Koszorúzás Vácott
Koszo­rú­zás Vácott

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge cso­port­ja 2015. novem­ber 15-én (fel­vi­dé­ki láto­ga­tá­sá­nak része­ként) fel­ke­res­te az 1848–49-es sza­bad­ság­harc két váci csa­tá­já­nak tisz­te­le­té­re állí­tott Hon­véd emlék­mű­vet, vala­mint a dré­gely­pa­lán­ki Szon­di Turisz­ti­kai Köz­pon­tot. Egye­sü­le­tünk azt sze­ret­né elér­ni, hogy a magyar emlék­he­lyek nép­sze­rű turisz­ti­kai cél­pon­tok­ká vál­ja­nak, ami elő­se­gí­te­né a fia­tal nem­ze­dék tör­té­nel­mi tuda­tá­nak meg­gyö­ke­re­se­dé­sét.

Koszorúzás a váci Honvéd emlékműnél

„S itt nyugszanak, kik vért és életet áldoztak a honért.”
„S itt nyug­sza­nak, kik vért és éle­tet áldoz­tak a honért.”

A Hét­ká­pol­na liget Vác egyik tör­té­nel­mi ékes­sé­ge. A Pest megyei ősi püs­pö­ki város pere­mén, a Buda­pest felé veze­tő út mel­lett, a park szé­lén talál­juk a híres Hon­véd emlé­ket, mely az 1848–1849-es sza­bad­ság­harc két váci csa­tá­já­ban elesett magyar kato­nák­nak állít emlé­ket. A föld­ha­lom tete­jén álló bron­zo­zott vas­gú­lát 1868-ban emel­ték a város pat­ri­ó­ta pol­gá­rai Deg­ré Ala­jos javas­la­tá­ra, így ez lett a sza­bad­ság­harc első emlék­mű­ve. 1849. ápri­lis 10-én a tava­szi had­já­rat része­ként a hon­vé­dek fényes győ­zel­met arat­tak az oszt­rák csá­szá­ri csa­pa­tok fölött. Dam­ja­nich János itt, a Hét­ká­pol­na köze­lé­ben vonul­tat­ta fel a tüzér­sé­get. A máso­dik váci csa­tá­ban, 1849. júli­us 17-én a Gör­gey Artúr vezet­te magyar erők­nek véres küz­de­lem árán sike­rült vissza­ver­ni­ük az orosz biro­dal­mi had­se­re­get, ami ugyan a magyar sza­bad­ság­harc győ­zel­mé­hez kevés volt, de erőt adott a kilá­tás­ta­lan küz­de­lem foly­ta­tá­sá­hoz.

Kos­suth Lajos, aki az emig­rá­ci­ó­ból az emlék­mű­ál­lí­tást jelen­tő­sebb összeg­gel támo­gat­ta, az 1849. ápri­li­si váci csa­tát tar­tot­ta az egész sza­bad­ság­harc egyik leg­di­cső­sé­ge­sebb és stra­té­gi­a­i­lag egyik leg­fon­to­sabb ütkö­ze­té­nek. A kirán­du­lás részt­ve­vői meg­em­lé­kez­tek az elesett hon­vé­dek­ről és elhe­lyez­ték a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge koszo­rú­ját. Ahogy Kos­suth a nem­ze­ti emlé­ke­zet­ről véle­ke­dett: „Múl­tak dicső­sé­ge nagy nem­ze­ti kincs. Nagy emlé­ke­ze­tek ala­pí­ta­nak a nép­nek nagy jöven­dőt, mert nemes for­rá­sai a haza­fi­as nagy tet­tek­nek.”

Az emlék­hely része az 1711-ben Lidl József ter­vei sze­rint emelt copf stí­lu­sú kápol­na is, mely hosszú ide­je Mária-kegy­hely. Mai elne­ve­zé­se arra a hét kisebb stá­ci­ó­ra utal, melye­ket 1738-ban épí­tet­tek a hoz­zá veze­tő út men­tén. A váci Hét­ká­pol­na 2012 óta tör­té­nel­mi emlék­hely­nek minő­sül. Bízunk abban, hogy a Hon­véd emlék­mű fel­újí­tá­sa mielőbb meg­tör­té­nik, hogy az emlék­hely Pest megye nép­sze­rű turisz­ti­kai cél­pont­já­vá vál­has­son.

Az első 1848-as emlék­mű

Emlékezés a kommunisták által lerombolt Szondy-kápolnára

A ma Nóg­rád megyé­hez tar­to­zó, de a tör­té­nel­mi Hont terü­le­tén lévő Dré­gely­pa­lánk az Ipoly bal part­ján, a Bör­zsöny észa­ki lábá­nál fek­szik. Leg­főbb neve­ze­tes­sé­ge a köz­ség hatá­rá­ban emel­ke­dő közép­ma­gas hegy­csú­cson álló 13. szá­za­di dré­ge­lyi vár, mely­nek ma már csak rom­jai lát­ha­tók. 1552. júli­us 6-ától 10-éig falai között vív­ta har­cát Szon­di György vár­ka­pi­tány és marok­nyi vár­vé­dő sere­ge a tizen­két­ezer fős török sereg­gel szem­ben. A vár elesett, de Szon­di és kato­nái örök dicső­sé­get sze­rez­tek a magyar kato­na­jel­lem­nek. Egye­sü­le­tünk cso­port­ja ezút­tal nem a tör­té­nel­mi emlék­hely ran­got élve­ző várat, hanem a tele­pü­lés köz­pont­já­ban nem­ré­gi­ben átadott Szon­di Turisz­ti­kai Köz­pon­tot tekin­tet­te meg, ahol a turis­ták egy­szer­re jut­hat­nak könnyen fogyaszt­ha­tó és még­is ala­pos tör­té­nel­mi isme­re­tek­hez. Dré­gely­pa­lán­kon az intéz­mény veze­tő­je, Pász­tor Ildi­kó kala­u­zolt min­ket, aki elmond­ta, hogy egész évben vár­ják a láto­ga­tó­kat. Csak egyet­ér­te­ni tudunk a palóc tele­pü­lés filo­zó­fi­á­já­val: Dré­gely legyen olyan hely, aho­vá min­den magyar­nak éle­té­ben leg­alább egy­szer köte­les­sé­ge elza­rán­do­kol­nia.

Az ízlé­se­sen kiala­kí­tott turisz­ti­kai köz­pont
meg­te­kin­té­sét külö­nö­sen a csa­lá­do­sok­nak ajánl­juk
Így néz­he­tett ki a dré­ge­lyi vár, mielőtt
a török ost­rom­ban elpusz­tult

Dré­gely­pa­lánk­nak volt egy másik tör­té­nel­mi neve­ze­tes­sé­ge is, ami­ről azon­ban szin­te sem­mit sem tud az utó­kor. A kiegye­zés után, 1868-ban a Szon­di-kul­tusz élte­té­se cél­já­ból lét­re­jött a Szondy Emlék­bi­zott­ság Arany János köl­tő, Hor­váth Mihály pap tör­té­nész, Ipo­lyi Arnold későb­bi besz­ter­ce­bá­nyai püs­pök és Simor János esz­ter­go­mi érsek veze­té­sé­vel. Nem­so­ká­ra nem­ze­ti köz­ada­ko­zás indult annak érde­ké­ben, hogy Szon­di György emlé­ké­re kápol­nát állít­sa­nak. A kez­de­mé­nye­zés Simor János nagy­lel­kű ado­má­nyá­ból meg is való­sult 1885-ben a falu fölöt­ti Babat-hegyen.

Pász­tor Ildi­kó (bal szé­len) a dré­ge­lyi vár makett­jé­vel
Hagyo­má­nyo­san beren­de­zett palóc szo­ba

A neo­gó­ti­kus ízlés sze­rint meg­ál­mo­dott szak­rá­lis kegy­he­lyen őriz­ték a palóc asszo­nyok által szőtt Szon­di-zász­lót és a had­ve­zér szob­rát. A máso­dik világ­há­bo­rút köve­tő­en a kör­nye­ző terü­le­tet a meg­szál­ló szov­jet had­se­reg vet­te keze­lé­sé­be, lőtér cél­já­ból. Így vált a Szon­di-emlék­ká­pol­na az „ide­ig­le­ne­sen állo­má­so­zók” terep­tár­gyá­vá, melyen a cél­ba lövést gya­ko­rol­hat­ták egé­szen 1972-ig, ami­kor meg­ad­ták a kegye­lem­dö­fést a Hont vár­me­gye kegye­le­té­ből épült temp­lom­nak.

Balra Szondi eltűnt szobra, középen a lerombolt emlékkápolna, jobbra az elveszett zászló
Bal­ra Szon­di eltűnt szob­ra, közé­pen a lerom­bolt emlék­ká­pol­na, jobb­ra az elve­szett zász­ló

A meg­sem­mi­sí­tett Szon­di-emlék­ká­pol­ná­ra egye­sü­le­tünk tag­jai tör­té­nel­mi doku­men­tu­mok között buk­kan­tak rá nem­ré­gi­ben, a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra által lerom­bolt temp­lo­mok össze­gyűj­té­se köz­ben. Öröm­mel és meg­nyug­vás­sal tölt el ben­nün­ket az, hogy Dré­gely­pa­lánk önkor­mány­za­ta már elkez­dett fog­lal­koz­ni a kápol­na kér­dé­sé­vel, bíz­va annak jövő­be­ni újjá­épí­té­sé­ben.

Hetzmann Róbert
Képek: Izing Máté
Magyar Patrióták Közössége
© 2015. december 2.