Hagyományaihoz híven immár harmadik alkalommal tartotta meg jótékonysági estjét a Magyar Patrióták Közössége a magyar kultúra napja alkalmából, amelynek célja a határon túli magyar közösségek – és azon belül leginkább a nyelvszigetek és a szórványközösségek – megsegítése. Egyesületünk minden év januárjában ily módon ad jelzést a társadalom irányába, hogy a magyar kultúra elválaszthatatlan a nemzeti összetartozás eszméjétől. A szerémségi Maradék (2015) és a kárpátaljai Huszt (2016) támogatása után idén az észak-erdélyi, kővárvidéki Magyarberkeszre esett választásunk, ahol a református gyülekezet szeretné megmenteni az egykori felekezeti iskola épületét, amelyben gyülekezeti központot létesítenének és a térség közösségi házát keltenék életre a falak között. A helyszínt akárcsak tavaly, úgy idén is a budavári Magyarság Háza biztosította.

A Himnusz eléneklését követően a százfős közönséget a Magyar Patrióták Közössége nevében Fikó Attila elnöki megbízott köszöntötte. Hetzmann Róbert elnök köszöntőbeszédében elmondta, hogy a jótékonysági estek célja egy-egy megmaradásáért küzdeni akaró, ám forráshiányban szenvedő elszakított magyar közösség megsegítése, a nemzeti oldal minél szélesebb bevonásával. Magyarberkesz léte és kiállása példaértékű számunkra, mert hűen mutatja, hogy a kivándorlással és a beolvadással szemben a nemzeti megmaradás járható út. Magyarságuk megtartásáért külön köszönet illeti a berkeszi közösséget, főleg annak tükrében, hogy milyen jelentős mértékben elrománosodott a szomszédos Nagysomkút település. Az elnök kiemelte, hogy kulturális estjeinken egyszerre van jelen a patriotizmus három pillére: a nemzeti tudat, a szülőföld szeretete és a magyar kultúra.

Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozásának elnöke, a jótékonysági est fővédnöke beszéde elején külön megköszönte mindenkinek, aki a hideg téli este ellenére vállalta, hogy adakozó szándékkal ellátogat a Budai várba. Az egyesületet méltatva hangsúlyozta, hogy a Magyar Patrióták Közössége egy színes szál a nemzeti összetartozás sokszínű szövetében. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Patrióták Közössége immár három éve rendszeresen járja a hajdani országrészeket, kutató és segítő szándékkal. A magyarberkeszi küldöttek irányában azon reményét fejezte ki, hogy a régi iskola épületének felújításával a környékbeli magyarság megmaradását szolgáló, virágzó gyülekezeti és kulturális központ jön létre.

Hetzmann Róbert Pánczél Károly
Hetzmann Róbert
Pánczél Károly

Pánczél Károly beszéde zárásaként elmondta, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság egyik terme Esterházy János nevét viseli, aki kiállásával és bátor magatartásával a nehéz időkben irányt mutatott az utókor számára. Az említett teremben Szabó Dezső író szobra is megtalálható, akinek „Minden magyar felelős minden magyarért” szállóigévé vált gondolata mind a Magyar Patrióták, mind a Bizottság számára vezérelv. A magyar állami szerveket emellett az Alaptörvényben rögzített alkotmányos értékek is kötelezik a külhoni magyar közösségek megsegítésére.

Kovács Péter Zoltán
Kovács Péter Zoltán

Kovács Péter Zoltán, a magyarberkeszi református gyülekezet lelkésze Pál apostol szavaival kezdte tartalmas előadását: „Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól.” Örömét és háláját fejezte ki, hogy a Magyar Patrióták Közössége részéről éppen a magyarberkeszi közösségre esett a választás. Beszédében részletesen ismertette Magyarberkesz elhelyezkedését, történelmét, jelenlegi helyzetét. A mai romániai közigazgatásban a Máramaros megyébe betagozott Magyarberkesz magyarságának egyedüli mentsvára a református gyülekezet, amelynek kitűzött célja a magyar kultúra átadása a jövő nemzedékek számára.

A Nagybányától húsz kilométerre délnyugatra fekvő falu története az Árpád-korig nyúlik vissza. A mai református templom is az Árpád-kori szakrális épület alapjaira épült. Berkesz szerepe azért is volt fontos az idők során, mert lakosságából tevődött össze a Kővárvidék katonaságának java. Akkoriban sokkal jelentősebb volt, hosszú ideig mezővárosi címet is viselt. A XVII. század elejétől a Katona család birtokába került, a család sarja, Katona Miklós 1848-49-es honvéd alezredes a templom melletti cinteremben nyugszik. Magyarberkesz jelentőségét az is növeli, hogy 1846 őszén Petőfi Sándor itt írta meg a Véres napokról álmodom c. versét.

Kovács Péter Zoltán kihangsúlyozta, hogy Magyarberkesz a hosszú, megpróbáltatásokkal teli évszázadokon keresztül megőrizte a magyar jellegét, és a kis település ezúttal is az életet választja az önfeladás helyett. Beszéde közben két magyarberkeszi fiatal is szerepet kapott, Brassai Márk egy oklevélrészletet, míg Rusu Orsolya Andrea Petőfi versét olvasta fel. Az ünnepélyen rövid táncbemutatóval felléptek a magyarberkeszi fiatalság képviselői, akik kővárvidéki szüreti néptáncokat mutattak be a fővárosi közönség előtt. A jótékonysági est alkalmából újjáalakult felnőtt kórus egyházi énekekkel színesítette a műsort.

Az est második felében Kovács Nóri, a Népművészet ifjú mestere díjjal kitüntetett népdalénekesnő Magyar hazánk fénye címmel adott koncertet. Fellépése során felcsendültek népdaloktól ihletett művei, valamint népdalfeldolgozásai, mint például az „Összetartozunk”, „Lelkem szárnyán”, „Repülj madár, repülj”, „Őshitünket őrző, szép turulmadár”, „Szerelem, szerelem” és a „Várunk haza”. A közönség átszellemülten hallgatta az ifjú tehetség előadását.

Kovács Nóri

Az est lezárásaképpen a megjelentek Kovács Nóri közreműködésével elénekelték a Szózatot. Ezúton mondunk köszönetet az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának és a Magyarság Házának a szervezés során nyújtott segítségért és különösképpen a díszterem biztosításáért. Köszönet illeti továbbá mindazon tagtársainkat, akik a szervezésben és az est lebonyolításában segédkeztek.

Magyar Patrióták Közössége © 2017. január 30.