A Magyar Patrióták Közössége képviselői június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 95. évfordulóján ökumenikus megemlékezésen vettek részt a Belvárosi Szent Mihály-templomban.

A magyar Szent Korona másolatának bevonulása után a megjelenteket dr. Galla János, a Hegyvidéki Trianon Társaság elnöke köszöntötte. A magyarság ellen 95 évvel ezelőtt elkövetett brutális nemzet-csonkításról először Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke emlékezett meg. A szentmisét dr. Osztie Zoltán esperes plébános celebrálta, majd az ökumené jegyében Csuka Tamás ny. dandártábornok, református tábori püspök és Smidéliusz Zoltán ny. esperes püspök, evangélikus lelkész szólt a megjelentekhez, végül prof. dr. Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, főigazgató főorvos mondta el gondolatait olyan tényekkel alátámasztva, amelyek világossá tették, milyen hazug indokok alapján húzták meg az új határokat.

Juhász Gyula Trianon című versét Csurka László színművész-rendező mély ihletettséggel adta elő. E tragédia sötét árnyai közé enyhítő fényt hoztak azoknak a tóthfalusi (Délvidék) gyermekeknek tiszta, szép arcocskái, akik Rúzsa Sándorról, a Hargitán álló honvédről, a négy folyóról, a szép és gyönyörű Magyarországról énekeltek a gyászoló-ünneplőknek. Ők a jövő, de nem feledhetjük Juhász Gyula sorait: „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá!”

Megemlékezés Dabason is

A Magyar Patrióták Közösségének elnöke, Hetzmann Róbert a Pest megyei Dabason emlékezett a Magyarország feldarabolását elrendelő diktátumra. A város által szervezett rendezvényen Popovics Béla kárpátaljai történész mondott beszédet, aki a hit nemzetmegtartó szerepére utalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztény gyökereit tagadó liberális Európa a halál civilizációja, mivel az önzésre épül, ezért útvesztő számunkra.

A megemlékezést követően történészek és civilek részvételével kerekasztal-beszélgetést szerveztek a helyi gimnáziumba, amelynek vitatémája Lucian Boia román történész újszerű koncepciója volt. Boia úr munkásságának legnagyobb jelentősége magyar szemmel az, hogy elsőként ismeri el, Erdély 1918 előtt mindig Magyarországhoz tartozott, a területre nézve Romániának nem volt joga (szemben Besszarábiával).

A beszélgetésen Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, Kiss István történelemtanár, Pásztor Gergely gimnáziumi igazgató, Petheő Attila észak-komáromi képviselő, Popovics Béla munkácsi történész, valamint Dr. Szabó József János hadtörténész vett részt. A vita során felmerült a Kárpát-medencei identitás kialakításának szükségessége.

Magyar Patrióták Közössége © 2015. június 6.