A Magyar Patrióták Közössége tagjaiként a mai napon egy civileknek szervezett tanácskozáson vettünk részt a Városliget Zrt. meghívására Budapesten, amely során betekintést nyertünk a Regnum Marianum-templom eddig nem ismert dokumentumaiba.

A találkozót megelőzően Kralovánszky Réka okleveles műemlékvédelmi szakmérnök-építészmérnök az egykori Regnum Marianum-templom építéstörténetéről, az arról fennmaradt iratokról tartott előadást. Sajnos, a templom terveiről az Országos Levéltárban csak meglehetősen rossz állapotú, gyenge minőségű fénymásolatok maradtak fenn, ám ennek ellenére sikerült az 1951-ben Rákosi parancsára lerombolt templom alaprajzi elrendezését tisztázni.

A városligeti Magyarok Nagyasszonya-, ismertebb nevén Regnum Marianum-templom építését 1919-ben határozták el. Az építkezés Kotsis Iván műépítész tervei szerint 1926-ban kezdődött meg közadakozásból, és  1931-re készült el – a torony kivételével, amely pénz hiányában sohasem valósult meg.

Kralovánszky Réka műemlékvédelmi szakmérnök-építészmérnök
Kralovánszky Réka műemlékvédelmi szakmérnök-építészmérnök

Kralovánszky Réka kutatásai során kiderítette, hogy az ingoványos talaj miatt a templom alagsori helyiségei csak átlagosan négy méterrel voltak az épület terepszinthez képest 3,5 méterrel megemelt alapszintje alatt. Ez azt jelenti, hogy az alapok – ellentétben eddigi vélekedésünkkel – mindössze 50-80 centiméterrel a földfelszín alatt keresendőek. Ebből következik, hogy teljes értékű szint egészen biztosan nem maradt fenn, sőt apró maradványelemektől eltekintve az alaprajzi feltárástól sem lehet jelentősebb eredményeket remélni. Az egykori templom alagsorából föld alatti terek egyáltalán nem maradhattak meg, csak legfeljebb félméteres alapfalak, amelyek esetleges felhasználása új épület megépítését tenné szükségessé.

Az egykori alagsor alaprajza
Az egykori alagsor alaprajza
Az egykori templom keresztmetszete
 A képen látszik, hogy a templom alig terjeszkedett a föld alá
A képen látszik, hogy a templom alig terjeszkedett a föld alá

Szerencsére fennmaradt, hogy mik voltak az elpusztított templom földfelszín alatti tereinek funkciói. A bejárat alatt alacsony belmagasságú raktárhelyiségek voltak, míg a szentély alatt a kazánház, valamint mosdók kaptak helyet. Egyedül a középső rész tartalmazott egy nagyobb gyűléstermet, illetve foglalkoztatót, ám a templom alagsori szintjén sem altemplom, sem kápolna nem volt. Valószínűleg imádságokkal egybekötött foglalkozásokat is tartottak az alagsori gyűlésteremben, amire azok, akik gyerekkorukban még jártak a Regnum Marianumban, később altemplomként emlékeztek vissza.

Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója egyesületünk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a mélygarázsok a templom maradványait nem fogják érinteni. A látványtervekben valóban feltüntettek nagy, földalatti parkolók számára kijelölt területeket, ám a kapacitás túltervezése miatt ezeknek csak egy része fog ténylegesen megépülni, így a Regnum Marianum-emlékhely “kikerülése” nem jelent majd problémát.

Mozsár István vezérigazgató
Mozsár István vezérigazgató

A civilek és a Városliget Zrt. képviselői is egyetértettek abban, hogy a Városliget átfogó rendezése komoly lehetőség az emlékhely megépülésére, s ami nem valósul meg most, annak a jövője önmagában kockázatos. A Magyar Patrióták Közössége az egykori templom alagsori szintjéről nyert új ismeretek birtokában egy hónapon belül alakítja ki a Regnum Marianum-emlékhellyel kapcsolatos állásfoglalását, és egyben szeretné, ha a civilek közös nyilatkozatot terjesztenének elő.

Az egykori templom fennmaradt tervrajzait itt nézheti meg.

Magyar Patrióták Közössége © 2015. április 15.