Két évvel ezelőtt egye­sü­le­tünk adott hírt első­ként arról, hogy le fog­ják rom­bol­ni a Bán­ság Szer­bi­á­hoz tar­to­zó részén talál­ha­tó Német­cser­nye (Srbs­ka Crn­ja) és több továb­bi szór­vány­ma­gyar tele­pü­lés kato­li­kus temp­lo­mát. Az ere­de­ti­leg fél­tu­cat­nyi hely­sé­get érin­tő temp­lom­rom­bo­lás­ról meg­hök­ken­tő módon a nagy­becs­ke­re­ki püs­pök­ség veze­té­se hozott dön­tést. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge til­ta­ko­zá­sa nem maradt ered­mény nél­kül: a magyar kor­mány is elha­tá­ro­ló­dott a temp­lom­rom­bo­lás­tól és támo­ga­tást nyúj­tott a műem­lé­ki érté­kű épü­le­tek meg­men­té­sé­hez. Ennek meg­fe­le­lő­en idén augusz­tus­ban kör­be­áll­vá­nyoz­ták a német­cser­nyei isten­há­zát és meg­kezd­ték az épü­let fel­újí­tá­sát.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge kül­dött­sé­ge sze­rém­sé­gi kuta­tó­út­ját fél­be­sza­kít­va augusz­tus 18-án láto­ga­tást tett a bán­sá­gi Német­cser­nye kato­li­kus temp­lo­má­nál és meg­szem­lél­te a mun­ká­la­to­kat. A Nem­zet­po­li­ti­kai Állam­tit­kár­ság tíz­mil­lió forint­tal járult hoz­zá a temp­lom hely­re­ho­za­ta­lá­hoz, ami rész­le­ges meg­úju­lást tesz lehe­tő­vé (a tel­jes rekonst­ruk­ció nagy­ság­ren­di­leg 20–25 mil­lió forint­ba kerül­ne). A reno­vá­lás a Tele­ki Lász­ló Ala­pít­vány szak­mai köz­re­mű­kö­dé­se mel­lett zaj­lik, a köz­ala­pít­vány mun­ka­tár­sai biz­to­sít­ják, hogy a fel­újí­tás során a műem­lék­vé­del­mi szem­pon­tok való­ban érvé­nye­sül­je­nek.

A német­cser­nyei Szent József-temp­lom 1808-ban épült, mai alak­ját 1868-ban nyer­te el, bőví­té­se során. A meg­szen­telt épü­le­tet a köz­ség sváb és magyar ajkú lako­sai hasz­nál­ták közel egy évszá­za­don keresz­tül, míg­nem a máso­dik világ­há­bo­rú után betö­rő jugo­szláv par­ti­zá­nok a tele­pü­lés ősho­nos lakos­sá­gát elűz­ték, soku­kat kegyet­le­nül lemé­szá­rol­ták. A temp­lom mögöt­ti bozó­tos rész rej­ti az áldo­za­tok – köz­tük Bru­n­et Ferenc plé­bá­nos – jel­te­len tömeg­sír­ját. Ma még mint­egy 150 magyar és néhány német él a Szerb­cser­nye néven is ismert falu­ban, ahol – magyar isko­la hiá­nyá­ban – a temp­lom az egyet­len hely, ahol a szór­vány­ban élő magya­rok talál­koz­hat­nak egy­más­sal, és hitü­ket, közös­ség­hez tar­to­zá­su­kat meg­él­he­tik.

A bán­sá­gi temp­lo­mok ledön­té­se öncson­kí­tó lépés lett vol­na, a kis­kö­zös­sé­gek önkén­tes fel­adá­sa, ami a korunk kihí­vá­sa­i­ra adha­tó leg­rosszabb válasz. Saj­nos ez a szel­le­mi­ség ma már Nyu­gat-Euró­pá­ban álta­lá­nos jelen­ség: nem rit­kán érté­kes közép­ko­ri temp­lo­mo­kat bon­ta­nak le anya­gi és ter­mé­sze­te­sen ideo­ló­gi­ai okok­ból, de az sem rit­ka, hogy tör­té­nel­mi egy­há­zak szent épü­le­te­i­ket áru­ba bocsát­ják. Német Lász­ló nagy­becs­ke­re­ki püs­pök a bán­sá­gi kato­li­kus közös­sé­gek elnép­te­le­ne­dé­se kap­csán a Magyar Nem­zet­nek adott inter­jú­já­ban nem­ré­gi­ben azzal érvelt, hogy „a világ tér­ké­pe vál­to­zik”, „Euró­pa egy­re kevés­bé mér­ték­adó a keresz­tény­ség szem­pont­já­ból”, amely inkább Ázsi­á­ban és Afri­ká­ban virág­zik. „Ebben a lép­ték­ben kell szem­lél­nünk az élet nagy tör­té­né­se­it” – nyi­lat­koz­ta az egy­ház­me­gye veze­tő­je, a szór­vány­temp­lo­mok lerom­bo­lá­sá­nak szor­gal­ma­zó­ja. Koráb­ban az a kije­len­té­se kavart nagy vihart, misze­rint „az egy­ház nem nem­zet­po­li­ti­kai ala­pon műkö­dik”, hol­ott tud­va­le­vő, hogy a tör­té­nel­mi egy­há­zak jelen­tős nem­zet­meg­tar­tó erőt kép­vi­sel­nek. Ebből is lát­szik, hogy a német­cser­nyei temp­lom fel­újí­tá­sa sok­kal több­ről szól: az érték­el­vű­ség győ­zött az önfel­adás és a haszon­el­vű­ség felett.

Fon­tos ered­mény­nek tart­juk, hogy sike­rült meg­aka­dá­lyoz­nunk a temp­lom­rom­bo­lá­so­kat, hiszen 2014 óta egyet­len temp­lo­mot sem bon­tot­tak le a Bán­ság­ban. Német­cser­nye fel­újí­tá­sa azt jelen­ti, hogy a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge temp­lom­men­tő kez­de­mé­nye­zé­se siker­rel járt, mivel 2014-ben ezt a szak­rá­lis épü­le­tet még az elpusz­tí­tás veszé­lye fenye­get­te. A most zaj­ló tata­ro­zás is bizo­nyít­ja, hogy a temp­lom­rom­bo­lás torz ötle­te vég­re leke­rült a napi­rend­ről.

Ere­de­ti­leg a pár­dá­nyi temp­lom rend­be­ho­za­ta­lá­ra is volt kor­mány­za­ti ígé­ret, ott azon­ban for­rás­hi­ány miatt csak állag­meg­óvó intéz­ke­dé­sek tör­tén­tek, akár­csak a Temes-par­ti Módo­son. A tele­pü­lés 1911-ben épült neo­gó­ti­kus Nagy­bol­dog­asszony-temp­lom hely­ze­te tovább­ra is aggasz­tó, bár a veszély­el­há­rí­tást már elvé­gez­ték a Tele­ki-ala­pít­vány szak­em­be­rei: a meg­la­zult kőfa­rag­vá­nyo­kat és a pár­ká­nyo­kon kisar­jadt növé­nye­ket eltá­vo­lí­tot­ták, a tető fel­újí­tá­sá­hoz azon­ban ötven­mil­lió forint­ra len­ne szük­ség. Egye­sü­le­tünk az eddi­gi fej­le­mé­nyek­kel elé­ge­dett, de a magyar állam részé­ről továb­bi intéz­ke­dé­sek­re van szük­ség, ami­hez tovább­ra is min­den segít­sé­get meg fogunk adni, ide­ért­ve a Bán­ság­ban zaj­ló folya­ma­tok szem­mel tar­tá­sát is.

Magyar Patrióták Közössége © 2016. szeptember 6.