Megtartották annak a pernek az első tárgyalását, amelyet a Radetzky-laktanya tulajdonosa kezdeményezett a Fővárosi Kormányhivatal bontást leállító és a 2010-ben jogszabályellenesen kiadott építési engedélyt visszavonó, 2016. júniusi határozata ellen. A felperes befektető, a HB Reavis vitatja a döntés jogszerűségét, szerintük az ugyanis jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogukat sérti. Az alábbiakban a 2016. október 25-i tárgyalásról készített beszámolónkat olvashatják.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyó per első tárgyalásán a jelentős erőkkel felvonuló felpereseket öt ügyvéd képviselte, továbbá a befektetői érdekeltség részéről többen személyesen is megjelentek a hallgatóság soraiban. Dr. Surányi József, az eljáró tanács elnöke az iratismertetés során megállapította, hogy a felperesek a Fővárosi Kormányhivatal által június 2-án felügyeleti jogkörében meghozott – bontást leállító és az építési engedélyt visszavonó – jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérték. A felperesi ügyvédek előadták, hogy a bíróság pernyertesség esetén adjon kötelező utasítást a hatóság részére az építési engedély hatályának meghosszabbítására.

A perben az elsődleges jogkérdés annak a megítélése, hogy hivatkozhat-e a befektető a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmére. Aki ugyanis hatósági engedély birtokában megkezdi az építkezést, később már akkor sem tiltható el a munkálatok elvégzésétől, ha utóbb kiderül, hogy a hatóság a tervek jóváhagyásakor hibázott. Ennek azonban feltétele, hogy a megszerzett joggal élnie kell, vagyis a már kiadott építési engedély nem járhat le. A kormányhivatal álláspontja szerint a befektető nem rendelkezett érvényes építési engedéllyel, mivel a munkálatokat csak 2016-ban kezdte meg, a 2010-ben kiadott engedély pedig a jogszabályoknak megfelelően két év elteltével elévült. Ezt a felperes vitatja, szerinte kis intenzitással ugyan, de évek óta folyt az ablakok kiszedése és a födém áttörése, amit az építési naplóval kívánnak igazolni. (Ez annak tükrében nem tűnik hitelesnek, hogy a civilek és a környéken lakók 2010 és 2016 között nem tapasztaltak bontási tevékenységet.)

A befektető vitatja továbbá, hogy fennállnak-e a műemléki védelem indokai a Radetzky-laktanya vonatkozásában. Bár az épület bizonyos részletei kétségtelenül értéket képviselnek, szerintük a többszörös átépítések és a világháborús pusztítások miatt az épület egésze nem tekinthető műemléknek. Álláspontjuk azonban (amellett, hogy örökségellenes szemléletet tükröz) jogi oldalról sem állja meg a helyét, hiszen az ingatlant jogszabályban nyilvánították védetté, amit senki sem kérdőjelezhet meg. A befektető azt is sérelmezte, hogy a közigazgatási hatóság nem volt tekintettel az építtető jogos érdekeire, amikor a bontási tevékenységet leállította és a műemlék helyére tervezett nyolcszintes irodaházra az engedélyt végül mégsem adta meg.

A bíróság a tárgyalást további nyilatkozatok előterjesztése érdekében elhalasztotta, így az ügyben jogerős ítélet már csak jövőre várható. Legkorábban januárban fog eldőlni, hogy lebonthatják-e a műemléki védettség alatt álló Radetzky-laktanyát. A Magyar Patrióták Közössége szerint ez nem következhet be, hiszen a befektetői magánérdek ilyen súlyosan nem gázolhat át a közérdeken. Az ügyet természetesen a továbbiakban is figyelemmel kísérjük, és annak fejleményeiről támogatóinkat is tájékoztatni fogjuk.

Mint ismeretes, a budai Duna-part látképének meghatározó épületét, a Bem téri Radetzky-laktanyát új tulajdonosa, a szlovákiai HB Reavis 2016-ban le kívánta bontani. A műemlék elpusztítása és a városképbe nem illeszthető, Bem Palace fantázianevű új irodaház megépítése ellen a Magyar Patrióták Közössége elsőként tiltakozott. Tüntetésünk és sikeres internetes aláírásgyűjtésünk is hozzájárult ahhoz, hogy a hatóságok a folyamatra felfigyeltek és a rombolást néhány héten belül leállíttatták. Tiltakozásunk alatt a bontás végig folyamatban volt, aminek következtében az épület egy része megsemmisült.

A kormányhivatal kötelezése értelmében a tulajdonos befektető társaságnak legkésőbb idén december 31-éig helyre kell állítnia az eredeti állapotot. Az erről rendelkező végzést szintén bíróságon támadta meg a tulajdonos, így a rekonstrukcióra idén már valószínűleg nem fog sor kerülni. Mindenesetre az is eredmény, hogy a közelmúltban védőtető alá kerültek az épület tavasszal megbontott részei.

Hetzmann Róbert
Magyar Patrióták Közössége
© 2016. október 25.