A szé­kely fővá­ros­ban áll egy 1902-ben, Dr. Ber­nády György pol­gár­mes­ter­sé­ge ide­jén épült, műem­lé­ki véde­lem alatt álló lép­cső, ame­lyet a román város­ve­ze­tés enge­dé­lyé­vel a helyi művé­sze­ti isko­la román diák­jai román népi motí­vu­mok­kal fes­tet­tek le. A szer­ve­zők azt állí­tot­ták, a fes­té­ket az első eső lemos­sa majd – ennek elle­né­re maka­csul tart­ja magát Maros­vá­sár­hely tör­té­nel­mi bel­vá­ro­sá­ban a lakos­sá­got is meg­osz­tó „műal­ko­tás.” A helyi magyar hon­pol­gá­rok­nak sem víz­zel, sem ace­ton­nal nem sike­rült lemos­ni­uk a műem­lék­vé­de­lem állí­tó­la­gos enge­dé­lyé­vel mázolt havas­al­föl­di motí­vu­mo­kat.

Hely­bé­li támo­ga­tó­ink tájé­koz­tat­ták egye­sü­le­tün­ket erről a szo­mo­rú ese­mény­ről. Még­sem vagyunk meg­lep­ve, ugyan­is Erdély már hosszabb ide­je a vizu­á­lis tér­hó­dí­tás szín­te­re. Úgy lát­szik, a „hagy­ma­ku­po­lás hon­fog­la­lás” után egy újabb esz­kö­zét lát­hat­juk annak, miként lehet váro­sa­ink tör­té­nel­mi tere­it meg­ha­mi­sí­ta­ni. A civi­lek 2014. júli­us 6-án este „vil­lám­cső­dü­le­tet” (be nem jelen­tett gyű­lést) tar­tot­tak, amely során a Rákó­czi-lép­cső hely­re­ál­lí­tá­sát köve­tel­ték.

A Rákó­czi-lép­cső Soós Pál épí­tő­mes­ter mun­ká­ja, 70 lép­cső­fo­ka a Szent­györgy utcát a Vár­ral köti össze. Elne­ve­zé­se annak állít emlé­ket, hogy 1707. ápri­lis 5-én II. Rákó­czi Feren­cet Maros­vá­sár­he­lyen iktat­ták be Erdély feje­del­mé­vé. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge ezúton is egyet­ér­té­sé­ről és erköl­csi támo­ga­tá­sá­ról biz­to­sít­ja azo­kat a maros­vá­sár­he­lyi­e­ket, akik aggód­nak a város­ban zaj­ló kétes épí­té­sze­ti beru­há­zá­sok miatt. A város régi épü­le­tei rossz álla­pot­ban van­nak, 2011-ben a román város­ve­ze­tés a szebb napo­kat is meg­élt foga­dó, a Súr­lott Grá­dics és két másik, Kós Károly ter­vez­te épü­let lebon­tá­sá­nak kilá­tás­ba helye­zé­sé­vel bor­zol­ta a kedé­lye­ket.

Etnikai viszonyok a székely fővárosban

1910-ben Maros­vá­sár­hely 25 ezer lako­sá­nak 89%-a magyar, 7%-a román és 2%-a német volt. A Cea­uşes­cu-féle eről­te­tett ipa­ro­sí­tás ide­jén a váro­si üze­mek­ben első­sor­ban Kár­pá­to­kon túli romá­no­kat alkal­maz­tak. Ennek követ­kez­té­ben az 1960-as évek­ben még min­dig 70%-ban magyar város­ban a 2002-es nép­szám­lá­lás ide­jé­re a bete­le­pí­tett romá­nok kerül­tek több­ség­be. Leg­utóbb (2011) 128 ezer lako­sá­ból 57 ezren magyar­nak (45%), 66 ezren román­nak (52%) val­lot­ták magu­kat.

Magyar Patrióták Közössége © 2014. július 7.