November 17-én általános tisztújítást tartott egyesületünk közgyűlése, amely során a megjelent tagok titkos szavazáson, 100%-os szavazati aránnyal újraválasztották Hetzmann Róbert elnököt. A vezetőségben Bökönyi Levente újrázhatott, az elnökségtől visszavonuló, de a szervezetben tagként tovább tevékenykedő Gáspár Kolos helyét Kontos Gábor vette át. A közgyűlésen a tagok együtt búcsúztatták Berki Edithet, aki az alapítástól kezdve csaknem öt éven át a Patrióták titkára volt. A közgyűlést Botlik József történész előadása követte, aki az Egán család történetéről és Egán Ede kárpátaljai hegyvidéki akciójának hátteréről beszélt.

Az Egán-család mai napig példakép

Novemberi tisztújító közgyűlésünk meghívott előadója, Botlik József történész csapatával a magyar nemzeti történetírás fejlesztéséért dolgozik. Ahogy arra a tárgya utal, ez az előadás is a Kárpátaljával foglalkozó egyesületi tematikába körbe illeszkedik.

Az éhínségek és járványok sújtotta ruszinság mindig hű maradt magyar hazájához. Botlik József felidézte, az I. világháborúban is példásan harcoltak a magyar koronáért, „az ő kezükbe magyar fegyvert lehetett adni.” Darányi Ignác 1897-ben bízta meg Egán Edét a ruszinok gazdasági-társadalmi felemelésével, ez a kormányprogram lett a nagy sikerű Hegyvidéki akció. A kárpátaljai lakosság elszegényedésének hátteréhez hozzá tartozik, hogy a térségbe Galíciából frissen áttelepült zsidó bevándorlók gazdasági ellenőrzésük alá vonták az Erdős-Kárpátok vidékét és bevezették az uzsorát. Nem ritkán 500, sőt 1000%-os kamatra adtak hitelt az eladósodott ruszinoknak, akik közül sokan Amerikába vándoroltak ki.

A kiváló gazdászként is bizonyított Egán Ede felismerte, hogy a ruszinkérdés gyomorkérdés, az uzsorát meg a kocsmatartást szabályozni kell. Mintagazdaságok kialakításával, havasi legelők és tenyészállatok biztosításával sikerült áttörést elérnie a kárpátaljai lakosság felzárkóztatásában. Ezzel Egán súlyos gazdasági érdekeket sértett, többször életveszélyesen megfenyegették.

A 95%-ban liberális kézen lévő sajtó lejárató hadjáratot folytatott Egán Ede ellen, pedig – amint erre Botlik József rámutatott – a galíciai bevándorlók magatartását a régebb óta Magyarországon élő, a magyarságba asszimilálódott zsidóság tekintélyes képviselői is bírálták. 1901. szeptember 20-án Ungvár határában orvul megölték, a liberális sajtó azonban öngyilkosságról, véletlen balesetről írt.

Egán Edét máig fasisztázzák, holott akkor még nem is létezett fasizmus” – emelte ki Botlik József. Pedig az ír származású családban nevelkedett, de elkötelezett magyar patrióta Egán Ede nemcsak Kárpátalja hőse, Budapest tejellátását is ő szervezte meg.

Egán Ede meggyilkolását a korabeli hatósági szervek eltusolták, ami sajnos jól tükrözi az ellentmondásos, velejéig liberális korszakot, melyben „nyoma sincs már a kossuthi nemzeti szabadelvűségnek.” Botlik József emiatt nem tudja a dualizmus korát a magyarság szempontjából fényes korszaknak tekinteni. „Volt egy fejlődés, de olyan áron, ami a keresztény-nemzeti tudat meggyengüléséhez vezetett.

Botlik József összegzésként megállapította: Egán Ede a magyar nemzetpolitika előfutára volt, munkáját Kazy József folytatta. Szobra és utcaneve nincs a fővárosban, miközben 2018-ban Szabó Ervinről van elnevezve a fővárosi könyvtár. Nemcsak Kárpátalja legendássá vált kormánybiztosa, hanem az Egán család többi tagja is beírta magát vitézségével a magyar történelemkönyvbe: így Egán Imre, aki a nyugat-magyarországi felkelésben harcolt és sebesültként az ellenség fogságába esett, valamint Egán Iván, aki mindössze 18 évesen halt hősi halált a második világháborúban, Alsónémedi határában. Példaképek, mert minden történelmi korszakban készek voltak hazájuk mellett tudásukkal, szorgalmukkal és bátorságukkal kiállni, ha kellett, életük árán is.

Magyar Patrióták Közössége © 2018. november 23.