A templom eredeti tervrajza a pénzhiány miatt soha meg nem épített toronnyal
A temp­lom ere­de­ti terv­raj­za a pénz­hi­ány miatt soha meg nem épí­tett toronnyal

A Magya­rok Nagy­asszo­nya-, későb­bi nevén Reg­num Mari­a­num-temp­lom – első­sor­ban szo­mo­rú tör­té­nel­me miatt – a keresz­tény magyar­ság egyik kiemel­ke­dő temp­lo­ma volt. Foga­dal­mi temp­lom­ként az 1918-as és az 1919-es önkény­ural­mi rend­sze­rek buká­sa irán­ti hálá­ból, több neves köz­éle­ti és egy­há­zi sze­mé­lyi­ség kez­de­mé­nye­zé­sé­re épí­tet­ték fel a Város­li­get sar­ká­ban 1931-ben. A temp­lom­nak már kez­de­ti éve­i­ben is külön­le­ges figyel­met tulaj­do­ní­tot­tak. Kitű­nő lel­ki közös­ség műkö­dött falai között, külö­nös tekin­tet­tel a kor ifjúságára.

Emel­jük e temp­lo­mot, hogy mara­dan­dó­an emlé­kez­tes­sen min­den­kit a vörös rém­ura­lom bor­zal­ma­i­ra, melye­ket ránk zúdí­tott egy­há­zunk­ról és hazánk­ról meg­fe­led­ke­zett hűt­len­ség, önzés és gyű­löl­kö­dés. Emel­jük e temp­lo­mot, hogy a meg­cson­kí­tás és anya­gi rom­lás köze­pet­te fen­nen hir­des­se és szol­gál­ja az ezer éves inte­ger-Magyar­or­szág, a tör­té­nel­mi Reg­num Mari­a­num gon­do­la­tát.” (Ala­pí­tó okirat)

A temp­lom azon­ban útjá­ba került a XX. szá­zad egyik leg­hír­hed­tebb, leg­sö­té­tebb sze­mé­lyi­sé­gé­nek: Ráko­si Mátyás­nak. A dik­tá­tor a magyar­ság engesz­te­lő temp­lo­mát 1951. szep­tem­ber 23-án leromboltatta.

Attól a nap­tól kezd­ve a keresz­tény Magyar­or­szág szá­má­ra ez a temp­lom az újjá­szü­le­tés és a remény jel­ké­pe. A temp­lom újjá­épü­lé­sé­nek ügyét az 56-osok­tól kezd­ve Mind­szenty bíbo­ro­son és Keg­le­vich atyán át II. János Pál pápán át sokan támo­gat­ták. 2011-ben – a lerom­bo­lás 60. évfor­du­ló­ján – a temp­lom újjá­épí­té­sét kez­de­mé­nye­ző petí­ci­ó­hoz több mint húsz­ez­ren csat­la­koz­tak, az egy­ház­ve­ze­tés azon­ban beje­len­tet­te, hogy nem ért egyet az újjá­épí­tés­sel. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge azt sze­ret­né elér­ni, hogy a meg­szen­telt és meg­gya­lá­zott helyen szak­rá­lis emlék­hely jöj­jön lét­re a temp­lom föld­be ásott alap­ja­i­nak fel­tá­rá­sá­val. Mun­kán­kat nehe­zí­ti az a tény, hogy ezt a temp­lo­mot foga­dal­mi temp­lom­ként a pro­le­tár­dik­ta­tú­ra buká­sa irán­ti hálá­ból épí­tet­ték: sokan élnek még azok közül, akik az elő­ző rend­szer­ben betöl­tött bűnös sze­re­pük miatt a Reg­num Mari­a­num kér­dé­sét örök­re feledtetnék.

A Regnum Marianum Emlékhelyre vonatkozó javaslatunkat a képre kattintva tekintheti meg:

Regnum Marianum Emlékhely Javaslat

A Regnum Marianum Emlékhelyért küzdő civil szervezetek közös nyilatkozatát itt tekintheti meg!

A Regnum Marianum-templom a félkész toronnyal
A Reg­num Mari­a­num-temp­lom a fél­kész toronnyal

Ma a temp­lom helyén egy kereszt, egy táb­la és egy nagy föld­ku­pac van. A kereszt az 1919-es kom­mün azóta elszál­lí­tott emlék­mű­vé­nek talap­za­tán áll. A temp­lom alap­jai a föld­be ásva pihen­nek, fölöt­tük mél­tat­lan gép­ko­csi par­ko­ló terpeszkedik.

Ezt köve­tő­en sike­rült elér­nünk Cse­te György magyar orga­ni­kus stí­lus­ban alko­tó épí­tésszel közö­sen, hogy egy szak­rá­lis emlék­hely kiala­kí­tá­sa beke­rült a kor­mány­za­ti ter­vek közé. Ha min­den igaz, néhány éven belül meg­kez­dőd­het a Reg­num Mari­a­num-emlék­hely kialakítása.

Az egy­ko­ri Reg­num Mari­a­num-temp­lom és kör­nyé­ke, annak marad­vá­nyai, vala­mint a Reg­num Mari­a­num-kereszt nem­ze­ti emlék­he­lyünk. Ha a temp­lom újjá nem is épül­het, az emlé­ke­zést és az elmél­ke­dést nem fog­ja kevés­bé szol­gál­ni egy mél­tó emlék­hely. Ezért a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge a Reg­num Mari­a­num-temp­lom­hoz való­ban mél­tó, a hely tör­té­nel­mi és érzel­mi súlyát kel­lő­kép­pen kife­jez­ni képes emlék­hely léte­sí­té­sét kez­de­mé­nye­zi. Ennek az emlék­hely­nek magá­ba kell fog­lal­nia a temp­lom marad­vá­nya­i­nak fel­tá­rá­sát is, hogy a szak­rá­lis tér újból meg­nyíl­has­son. 2014. novem­ber 4-én egye­sü­le­tünk gyer­tya­gyúj­tást és meg­em­lé­ke­zést szer­ve­zett a Reg­num-kereszt­hez annak érde­ké­ben, hogy az emlék­hely megvalósulhasson.

A templomról fennmaradt tervrajzokat itt tekintheti meg: kattintson!

Beszámolók

Pub­li­ká­ció — A Reg­num Mari­a­num-temp­lom története
Hetz­mann Róbert | 2017. már­ci­us 12.

Elké­szült a Reg­num Mari­a­num­ról szó­ló javaslatunk
2016. novem­ber 29.

Hama­ro­san indul a Reg­num Mari­a­num Emlék­hely tervezése
2016. novem­ber 10.

Emlé­ke­zés Cse­te György építőművészre
2016. júli­us 5.

Meg­kez­dő­dik a Reg­num Mari­a­num-emlék­hely kijelölése
2015. júni­us 16.

Nyi­lat­ko­zat a Reg­num Marianum-emlékhelyről
2015. május 20.

Közös nyi­lat­ko­zat a Reg­num Marianum-emlékhelyért
2015. május 20.

A Reg­num Mari­a­num-temp­lom tervrajzai
2015. ápri­li­sa

Eddig nem látott doku­men­tu­mok a Reg­num Marianum-templomról
2015. ápri­lis 15.

Meg fog épül­ni a Reg­num Marianum-emlékhely
2014. novem­ber 27.

Kiáll­tunk a Reg­num Marianum-emlékhelyért
2014. novem­ber 5.

Hama­ro­san eldől­het a Reg­num Mari­a­num-emlék­hely sorsa
2014. októ­ber 25.

A Regnum Marianum-templom története

A 80 éve épült Reg­num Mari­a­num-temp­lom egyi­ke a magyar­ság leg­is­mer­tebb szim­bó­lu­ma­i­nak: a buda­pes­ti Város­li­get szé­lén, a Dózsa György úton – a Hősök teré­től néhány lépés­nyi­re – talál­ha­tó temp­lo­mot Ráko­si ideo­ló­gi­ai és poli­ti­kai okok­ból 60 évvel ezelőtt fel­rob­ban­tot­ta. A temp­lom tör­té­ne­te, szim­bo­li­ká­ja azon­ban ennél lénye­ge­sen összetettebb.

Regnum Marianum TemplomA temp­lom épí­té­sét már a XX. szá­zad ele­jén elter­vez­ték, iga­zi elha­tá­ro­zás­ra azon­ban a tri­a­no­ni trau­mát köve­tő­en jutot­tak a haza­fi­as érzel­mű híve­ket tömö­rí­tő s az ifjú­ság neve­lé­sé­vel fog­lal­ko­zó Reg­num Mari­a­num Közös­ség tag­jai. A Reg­num Mari­a­num-temp­lo­mot a Tanács­köz­tár­sa­ság buká­sa irán­ti hálá­ból épí­tet­ték töb­bek között a nagy püs­pök, Proh­ász­ka Otto­kár (1858–1927) kezdeményezésére.

A temp­lom alap­kö­vét 1925-ben rak­ták le Cser­noch János (1852–1927) her­ceg­prí­más-bíbo­ros rész­vé­te­lé­vel. A mun­ká­la­tok a követ­ke­ző évben meg is kez­dőd­tek Kot­sis Iván (1889–1980) ter­vei alap­ján. Az épí­tész a his­to­ri­zá­ló Hősök tere kör­nyé­ké­re egy neo­ro­mán, Szent Ist­ván korát idé­ző temp­lo­mot ter­ve­zett: az épü­let egy­szer­re hason­lí­tott a jeru­zsá­le­mi Szent Sír-bazi­li­ká­ra és az árpád-kori templomokra.

A temp­lom tor­nyát leszá­mít­va sike­re­sen meg­épült köz­ada­ko­zás­ból, mire 1931. júni­us 14-én Mag­na Dom­ina Hun­ga­ro­rum, vagy­is Magya­rok Nagy­asszo­nya néven Seré­di Jusz­ti­ni­án (1884–1945) her­ceg­prí­más felszentelte.

A temp­lom kis­vár­tat­va a magyar­ság szim­bó­lu­má­vá vált: e ket­tős kül­de­tés, a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra elle­ni küz­de­lem és a magyar keresz­tény-nem­ze­ti szel­lem tovább­örö­kí­té­se kiemel­te a Reg­num Mari­a­nu­mot a temp­lo­mok sorá­ból. A 20 méter átmé­rő­jű, 25 méter magas­sá­gú kupo­la tete­jén a Szent Koro­na máso­la­ta vigyá­zott a hívekre.

A temp­lom a II. világ­há­bo­rút cso­dá­la­tos módon szin­te sér­tet­le­nül átvé­szel­te. A kiépü­lő sztá­li­nis­ta Ráko­si-rend­szer azon­ban nem tűr­te meg a Reg­num Mari­a­nu­mot. 1951-ben Ráko­si elren­del­te a temp­lom bon­tá­sát – aján­dé­kul az ekkor 70 éves Sztá­lin­nak. A temp­lom lerom­bo­lá­sa 1951. szep­tem­ber 23-án kez­dő­dött. Az első fel­vo­nás arról szólt, hogy bon­tó­csá­kánnyal fel­mász­tak a tető­re és szét­ver­ték a Szent­ko­ro­nát. Mivel az épü­let masszív szer­ke­ze­tet nem tud­ták lebon­ta­ni, végül a fel­rob­ban­tás mel­lett döntöttek.

A hívek oly­annyi­ra ragasz­kod­tak temp­lo­muk­hoz, hogy azt élő­lánc­cal vet­ték kör­be s a vég­ső­kig min­dent meg­tet­tek a meg­men­té­sé­ért. Azo­kat, akik a temp­lo­mért fel­emel­ték sza­vu­kat, az ÁVH válo­ga­tott bün­te­té­sek­ben része­sí­tet­te: a részt­ve­vők­re gyak­ran több évti­ze­dig tar­tó bör­tön várt. Csep­pet sem kevés­bé meg­alá­zó módon a temp­lom lebon­tá­sát rész­ben egy­há­zi szel­le­mi­sé­gű diá­kok­kal végez­tet­ték el.

A kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra cini­kus poli­ti­ká­ja itt nem ért véget: 1969-ben a temp­lom helyén épí­tet­ték fel a Tanács­köz­tár­sa­sá­got dicső­í­tő emlék­mű­vet Kádár János javas­la­tá­ra. A rend­szer­vál­tás előtt és után több­ször is fel­ve­tő­dött a temp­lom visszaépítése.A temp­lom helyén 2000-ben fel­ál­lí­tott keresz­tet azóta több­ször meg­ron­gál­ták… Remél­jük, már nem kell sokat vár­nunk arra, hogy a mél­tó emlék­hely megvalósulhasson!