A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge 2015 nya­rán hív­ta fel a figyel­met arra, hogy az erdé­lyi Sós­me­ző szé­lén talál­ha­tó első világ­há­bo­rús kato­na­te­me­tő és hősi emlék­mű dur­ván kegye­let­sér­tő és egy­ben a 2008-ban meg­kö­tött magyar-román hadi­sír­egyez­mény­be ütkö­zik. Az 1916-os román betö­rést köve­tő har­cok­ban elesett oszt­rák, magyar, román és orosz kato­nák nyug­he­lyén ural­ko­dó tart­ha­tat­lan álla­po­tok­ra töb­ben is fel­hív­ták a figyel­met, ám 2015-ös fel­lé­pé­sünk – úgy lát­szik – nem maradt ered­mény­te­le­nül. A sír­ke­resz­tek­ről koráb­ban eltün­te­tett magyar neve­ket újra vés­ték és vég­re magyar zász­ló is lobog a kato­nai teme­tő obe­liszk­jé­nél. Igaz, a román egy­sé­get dicső­í­tő emlék­táb­lák nem vál­toz­tak.

A Három­szé­ki-hava­sok kanya­ru­la­tá­ban ere­dő Ojtoz folyócs­ka az erdé­lyi határ­szél­ről Mold­vá­ba siet. Miu­tán a vad­re­gé­nyes Ojto­zi-szo­ro­son átha­lad – ahol egy­kor a Rákó­czi-vár őriz­te a Magyar Király­ság kele­ti vég­pont­ját – még egy tele­pü­lés hát­ra­van az ezer éves hatá­rig. A ma már szín­ro­mán Sós­me­ző, a tör­té­nel­mi Magyar­or­szág leg­ke­le­tibb tele­pü­lé­se 1920 előtt és a II. bécsi dön­tést köve­tő évek­ben Három­szék vár­me­gyé­hez tar­to­zott, ami­kor még magya­rok, csán­gók is lak­ták. A falu alsó végé­ben csör­ge­de­ző Cser­ni­ka-patak volt a határ, ahon­nan az első világ­há­bo­rú csa­tá­i­ban elesett hősök teme­tő­je mind­össze néhány lépés­re talál­ha­tó, de még „ide­ha­za.”

Az Ojto­zi-szo­ros az első világ­há­bo­rú­ban 1916 őszén, a román betö­rés ide­jén vált had­szín­tér­ré. Az egé­szen 1917 augusz­tu­sá­ig tar­tó véres ütkö­ze­tek során a front mind­két olda­lán szám­ta­lan kato­na esett el. A Romá­ni­á­hoz csa­tolt terü­le­ten a román hősi kul­tusszal fog­lal­ko­zó szer­ve­zet 1928-ban hoz­ta lét­re a ma lát­ha­tó kato­na­te­me­tőt külön­bö­ző hadi­sí­rok fel­szá­mo­lá­sá­val és a cson­tok egy­be­gyűj­té­sé­vel. A máso­dik bécsi dön­tés­sel vissza­tért Sós­me­zőn az emlék­he­lyet átala­kí­tot­ták, magyar nyel­vű táb­lák­kal lát­ták el, ami­ket az újabb elcsa­to­lást köve­tő­en elro­má­no­sí­tot­tak, majd a sír­ke­resz­te­ken sze­rep­lő magyar neve­ket is foko­za­to­san lecsi­szol­ták, eltün­tet­ték. Ere­de­ti­leg három­szé­ki­ek keres­ték fel egye­sü­le­tün­ket, kér­ve fel­lé­pé­sün­ket az Ojtoz-völ­gyi hadi­sí­rok meg­gya­lá­zá­sa ellen. 2015 júli­u­sá­ban, miu­tán a Pat­ri­ó­ták kül­dött­sé­ge a hely­szí­nen járt, Izing Máté tag­tár­sunk írt cik­ket Hadi­sír-asszi­mi­lá­ció az Ojto­zi-szo­ros­ban cím­mel. Noha egyes helyi infor­má­ci­ók pon­tat­la­nok vol­tak, a hábo­rús kegye­let és a hadi­sír­jog román fél álta­li meg­sér­té­se tagad­ha­tat­la­nul kide­rült, ezért az írás nagy port kavart. A Hon­vé­del­mi Minisz­té­ri­um­mal való egyez­te­tést köve­tő­en sike­rült rekonst­ru­ál­ni a hadi­te­me­tő pon­tos tör­té­ne­tét, ami lehe­tő­vé tet­te a magyar állás­pont hatá­ro­zot­tabb meg­fo­gal­ma­zá­sát.

Már­ci­us 16-án egye­sü­le­tünk öt tag­ja fel­ke­res­te a sós­me­zői kato­na­te­me­tőt, és meg­le­pet­ten tapasz­tal­tuk, hogy a sír­ker­tet nem­ré­gi­ben tel­je­sen fel­újí­tot­ták. Jelen­tős elő­re­lé­pés, hogy a román fél a koráb­ban eltün­te­tett magyar neve­ket vissza­he­lyez­te a kőke­resz­tek­re (igaz, helyen­ként pon­tat­lan helyes­írás­sal), és az obe­liszk mel­lett fel­ál­lí­tott nem­ze­ti lobo­gók között helyet kapott a miénk is. Van még mit kifo­gá­sol­ni, hiszen az obe­liszk tovább­ra is a román hősö­ket dicső­í­ti és hazug módon a „nem­zet­egye­sí­tő” (értsd: Erdély elcsa­to­lá­sá­ért vívott) har­cok­ban elhuny­tak­ra emlé­kez­tet. Összes­sé­gé­ben még­is­csak örven­de­tes, hogy a sós­me­zői teme­tő az elmúlt idő­szak­ban bekö­vet­ke­zett vál­to­zá­sok­nak köszön­he­tő­en alkal­mas arra, hogy leró­juk kegye­le­tün­ket, és fel­te­he­tő­en meg­fe­lel az 1930-as álla­po­tok­nak is. Az is ered­mény, hogy a fel­újí­tás­sal a vegyes teme­tő­höz mél­tat­lan, hival­ko­dó román szim­bó­lum­hasz­ná­lat (pl. tri­ko­lór-fes­té­sű kerí­té­sek) nagy­részt vissza­szo­rult. Egye­sü­le­tünk a ked­ve­ző for­du­lat­ról levél­ben tájé­koz­tat­ta a Hon­vé­del­mi Minisz­té­ri­u­mot.

A sósmezői temetőről bővebben itt olvashat.

Magyar Patrióták Közössége © 2017. március 25.