Az USA és Euró­pa között köten­dő sza­bad­ke­res­ke­del­mi egyez­mény komoly veszé­lyek­kel fenye­get: rázú­dí­ta­ná az ame­ri­kai tőkét és sza­bá­lyo­kat Euró­pá­ra. Növe­ked­ni fog a mun­ka­nél­kü­li­ség, rom­la­ni fog a kör­nye­zet álla­po­ta, zöld utat kap­na a GMO – s ami a leg­ve­sze­del­me­sebb – olyan vita­ren­de­zé­si mecha­niz­must lép­tet­ne élet­be, amely vég­le­ge­sen lebon­ta­ná a közös­sé­gek álla­mát. Civi­lek euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zést indí­tot­tak a ter­ve­zet ellen, ame­lyet inter­ne­ten keresz­tül lehet alá­ír­ni.  Össze­sen 2 mil­lió alá­írást vár­nak az Euró­pai Unió tag­ál­la­ma­i­ból, jelen­leg 1,35 mil­li­ó­nál tar­ta­nak. Magyar­or­szág­ról eddig a petí­ci­ót 3800-an írták alá, innen össze­sen 15750 alá­írás szük­sé­ges. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge azért is csat­la­ko­zott a Stop TTIP kez­de­mé­nye­zés­hez, mert az egyez­mény veszély­be sodor­hat­ja a tra­di­ci­o­ná­lis euró­pai kul­tú­rá­kat, így a magyar kul­tú­rát is.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge 2015. feb­ru­ár 5-én kelt köz­le­mé­nyé­ben jelen­tet­te be csat­la­ko­zá­sát a Stop TTIP nevű euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés­hez. Bár tisz­tá­ban vagyunk vele, hogy ennek a tra­gi­kus követ­kez­mé­nyek­kel fenye­ge­tő meg­ál­la­po­dás­nak a meg­kö­té­se nem ezál­tal fog eldől­ni, ám egy sike­res alá­írás­gyűj­tés min­den­kép­pen hát­rál­tat­hat­ja, sze­ren­csés eset­ben meg­akaszt­hat­ja a folya­ma­tok elő­re­ha­la­dá­sát. Egye­sü­le­tünk fő cél­já­nak azt tekin­ti, hogy a Magyar­or­szág­ról szük­sé­ges alá­írá­sok a hónap végé­ig össze­gyűl­je­nek. Min­den támo­ga­tón­kat arra kér­jük, hogy írja alá! Ha meg­aka­dá­lyoz­ni nem is tud­juk, raj­tunk ne múl­jon!

A petíció aláírása

A nem­zet­kö­zi petí­ció alá­írá­sa rend­kí­vül egy­sze­rű, már magyar nyel­ven is elér­he­tő. Kat­tint­son: http://stop-ttip.org/alairas/

A petíció szövegének magyar fordítása

STOP TTIP! – Euró­pai Pol­gá­ri Kez­de­mé­nye­zés

Fel­szó­lít­juk az Euró­pai Unió és tag­ál­la­ma­i­nak intéz­mé­nye­it, hogy minél hama­rabb füg­gesszék fel  az Egye­sült Álla­mok­kal  a Tran­szat­lan­ti Sza­bad­ke­res­ke­del­mi Egyez­mény­ről (Tran­sat­lan­tic Trade and Investment Part­ner­s­hip, TTIP) foly­ta­tott tár­gya­lá­sa­i­kat, és hogy ne írják alá a már elké­szült sza­bad­ke­res­ke­del­mi egyez­ményt Kana­dá­val (Comp­re­hen­sive Eco­no­mic and Trade Agree­ment, CETA).

Főbb cél­ki­tű­zé­se­ink:

Meg kíván­juk aka­dá­lyoz­ni a TTIP-t és a CETA-t, mivel ezen egyez­mé­nyek több olyan kulcs­fon­tos­sá­gú témát is érin­te­nek – mint a befe­ke­te­tői-kor­mány­za­ti viták ren­de­zé­se és a sza­bá­lyo­zás­ra vonat­ko­zó tör­vé­nyek módo­sí­tá­sa – ame­lyek a demok­rá­ci­á­ra és a jog­ál­la­mi­ság­ra néz­ve komoly veszélyt jelen­te­nek. Meg kíván­juk aka­dá­lyoz­ni a mun­kál­ta­tói, szo­ci­á­lis, kör­nye­zet­vé­del­mi, titok­tar­tá­si és fogyasz­tói szab­vá­nyok csök­ke­né­sét, vala­mint a víz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok és a kul­tu­rá­lis javak dere­gu­lá­ci­ó­ját. Eze­ket az intéz­ke­dé­se­ket olyan tár­gya­lá­sok ered­mé­nye­kép­pen fogad­nák el, ame­lyek­ből tel­jes mér­ték­ben ki lett zár­va a nyil­vá­nos­ság. Ez a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés egy alter­na­tív keres­ke­del­mi és befek­ete­té­si poli­ti­kát tar­ta­na elfo­gad­ha­tó­nak.

Érvek a TTIP ellen

  1. Eny­hí­te­né a kör­nye­zet­vé­del­mi sza­bá­lyo­kat, mivel az Euró­pai Unió és az Egye­sült Álla­mok sza­bá­lyo­zá­sá­nak har­mo­ni­zá­lá­sát tűz­te ki célul. Tehát MINDIG AZ ENYHÉBB sza­bály fog vonat­koz­ni a mul­tik­ra és ROMLANI FOG A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA.

  2. Zöld utat enged a GMO-knak (gémó­do­sí­tott élel­mi­sze­rek­nek), miköz­ben több kuta­tás sze­rint komoly kör­nye­ze­ti és egész­ség­ügyi veszé­lyek­kel, mel­lék­ha­tá­sok­kal jár­hat a GMO élel­mi­sze­rek for­gal­ma­zá­sa, ter­mesz­té­se, fogyasz­tá­sa.

  3. A tár­gya­lá­sok lebo­nyo­lí­tá­sa anti­de­mok­ra­ti­kus volt – titok­ban zaj­la­nak, zárt ajtók mögött. Ez a demok­rá­ci­á­val és a jog­ál­la­mi­ság­gal ELLENTÉTES.

  4. Az egyez­mény elfo­ga­dá­sa beval­lot­tan emel­né a mun­ka­nél­kü­li­sé­get. Nekünk, euró­pa­i­ak­nak, ami­kor ele­ve szá­mos EU-s tag­ál­lam­ban rekord mun­ka­nél­kü­li­ség van, PONT ERRE VOLNA SZÜKSÉGÜNK?

  5. Az euró­pai mun­ka­ügyi sza­bá­lyok és elő­írá­sok eny­hül­ni fog­nak. MÉG KÖNNYEBBÉ FOG VÁLNI KIRÚGNI EMBEREKET

  6. A befe­ke­te­tő­ket védő sza­bá­lyok a nagy­vál­la­la­to­kat része­sí­tik előny­ben. Ha lesz is egy­ál­ta­lán ebből több GDP-növe­ke­dés, az CSAK az export­ra beren­dez­ke­dett nagy­tő­két fog­ja gya­ra­pí­ta­ni. A kis-és közép­vál­lal­ko­zá­sok­nak, külö­nö­sen a maga­sabb mun­ka­nél­kü­li­ség­gel küsz­kö­dő orszá­gok­ban, nem fog­ja az egyez­mény lénye­ge­sen segí­te­ni.

  7. Az élel­mi­szer­biz­ton­sá­gi elő­írá­sok lazí­tá­sa komoly prob­lé­mák­hoz vezet­het. Mivel a jog­har­mo­ni­zá­ció erre is vonat­ko­zik, az Egye­sült Álla­mok élel­mi­szer­biz­ton­sá­gi sza­bá­lya­it kell nekünk is elfo­gad­nunk. Azaz, TÖBB MEGBETEGEDÉST ÉS TÖBB ÉTELMÉRGEZÉST ered­mé­nyez­het a sza­bad­ke­res­ke­del­mi egyez­mény.

  8. A köz­szol­gál­ta­tá­sok pri­va­ti­zá­ci­ó­ja is vár­ha­tó, hiszen az egyez­mény elő­ír­ja a dere­gu­lá­ci­ót ezen a téren is.

  9. Az állam­pol­gá­rok ada­ta­i­ba sza­bad bete­kin­tést kap­hat­nak az ame­ri­kai tit­kos­szol­gá­la­tok. Hiány­zik nekünk az, hogy ÁLLANDÓ MEGFIGYELÉS ALATT ÉLJÜNK?

  10. A köz­szol­gál­ta­tá­sok vissza­ál­la­mo­sí­tá­sát lehe­tet­len­né ten­né az egyez­mény, vagy leg­fel­jebb hatal­mas össze­gek kifi­ze­té­se árán lehet­ne ilyen intéz­ke­dést vég­hez­vin­ni.

  11. Ada­ta­in­kat könnyeb­ben elad­hat­ják rek­lám-cél­ból külön­bö­ző pia­ci sze­rep­lők.

  12. Az ISDS vita­ren­de­zé­si mecha­niz­mus értel­mé­ben a külön­bö­ző nagy­vál­la­la­tok kár­té­rí­tést kap­hat­nak a szu­ve­rén álla­mok dön­té­se­i­ből ere­dő károk fede­zé­sé­re. Azaz, sza­ba­don bepe­rel­het­nek egy kor­mányt, HA NEKIK NEM TETSZŐ DÖNTÉST HOZ, ÉS A MI PÉNZÜNKBŐL LESZ KÖTELES KIFIZETNI AZ ÁLLITÓLAGOS KÁRUKAT. Nekünk mikor adtak utol­já­ra kár­pót­lást?

A Magyar Patrióták Közössége közleménye

A TTIP eddig nyil­vá­nos­ság­ra került rész­le­te­i­ből egy olyan pro­fit­köz­pon­tú, a helyi közös­sé­ge­ken szé­gyen­ér­zet nél­kül átgá­zo­ló, gát­lás­ta­lan rend­szer képe raj­zo­ló­dik ki, amely lét­re­jöt­té­nek meg­gá­to­lá­sa ele­mi érde­künk. A nem­zet­kö­zi cégek kivo­ná­sa a foga­dó állam jog­ha­tó­sá­ga alól tra­gi­kus követ­kez­mé­nyek­kel jár­na: ez egyet jelen­te­ne a közös­sé­gek álla­má­nak (és így nem­ze­ti szu­ve­re­ni­tá­sunk­nak) tel­jes fel­szá­mo­lá­sá­val.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge ezért köz­le­mény­ben csat­la­ko­zott a sza­bad­ke­res­ke­del­mi meg­ál­la­po­dást eluta­sí­tók­hoz.

Írja alá a petí­ci­ót Ön is! Kat­tint­son és ter­jessze: http://stop-ttip.org/alairas/

Magyar Patrióták Közössége © 2015. február 2.