Euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zést indí­tott az uni­ós tag­ál­la­mok terü­le­tén élő ősho­nos kisebb­sé­gek védel­mét ernyő­szer­ve­zet­ként kép­vi­se­lő Euró­pai Nem­ze­ti­sé­gek Föde­ra­tív Uni­ó­ja (FUEN), Mino­rity Safe­pack (Kisebb­ség­vé­del­mi Cso­mag) néven. A petí­ció alá­írói arra kérik az EU-t, hogy növel­je a nem­ze­ti és nyel­vi kisebb­sé­gek védel­mét, és támo­gas­sa az Unió kul­tu­rá­lis és nyel­vi sok­szí­nű­sé­gét. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge sze­rint a kisebb­ség­vé­del­mi cso­mag az erdé­lyi és a fel­vi­dé­ki magyar­ság jövő­je szem­pont­já­ból kulcs­fon­tos­sá­gú, ezért csat­la­ko­zik az alá­írás­gyűj­tés­hez, amit Romá­nia kor­má­nya már­is meg­tá­ma­dott az Euró­pai Unió Bíró­sá­ga előtt.

Írja alá Ön is, mindössze 3 percébe kerül!

Miköz­ben a brüssze­li bürok­rá­cia hosszú jelen­té­se­ket és költ­sé­ges prog­ra­mo­kat szen­tel a beván­dor­lók támo­ga­tá­sá­ra, az EU jelen­leg kép­te­len az ősho­nos kisebb­sé­gek elnyo­má­sát meg­aka­dá­lyoz­ni. Szlo­vá­kia és Romá­nia pél­dá­ul már hosszú évek óta tag­ja az euró­pai közös­ség­nek, még­is gond nél­kül kor­lá­toz­hat­ja a tős­gyö­ke­res magya­rok joga­it, isko­lá­kat zár­hat be és aka­dá­lyoz­hat­ja a két­nyel­vű­sé­get. Ennek oka, hogy a kisebb­sé­gek védel­me tag­ál­la­mi hatás­kör­nek minő­sül, így arra nincs uni­ós szin­tű sza­bá­lyo­zás.

A város által kihelyezett kétnyelvű közlekedési tábla Gyergyószentmiklóson – legyen ez a szabvány a magyarlakta területeken!
A város által kihe­lye­zett két­nyel­vű köz­le­ke­dé­si táb­la Gyer­gyó­szent­mik­ló­son – legyen ez a szab­vány a magyar­lak­ta terü­le­te­ken!

A Mino­rity Safe­pack cél­ja, hogy az EU szer­vei fogad­ja­nak el olyan uni­ós jog­sza­bá­lyo­kat, ame­lyek növe­lik a nem­ze­ti és nyel­vi kisebb­sé­gek védel­mét és erő­sí­tik a kul­tu­rá­lis, nyel­vi sok­fé­le­sé­get. A pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés ennek meg­fe­le­lő­en intéz­ke­dé­se­ket vár el az Euró­pai Bizott­ság­tól annak érde­ké­ben, hogy biz­to­sí­tott legyen a sza­bad anya­nyelv­hasz­ná­lat és sza­bad szim­bó­lum­hasz­ná­lat, az egyen­lő bánás­mód kisebb­ség és több­ség között, nem­ze­ti kul­tú­ránk és hagyo­má­nya­ink támo­ga­tá­sa, euró­pai uni­ós jog­vé­de­lem a kisebb­sé­gek szá­má­ra, vala­mint az anya­nyel­vű sport­köz­ve­tí­té­sek és kul­tu­rá­lis tar­tal­mak áram­lá­sa ország­ha­tá­rok­tól füg­get­le­nül.

Az euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés a Lissza­bo­ni Szer­ző­dés hatály­ba­lé­pé­se (2009) óta léte­ző intéz­mény. Lénye­ge, hogy ha egy­mil­lió uni­ós pol­gár alá­írá­sá­val támo­gat egy elő­ze­te­sen már elbí­rált petí­ci­ót, köz­vet­le­nül részt vehet az uni­ós szak­po­li­ti­kák kiala­kí­tá­sá­ban azál­tal, hogy az Euró­pai Bizott­sá­got jog­al­ko­tá­si javas­lat elő­ter­jesz­té­sé­re szó­lít­ja fel. Ehhez még továb­bi köve­tel­mény, hogy leg­alább hét állam­ban össze kell gyűj­te­ni egy mini­má­lis mennyi­sé­gű alá­írást, ami ezút­tal Magyar­or­szág ese­té­ben 16.500 (Romá­nia: 24.750, Szlo­vá­kia: 9.750). Ha ez sike­rült, nem jelent auto­ma­ti­kus győ­zel­met, de az EU szer­vei nem tagad­hat­ják meg, hogy fog­lal­koz­za­nak a kér­dés­sel. Fon­tos, hogy az inter­ne­tes petí­ci­ót kizá­ró­lag tag­ál­la­mi állam­pol­gá­rok írhat­ják alá, és a ket­tős állam­pol­gá­rok­nak az űrla­pon a lakó­he­lyük sze­rin­ti orszá­got kell meg­ad­ni­uk az állam­pol­gár­ság rovat­nál.

Gábor Áron szobra Kézdivásárhelyen az azóta már eltávolított székely zászlókkal
Gábor Áron szob­ra Kéz­di­vá­sár­he­lyen az azóta már eltá­vo­lí­tott szé­kely zász­lók­kal

Az ere­de­ti­leg 2011-ben indult Mino­rity Safe­pack mögött az 1949-ben lét­re­ho­zott FUEN áll, amely­nek jelen­le­gi elnö­ke az RMDSZ-es Vin­c­ze Lóránt. Az ernyő­szer­ve­zet mun­ká­já­ban vala­mennyi nagyobb euró­pai kisebb­ség részt vesz, így a dél-tiro­li­ak, a szor­bok, a dáni­ai néme­tek mel­lett a görög­or­szá­gi törö­kök és mások is. A kez­de­mé­nye­zés beik­ta­tá­sát 2013-ban első kör­ben eluta­sí­tot­ta az Euró­pai Bizott­ság, amit a szer­ve­zők az Euró­pai Unió Bíró­sá­ga előtt siker­rel támad­tak meg, így idén újra­kez­dőd­he­tett az alá­írás­gyűj­tés, ami­nek az egyik anya­gi támo­ga­tó­ja a magyar kor­mány. A javas­lat fő ellen­ző­jé­nek Romá­nia és Szlo­vá­kia bizo­nyult.

A kisebb­ség­vé­del­mi cso­mag sor­sa nem tűnik tét nél­kü­li­nek, hiszen Romá­nia kor­má­nya már­is meg­tá­mad­ta a kez­de­mé­nye­zést az Euró­pai Unió Bíró­sá­ga előtt. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge azért is csat­la­ko­zott az alá­írás­gyűj­tés­hez, mivel az a való­di sok­szí­nű­sé­get, a nem­ze­ti iden­ti­tá­sok érvé­nye­sü­lé­sét szol­gál­ja, nem pedig az euró­pai bal­li­be­rá­li­sok „mul­ti­kul­ti” név­re hall­ga­tó bukott poli­ti­kai ter­mé­két. Két­ség­te­len, hogy a petí­ció sike­re ese­tén Brüsszel újabb hatás­kört von­hat­na magá­hoz, de ebben az eset­ben ez nem­ze­ti érde­künk, hiszen az utód­ál­la­mok kor­má­nyai kezé­ből vesszük ki az esz­közt. A kez­de­mé­nye­zés a Romá­ni­á­ban (Erdély, Par­ti­um, Csán­gó­föld), a Szlo­vá­ki­á­ban (Fel­vi­dék) és kisebb mér­ték­ben a Hor­vát­or­szág­ban, Szlo­vé­ni­á­ban (Mura­vi­dék) és Auszt­ri­á­ban (Őrvi­dék) élő magyar nem­zet­ré­sze­ket érin­te­né elő­nyö­sen.

A Magyar Patrióták Közössége arra kéri minden támogatóját, hogy írja alá a petíciót! Mindössze 3 percébe kerül!

Kattintson: http://www.jogaink.eu/

A kez­de­mé­nye­zés alá­írá­sá­hoz bizo­nyos, az EU nyil­ván­tar­tá­sá­ban ele­ve sze­rep­lő sze­mé­lyi ada­tok meg­adá­sát kérik, amik­kel az alá­írá­sok hite­les­sé­gét ellen­őr­zik.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge csat­la­ko­zá­si köz­le­mé­nyét itt olvas­hat­ja.

Magyar Patrióták Közössége © 2017. augusztus 20.