A Fővá­ro­si Köz­igaz­ga­tá­si és Mun­ka­ügyi Bíró­ság a mai napon íté­le­tet hir­de­tett a Radetz­ky-lak­ta­nya peré­ben, amit a befek­te­tő indí­tott a Fővá­ro­si Kor­mány­hi­va­tal 2016. júni­us 2-án meg­ho­zott hatá­ro­za­ta ellen. Ez a ható­sá­gi dön­tés volt az, ame­lyik leál­lí­tot­ta a Duna-par­ti műem­lék meg­kez­dő­dött bon­tá­sát. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge mint az örök­ség­vé­de­lem iránt elkö­te­le­zett egye­sü­let első­ként til­ta­ko­zott a kül­föl­di hát­te­rű ingat­lan­be­fek­te­tő tulaj­do­ná­ban álló épü­let elpusz­tí­tá­sa ellen. Az íté­let jog­erős, ami azt jelen­ti, hogy az épí­té­si enge­délyt vissza­vo­nó ható­sá­gi dön­tés tovább­ra is hatály­ban marad, tehát a Radetz­ky-lak­ta­nyát nem lehet lebon­ta­ni, a tulaj­do­nos­nak pedig hely­re kell állí­ta­nia az ere­de­ti álla­po­tot.

A Radetzky-laktanya. A monarchia laktanyaépítészetének egyik utolsó emléke
A Radetz­ky-lak­ta­nya. A monar­chia lak­ta­nya­épí­té­sze­té­nek egyik utol­só emlé­ke

Tavaly május­ban nagy fel­há­bo­ro­dást vál­tott ki, ami­kor – várat­la­nul – neki­lát­tak a mun­ka­gé­pek a II. kerü­le­ti Bem téri volt Radetz­ky-lak­ta­nya (egy­ko­ri MDF szék­ház) bon­tá­sá­nak. Egy 2010 ele­jén jóvá­ha­gyott terv alap­ján modern, nagy töme­gű iro­da­ház léte­sült vol­na az Ország­ház­zal szem­köz­ti budai ingat­la­non, amely csak rész­le­te­ket őrzött vol­na meg a vég­le­ges alak­ját 1897-ben elnyert kaszár­nyá­ból. Az ügy­ben első­ként meg­szó­la­ló, tün­te­tést és sike­res alá­írás­gyűj­tést szer­ve­ző Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­gét hely­ben lakó támo­ga­tói érte­sí­tet­ték a műem­lék­rom­bo­lás­ról. Külö­nö­sen azért volt heves a til­ta­ko­zás, mivel az 1956-os for­ra­da­lom­ban iko­ni­kus sze­re­pet ját­szó épü­let elpusz­tí­tá­sát éppen a sza­bad­ság­harc emlék­évé­ben kezd­te meg az épü­let kül­föl­di tulaj­do­no­sa.

A per máso­dik tár­gya­lá­sán, 2017. janu­ár 24-én a befek­te­tő ismét jelen­tős szá­mú ügy­véd­del kép­vi­sel­tet­te magát a fővá­ro­si köz­igaz­ga­tá­si bíró­ság Tölgy­fa utcai tár­gya­ló­ter­mé­ben. Az első tár­gya­lást tavaly októ­ber­ben tar­tot­ták meg, akkor azon­ban a per még nem érett meg az íté­let­ho­za­tal­ra.

A bíróság ítélete jogerős
A bíró­ság íté­le­te jog­erős

A befek­te­tőt kép­vi­se­lő ügy­vé­dek elő­ad­ták, hogy a 2010-ben meg­szer­zett épí­té­si és bon­tá­si enge­dély sze­rin­tük érvé­nyes, mivel a jog­sza­bály­ban elő­írt két éves elévü­lé­si határ­időn belül, 2012 végén meg­kezd­ték az épí­té­si tevé­keny­sé­get. Ezt az épí­té­si nap­ló hite­les máso­la­tá­val bizo­nyí­tot­ták. Állás­pont­juk alap­ján a kor­mány­hi­va­tal 2016-os dön­té­se emi­att jóhi­sze­mű­en szer­zett és gya­ko­rolt jogu­kat sér­ti, ami eljá­rá­si aka­dályt jelen­tett vol­na a ható­ság szá­má­ra. A fel­pe­res sze­rint el kell hatá­rol­ni egy­más­tól három körül­ményt: az épí­té­si enge­délyt meg­adó hatá­ro­zat meg­fe­le­lő­sé­gét, a jóhi­sze­mű­en szer­zett jog tény­le­ges gya­kor­lá­sá­nak kér­dé­sét, vala­mint az épí­té­si enge­dély lejár­tát. A befek­te­tő tovább­ra is vitat­ta az épü­let műem­lé­ki minő­sé­gét, utal­va arra, hogy a 2010-es műem­lé­ki terv­ta­nács dicsé­ret­ben része­sí­tet­te a műem­lék lerom­bo­lá­sá­ról szó­ló ter­ve­ket, vala­mint, hogy a kerü­le­ti épí­té­si sza­bály­zat csak rész­le­ges védel­met ír elő az épü­let­re.

Az alpe­res ezzel szem­ben kiemel­te, hogy a befek­te­tő úgy kezd­te meg az épí­té­si enge­dély­ben meg­szer­zett joga­i­nak gya­kor­lá­sát, hogy nem ren­del­ke­zett jóvá­ha­gyott kivi­te­li ter­vek­kel, így jog­gya­kor­lá­sa nem lehe­tett jóhi­sze­mű.

A bíró­ság zárt tanács­ko­zást köve­tő­en kihir­det­te az íté­le­tet: a fel­pe­res kere­se­tét eluta­sí­tot­ta. Az íté­let indo­ko­lá­sa sze­rint a 2010-ben meg­adott épí­té­si enge­dély való­ban jog­sza­bály­sér­tő volt, mivel nem vet­te figye­lem­be az örök­ség­vé­del­mi elő­írá­so­kat. Ezen az sem vál­toz­tat, hogy a terv­ta­ná­csi állás­fog­la­lás dicsér­te a befek­te­tő által köz­zé­tett ter­ve­ket, mivel az nem kötöt­te a ható­sá­got, ráadá­sul a hatá­ro­zat jófor­mán nem tar­tal­ma­zott érde­mi indo­ko­lást. A bíró­ság elis­mer­te továb­bá, hogy az alpe­res ellen­ké­rel­mé­ben alap­pal hivat­ko­zott a köz­ér­dek­re, ami ebben a per­ben igen nagy súllyal esett lat­ba. A Radetz­ky-lak­ta­nya műem­lé­ki védel­mét minisz­te­ri ren­de­let álla­pí­tot­ta meg, egye­di tar­ta­lom­mal és komoly doku­men­tá­ci­ó­val, amit a kerü­le­ti sza­bá­lyo­zás nem írhat felül.

A Bem tér, ahogy szeretjük
A Bem tér, ahogy sze­ret­jük

A fő kér­dést az jelen­tet­te, hogy ebben az eset­ben fenn­állt-e a fel­pe­res által hivat­ko­zott, a jóhi­sze­mű­en szer­zett és gya­ko­rolt jogok védel­mé­hez kap­cso­ló­dó eljá­rá­si aka­dály. A bíró­ság sze­rint ugyan nem vita­tott a jog meg­szer­zé­se, de a kivi­te­li terv hiá­nyá­ban a fel­pe­res nem kezd­het­te vol­na meg a bon­tá­si-épí­té­si tevé­keny­sé­get, amint azt tet­te 2012-ben. Ez a kité­tel nem­csak az ere­de­ti enge­dély­ben sze­re­pelt, hanem az épí­té­si jog­sza­bá­lyok is tar­tal­maz­ták. Ezzel szem­ben a kivi­te­li terv­do­ku­men­tá­ci­ót csak 2016-ban nyúj­tot­ták be, így a kor­mány­hi­va­tal épí­té­si enge­délyt vissza­vo­nó hatá­ro­za­ta nem sér­tet­te a befek­te­tő jóhi­sze­mű­en szer­zett és gya­ko­rolt jogát. A bíró­ság továb­bá meg­je­gyez­te, hogy bár az épí­té­si nap­ló tanú­sá­ga sze­rint a mun­ka­vég­zés való­ban meg­kez­dő­dött 2012-ben, ám hosszú éve­ken keresz­tül csak elő­ké­szí­tő jel­le­gű tevé­keny­sé­gek foly­tak (mint taka­rí­tás, bútor­szál­lí­tás, növény­zet ren­de­zé­se).

Az íté­let jog­erős, elle­ne fel­leb­be­zés­nek nincs helye, de a fel­pe­res az íté­let kéz­be­sí­té­sét köve­tő 60 napon belül felül­vizs­gá­la­ti kérel­met ter­jeszt­het elő a Kúri­á­nál. Ennek során azon­ban a magyar bíró­sá­gi szer­ve­zet csú­csán álló fórum csak abban fog­lal­hat állást, hogy a köz­igaz­ga­tá­si bíró­ság eljá­rá­sa és dön­té­se jog­sza­bályt sér­tett-e. Ez azt jelen­ti, hogy az épí­té­si enge­délyt vissza­vo­nó ható­sá­gi dön­tés tovább­ra is irány­adó, tehát a Radetz­ky-lak­ta­nyát nem lehet lebon­ta­ni, a tulaj­do­nos­nak pedig a műem­lék­vé­del­mi sza­bá­lyok sze­rint hely­re kell állí­ta­nia a jog­el­le­nes bon­tás­sal meg­sér­tett ere­de­ti álla­po­tot.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge az aláb­bi köz­le­ményt tet­te köz­zé a bíró­ság által meg­ho­zott dön­tés kap­csán:

KÖZLEMÉNY.
Egye­sü­le­tünk üdvöz­li a Fővá­ro­si Köz­igaz­ga­tá­si és Mun­ka­ügyi Bíró­ság által a Radetz­ky-lak­ta­nya peré­ben meg­ho­zott íté­le­tet, amit jog­ál­la­mi dön­tés­nek tar­tunk. A mai napon sze­ren­csé­re ismét bebi­zo­nyo­so­dott, hogy a pro­fit­ér­de­kelt­sé­gek nyo­más­gya­kor­lá­sa nem szo­rít­hat­ja sarok­ba a kul­tu­rá­lis örök­ség védel­mé­re hiva­tott jog­sza­bá­lyo­kat és a – Bíró­ság által is nyo­ma­té­ko­san figye­lem­be vett – köz­ér­de­ket. Remél­jük, ezt a befek­te­tő is tudo­má­sul veszi, és véget vet az érté­kes műem­lék épü­let kál­vá­ri­á­já­nak, tisz­te­let­ben tart­va a nem­zet közös tör­té­nel­mi örök­sé­gét.
2017. 01. 24. – Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge

Magyar Patrióták Közössége © 2017. január 24.