Útnak indítottuk a Huszita Biblia emlékéve programot

Idén ünne­pel­jük a Bib­lia első tel­jes magyar nyel­vű for­dí­tá­sá­nak 550. évfor­du­ló­ját. Ma még kevés­sé ismert, hogy a XV. szá­zad­ban kelet­ke­zett, Hunya­di János korá­nak magyar­sá­gát őrző Huszi­ta Bib­lia más­fél évszá­zad­dal előz­te meg az 1590-ben nyom­ta­tott Vizso­lyi-bib­li­át! A „Köny­vek köny­vé­nek” kéz­ira­tát Néme­ti György, Hen­zsel Imre fia fejez­te be Mold­vá­ban, Tat­ros váro­sá­ban 1466-ban – ezt az évszá­mot tekint­jük a Huszi­ta Bib­lia szü­le­té­sé­nek, noha tör­té­ne­te ennél régebb­re, a XV. szá­zad ele­jé­re nyú­lik vissza. Rész­le­te­it a Mün­che­ni-kódex (Újszö­vet­ség), a Bécsi-kódex (Ószö­vet­ség rész­ben) és az Apor-kódex (zsol­tá­rok) őriz­te meg. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge elha­tá­roz­ta, hogy a nyelv­újí­tás­sal is fel­érő jelen­tő­sé­gű bib­lia­for­dí­tás és a 2017-es refor­má­ció emlék­éve alkal­má­ból fel­ke­re­si és fény­ké­pe­sen doku­men­tál­ja azo­kat a sze­rém­sé­gi és mold­vai hely­szí­ne­ket, ame­lyek a Bib­lia szü­le­té­sé­hez köt­he­tők.

A keresz­tény­ség szent köny­vé­nek első magyar for­dí­tá­sa való­já­ban nem Mold­vá­ban, hanem a Magyar Király­ság egyik leg­vi­rág­zóbb déli vár­me­gyé­jé­ben, a Sze­rém­ség­ben kelet­ke­zett. Szer­ző­jé­nek Pécsi Tamás és Újla­ki Bálint kuta­tó­kat tart­juk, azon­ban való­szí­nű, hogy töb­ben is dol­goz­tak a művön. A Huszi­ta Bib­lia az Újvi­dék­kel szem­köz­ti Kamanc váro­sá­ban író­dott, de egyes részei Sza­lán­ke­mén­hez, Nagyo­la­szi­hoz és más sze­rém­sé­gi hely­sé­gek­hez köt­he­tők. A Szent­írás anya­nyelv­re for­dí­tá­sa akko­ri­ban annak volt köszön­he­tő, hogy Husz János tanai az ország dél­vi­dé­kén külö­nö­sen nagy nép­sze­rű­ség­nek örvend­tek. Az 1439-ben Mar­chi­ai Jakab veze­té­sé­vel lefoly­ta­tott ink­vi­zí­ció miatt több ezer huszi­ta hit­re tért sze­rém­sé­gi magyar hagy­ta el kény­sze­rű­ség­ből szü­lő­föld­jét örök­re, és tele­pe­dett ki Mold­vá­ba, ahol a szent köny­vet – mivel a nyom­ta­tást akkor még nem talál­ták fel – kéz­zel másol­ták. Ekkor vit­ték maguk­kal a Bib­lia szö­ve­gét és egy­ben a virág­zó közép­ko­ri magyar kul­tú­rát a Kár­pá­tok kele­ti lej­tő­i­re.

A Sze­rém­ség­ben meg­írt és a mold­vai Tat­ro­son befe­je­zett szent­írás-for­dí­tás nem­ze­ti múl­tunk egyik leg­fon­to­sabb iro­da­lom­tör­té­ne­ti mér­föld­kö­ve, rend­kí­vü­li kul­tu­rá­lis vív­mány, ami­re emlé­kez­ni kell. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge cél­ja, hogy az első magyar nyel­vű Bib­lia emlé­két beemel­je a köz­tu­dat­ba.

A kuta­tó­utak ered­mé­nye­i­ről egye­sü­le­tünk 2017-ben hon­lap­ján és egy, a kez­de­mé­nye­zést lezá­ró emlék­ki­ad­vány­ban fog beszá­mol­ni. Cél­ja­ink között sze­re­pel az egy­ko­ri sze­rém­sé­gi huszi­ták kato­li­kus hit­re tért utó­da­i­nak fel­ke­re­sé­se Mold­vá­ban, vala­mint egy tema­ti­kus ren­dez­vény meg­tar­tá­sa. A Huszi­ta Bib­lia Emlék­éve Prog­ram a Beth­len Gábor Alap­tól 500.000 Ft támo­ga­tást nyert el, ami­ért egye­sü­le­tünk ezúton is köszö­ne­tet mond.

Magyar Patrióták Közössége © 2016. december 16.