• 2017.09.16.

Békés tüntetés a Bem téren örökségünk védelméért

Békés tüntetés a Bem téren örökségünk védelméért

Békés tüntetés a Bem téren örökségünk védelméért 150 150 Patrióták

A zuhogó eső ellenére közel háromszáz ember gyűlt össze június 9-én, csütörtökön délután hat órakor a budai Bem téren, hogy tiltakozzon a volt Radetzky-laktanya műemlék épületének lebontása ellen. Mire a tüntetés elkezdődött, már kiderült, hogy az örökségvédő kezdeményezés célba ért: a hatóság leállíttatta az egykori kaszárnya rombolását, és az elkövetett jogszabálysértésekre tekintettel visszavonta a 2010-ben kiadott építési engedélyt, amely alapján egy 32 ezer négyzetméteres irodaház foglalta volna el a patinás Duna-parti épület helyét. A Magyar Patrióták Közössége az örökségvédelem történelmi sikerének tartja a Radetzky-laktanya megmentését.

Az egyesület tagjai Bem József szobránál (Kép: K.G.)

Az egyesület tagjai Bem József szobránál (Kép: K.G.)

Május végén kezdte meg tulajdonosa a budai Duna-part látképét meghatározó műemlék épület, a Bem téri volt Radetzky-laktanya lebontását. Egyesületünk elsőként tiltakozott a közösségi érdekeket súlyosan sértő beruházás ellen, kérve a hatóságok fellépését az épített örökség megóvása érdekében. Kezdeményezésünk nyomatékosítása érdekében politikamentes tüntetést hirdettünk meg 2016. június 9-ére, a laktanya előtti Bem térre, hogy kiálljunk a műemlék épület és a történelmi városkép megőrzése mellett, és tiltakozzunk a befektetői önkény ellen.

1956. október 23-án délután fél háromkor a nemzeti szuverenitásunk mellett hitet tevő budapesti egyetemisták nemzeti zászlókkal ide, a tér közepén álló Bem-szoborhoz vonultak, ami a felkelés egyik első politikai eseménye volt. Több tízezer békés, de elszánt tüntető gyűlt össze a lengyel származású tábornok emlékműve előtt, hogy kifejezze a lengyel törekvések iránti rokonszenvét. A lengyel-magyar örök barátság jeléül egy hatalmas koszorút is elhelyeztek a szobornál. A tömeg követelésére nemzeti zászlókkal lobogózták fel az akkor Bem József-laktanyaként ismert kaszárnyát, így a teret díszítő épület a 48-as tábornok szobrával együtt a forradalom emblematikus helyszínévé vált. Csütörtöki tüntetésünket az 56-os eseményekre tekintettel Bem József szobránál, nemzeti zászlók jelenlétében tartottuk meg.

A megjelentek az eső elől a fák alá húzódtak (Kép: Cs. G.)

A megjelentek az eső elől a fák alá húzódtak (Kép: Cs. G.)

A rendezvény elején Gáspár Kolos, a Magyar Patrióták Közössége elnökségi tagja felolvasta az egyesület által május 25-én kiadott, „Mentsük meg a Radetzky-laktanyát!” című petíciót, amelyben a műemlék rombolásának azonnali leállítását és a történelmi városrészek, valamint a magántulajdonban álló épített örökség fokozottabb védelmét kértük. Erre válaszul Fikó Attila, a Magyar Patrióták Közössége tagja ismertette a Fővárosi Kormányhivatal határozatának fontosabb megállapításait. A közönség nagy tapssal fejezte ki egyetértését a hatóság döntésével, miszerint elrendelték a bontási-építési munkálatok befejezését és visszavonták a 2010-ben kiadott engedélyt.

Hetzmann Róbert elnök, Magyar Patrióták Közössége (Kép: K. G.)

Hetzmann Róbert elnök, Magyar Patrióták Közössége
(Kép: K. G.)

Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége alapító elnöke bejelentette, hogy a döntő csatát megnyertük, a Radetzky-laktanya megmenekült. A társadalmi nyomásgyakorlásban nagy szerepe volt annak az internetes aláírásgyűjtésnek, melyhez egyesületünk honlapján több mint 7500-an csatlakoztak. Az elnök emlékeztetett: az épületet bontó HB Reavis cégcsoport egy szlovák hátterű multinacionális vállalkozás, amely a tavalyi évben 307,5 millió eurós, azaz mintegy százmilliárd forintnak megfelelő nyereséget ért el, így meglehetősen egyenlőtlen küzdelmet kellett vívnunk az Európai Unió  tíz legnagyobb ingatlanfejlesztője közé sorolt társasággal. Ennek ellenére sikerült az örökségvédelem érdekeit érvényre juttatni, ugyanis a hatóság a közösség és a törvényesség oldalára állt.

Az elnök elmondta, hogy bár a befektető június 3. óta nem bonthat, a megelőző napokban bontási tevékenységet tapasztaltak a helyi lakók, ami miatt a Magyar Patrióták Közössége feljelentést tett. Talán ennek hatására a tulajdonos felhagyott minden bontási tevékenységgel, így a közösségi értékek védelme győzött a magánbefektetői profitérdek felett.

Ezzel azonban a küzdelem még korántsem ért véget, mivel a ház mintegy tíz százaléka megsemmisült, miközben a maradék rész fele nincs tető alatt. Ez az épület műszaki állapotának jelentős romlásához vezethet, ezért az egyesület követeli, hogy a tulajdonos építsen védőtetőt a műemlék fölé. Hetzmann Róbert tolmácsolta a Magyar Patrióták Közössége további javaslatait: az épületben hozzanak létre egy 56-os múzeumot vagy kiállítóteret, valamint hirdesse emléktábla a ház falán, hogy 1990 és 2001 között a Magyar Demokrata Fórum székházaként a rendszerváltás számos fontos eseményének volt tanúja. Az elnök beszéde végén bejelentette, hogy mindaddig, amíg a munkagépek nem hagyják el a helyszínt, a Patrióták folyamatosan figyelemmel kísérik az épület sorsát, esetleges elváltozás esetén pedig haladéktalanul megteszik a megfelelő jogi lépéseket.

Az FME elnöke, Kecskeméti Norbert beszél – háttérben a Radetzky-laktanya (Kép: K. G.)

Az FME elnöke, Kecskeméti Norbert beszél – háttérben a Radetzky-laktanya (Kép: K. G.)

Kecskeméti Norbert, a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének (FME) elnöke beszéde elején kiemelte az FME és a Patrióták között májusban kötött stratégiai partnerséget, amely hamar meghozta gyümölcsét. Az építész kihangsúlyozta: „Nem kívánunk több vérző sebet látni a gyönyörű Budapest szívében. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nehéz történelmi időket is átvészelő épületeket megalomániás építészek ámokfutása és befektetők rombolják le.” Az FME vezetője szerint a terveket jegyző építészeknek szégyenkezniük kellene, amiért üres telekként tekintettek az ingatlanra, amelyen műemlék épület áll. „Tervezésből elégtelen, rombolásból jeles” – nyomatékosította véleményét Kecskeméti Norbert, aki szerint a szégyenben a Központi Tervtanácsnak is osztoznia kell, döntésük ugyanis szakmai hozzá nem értésről tanúskodik.

Kecskeméti Norbert hangsúlyozta, hogy nem tűrhetjük el a destruktív építészeti koncepciókat, és nem lehet megoldás a fászádizmus sem, mivel egy műemlék nem csak homlokzatokból áll. A Bem téri irodaház megépítése komolyan veszélyeztette volna a főváros világörökségi címét, mivel átszabta volna Budapest építészeti arculatát. Az FME elnöke egységes Budapest-stratégia kidolgozását követelte, ugyanis a gazdasági fellendülés következtében számtalan műemléki érték pusztulhat el.

Dr. Gazda István tudománytörténész (Kép: K. G.)

Dr. Gazda István tudománytörténész (Kép: K. G.)

A környéken élők nevében Dr. Gazda István tudománytörténész, az ezredfordulón a Millenáris Parkban megnyitott, Az álmok álmodói – világraszóló magyarok című kiállítás előkészítője szólt az egybegyűltekhez. Beszédében nyomatékosította, hogy mindenképpen meg kell védeni a műemlék épületet, és el kell érni, hogy a hiányzó tetőszerkezetet újjáépítsék. A tudománytörténész figyelmeztetett arra, hogy a sátortetőt teljes mértékben lebontották, a szerkezet megsemmisült, a cserepeket pedig valószínűleg már értékesítették. Ennek folyamatát filmre vette, hogy bizonyítható legyen a műemlékrombolás ténye.

Gazda István az épület elkallódásáért a II. kerület vezetését is felelőssé tette: az önkormányzat 2010-ben hozzájárult a Radetzky-laktanya lebontásához, majd később a bontás megállítása érdekében semmit se tettek. A tudománytörténész kérte azoknak a megnevezését, akik a műemlék lerombolásához az engedélyt kiadták [Lampert Rózsa területi felügyelő, Boór Judit irodavezető]. Gazda István elmondta: az államnak vissza kellene szereznie a patinás műemléket, és benne az 1956-os forradalomnak emléket állító múzeumot kellene létrehozni. Az ezzel kapcsolatos részletes elképzeléseket ugyanakkor mielőbb be kell nyújtani a tervbizottságnak, hogy azokat érdemben figyelembe lehessen venni az épület jövőjének tervezése során.

Babucs Zoltán beszéde (Cz.-M. A.)

Babucs Zoltán beszéde (Cz.-M. A.)

Babucs Zoltán hadtörténész beszédében felidézte az épület korszakait, kiemelve, hogy a Bem tér történelmi jelentőségű terület, amelynek mintegy 170 éves katonai múltja van. A hadtörténész szerint a Benedikty József állami főmérnök tervezte volt utászlaktanya valóban az 1956-os forradalom fontos helyszíne volt. A monarchia-korabeli laktanyaépülethez tartozó, 1840 körül épült élelemtár felelt egykor a Budai Vár katonaságának ellátásáért. A műemlék lerombolása épp az élelemtár bontásával kezdődött meg az elmúlt hetekben, amely egészen 2007-ig a Honvédelmi Minisztérium tulajdona volt. Az értékes ingatlantól a tárca akkor szinte fillérekért szabadult meg – mondta el Babucs Zoltán.

A hadtörténész szerint bár épített örökségünk java a XX. század nagy történelmi viharait átvészelte, a rendszerváltás óta eltelt idő nem kedvezett a magánkézbe került műemlék épületeknek. A kecskeméti Erzsébet-pótlaktanya együttesét például 1996-ban lerombolták, akárcsak a jászberényi méntelepet, ami helyére egy bevásárlóközpont épült. Babucs Zoltán szerint 2010 óta lényegesen több figyelmet kap az állami tulajdonú épített örökség megóvása, ám elkerülhetetlen, hogy ezzel párhuzamosan a magántulajdonban lévő műemlékek védelmét szigorúbb szabályok garantálják.

Végül Rainer Péter építész, műemléki szakértő, Vác város volt főépítésze mondott beszédet, aki szerint a tét ma tárgyi emlékeink, kultúránk, hazánk megmaradása. Ha lenne kellő hazaszeretet az emberekben, és ha a nevelés terén nem lenne olyan nagy a lemaradásunk, akkor erre  a tüntetésre sem lett volna szükség, mivel fel sem merülhetett volna kulturális örökségünk elpusztítása. Rainer Péter szerint a műemlékek a nemzeti vagyon részét képezik, „amit botorság, őrültség, bűn tönkretenni, megsemmisíteni, amit kötelességünk védeni, óvni, megőrizni és átörökíteni.” A műemléki szakértő határozottan cáfolta a bontásokban érdekelt befektetők hamis mentegetőzését, miszerint a régi épületek fenntartása túlzottan költséges volna: „Nem igaz, hogy a helyreállításuk nem rentábilis. Ez az épületállomány rendbe hozva még minimum további száz évet bír. Új épületeinkről vajon elmondhatjuk-e ugyanezt?” – tette fel a kérdést.

Településeink régi épületállományának eltűnése napjainkig tart, hiszen egy műemlék lebontásához ma elég egy életveszélyessé nyilvánító szakértői nyilatkozat. Ha összevetnénk, hogy mi pusztult el a háborúk és mi a béke alatt, elképesztő lenne az eredményt. Rainer Péter szerint kötelességünk tárgyi emlékeinket elpusztításuk helyett megőrizni és továbbadni, hogy a kultúránk, végső soron pedig a magyarság fennmaradjon.

Az 1849-es piski csatának emléket állító Bem József-szobor előtt

Az 1849-es piski csatának emléket állító Bem József-szobor előtt

A Magyar Patrióták Közössége megköszönte a megjelenteknek, hogy kiálltak e nemes ügy mellett, zárszóként pedig az egyesület plakátján is szereplő jelmondat hangzott el: „Több tiszteletet örökségünknek!”

Magyar Patrióták Közössége © 2016. június 10.

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.