Nagy álma valósulhat meg a palócoknak: a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) elkészítette a magyarországi Drégelypalánkot a felvidéki Ipolyhídvéggel összekötő Ipoly-híd megvalósíthatósági tanulmányát. A két palóc település között hetven éves elszakítottság után ismét helyreállhat a kapcsolat. Célunk, hogy a második világháborúban a visszavonuló német katonák által felrobbantott hidak újjáépülését saját eszközeinkkel elősegítsük. Ezért nagy öröm számunkra, hogy a Szondi György híd is bekerült a létesítendő 25 szlovák-magyar határátkelési pont közé.
A beruházás összesen 2 milliárd forintba kerülne, amelynek 85%-át a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban az Európai Unió finanszírozná. A költségek 80%-a a sajátos terepviszonyokból adódóan a magyar oldalon jelentkezne. A határátkelőhely létesítésével egy 3,5 tonnás terhelésre kiépített ártéri híd és egy 206 méter hosszúságú Ipoly-híd épülne, amely gyalogosok, kerékpárosok, személygépkocsik és kisteherautók, mezőgazdasági vontatók közlekedését tenné lehetővé.
Közvetlenül 7000 ember életét tenné könnyebbé a Szondi György híd megépítése. A magyar oldalon Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece, a szlovákiai oldalon Ipolyhídvég, Ipolynyék, Ipolybalog, Ipolyszécsényke és Ipolynagyfalu érintett. Az Ipoly mindkét partján túlnyomórészt palócok laknak, a 2011-es népszámlálások szerint a szlovák oldalon fekvő falvakban a lakosság 80%-a magyar nemzetiségűnek, 16%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar anyanyelvűek aránya még ennél is magasabb, 85%-os. Ezzel szemben a határ magyar oldalán a szlovák nemzetiségűek aránya 1% alatti.
A helyiek számára sokat jelentene az új híd: jelenleg fél órás utat és több mint 20 kilométeres kitérőt kell megtenniük, ha személygépkocsival el akarnak jutni a folyó egyik partjáról a másikra. A hídépítést az is indokolja, hogy a térségben működő cégek 75%-ának van határon átnyúló kapcsolata, tevékenysége. A helyiek azt remélik, az Ipoly völgyére leereszkedett „vasfüggöny” felszámolásával növekedhetnek a beruházások és fokozódhatnak a társadalmi kapcsolatok. Amíg a felvidékiek különösen tanulás és munkavállalás céljából kelnek át a határon, addig az anyaországiak számára első a rokonlátogatás.
A Drégelypalánkot a felvidéki Ipolyhídvéggel összekötő átkelő az Ipoly 72,9 folyamkilométerénél valósulna meg. Jelenleg a folyó ezen szakasza szabályozatlan és Natura 2000-es védettség alatt áll. Ami azt illeti, ez további akadályokat gördíthet a hídépítés útjába – maga a tanulmány is kitér arra, hogy a beruházás környezetvédelmi hatóságnál történő engedélyeztetése nem lesz zökkenőmentes.
A híd megépülésével azt várjuk, hogy a jelenleg egymástól mesterségesen elvágott, a táj természetes adottságainál fogva egybetartozó határvidékek gazdasági, közlekedési és társadalmi kapcsolatai elmélyüljenek. Mindez összhangban áll a schengeni egyezménnyel, amely előírja, hogy a határ semmiféle fizikai akadályt ne jelentsen az arra járók számára.
A tervek szerint a Szondi György híd legkorábban három év alatt készülhet el. A szakemberek 2016-tól több mint 400 autó/nap, 2030-tól pedig több mint 700 autó/nap forgalommal számolnak. Jó hír továbbá, hogy tervbe vették a magyarországi Ipolyvece és a szlovákiai Ipolybalog közötti közúti összeköttetés kialakítását is.
A Magyar Patrióták Közössége írásbeli beadvánnyal fordul a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz annak érdekében, hogy a Drégelypalánk-Ipolyhídvég közt létesítendő átkelő megvalósítása iránt a jelenleginél komolyabb politikai szándékot keltsen. Beadványunkban arra is kitérünk, hogy – a helyi közösséggel történő egyeztetés alapján – a létesítendő műtárgynak a Szondi György híd elnevezést javasoljuk. Mindezt április 11-12-én megtartott palócföldi látogatásunk alapján tesszük meg, az utunkról készített fényképes beszámolót hamarosan megtalálhatják honlapunkon.