Kinek a földön nincsen hazája, annak az égben sincsen szállása.
(II. Rákóczi Ferenc)

40 év kommunizmus és 20 év globalista fogyasztói ideológia működése során mérhetetlenül leépült a magyar nép körében a történelmi emlékek megbecsülése, a közösen megélt múlt tisztelete – holott ezek az egészséges nemzeti identitás sarokkövei. Szeretnénk, ha nemzetünkben újra kialakulna és meggyökeresedne az emlékezés kultúrája, ennek érdekében az alábbi célokat tűztük ki magunk elé:

  • meg kell látogatnunk nemzeti és történelmi emlékhelyeinket, azokat be kell mutatni, hogy a jó példát minél többen követhessék
  • fel kell kutatni azokat a nemzeti és történelmi emlékhelyeket, amelyek a ma élő emberek körében kevésbé ismertek
  • célunk, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyek minél nagyobb számban állami elismerést nyerjenek, karbantartásukra a magyar állam szánjon anyagi forrást
  • szeretnénk, ha a határon túli magyar nemzeti és történelmi emlékhelyek is valamilyen formában elismerést nyernének
  • ebbe a munkába elsősorban a fiatal nemzedéket kell bevonnunk
Koszorúzás a Kazinczy-mauzóleumnál, ami a Patrióták javaslatára lett történelmi emlékhely
Koszorúzás a Kazinczy-mauzóleumnál, ami a Patrióták javaslatára lett történelmi emlékhely
Egy határon túli magyar emlékhely: a Nyerges-tető
Egy határon túli magyar emlékhely: a Nyerges-tető

Az emlékezés kultúrája azt is magába foglalja, hogy rendszeresen megemlékezünk nagyjainkról, nevezetes történelmi eseményeinkről. Ennek kettős célja van: egyrészt ezáltal minél többekkel megismertethetjük a valós magyar történelem lényegét, valamint közelebb hozzuk a kor emberét az elődök szellemiségéhez. Látnia kell a felnövekvő generációknak, hogy régen léteztek államférfiak, akik az eszméért és a hazaszeretetért lelkesedtek.

Miket tekintünk nemzeti-történelmi emlékhelynek? Sok száz olyan térbeli pontja van a Kárpát-medencének, amelyhez valamely nevezetes történelmi esemény fűződik. Ezek nagyon sokfélék: a nándorfehérvári diadal helyszínétől kezdve az egri váron és a mohácsi csata emlékparkján át a székelyek szent hegyéig, az 1801 méter magas Madarasi-Hargita kopjafákkal és keresztekkel díszített ormáig. Legyenek ezek a történelmi helyek a magyarság találkozóhelyei!

2016-ban a Magyar Patrióták Közössége javaslatára három új történelmi emlékhellyel lett gazdagabb az ország: a tatabányai Turul-emlékmű, a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnok és a vizsolyi református templom is felkerült a történelmi emlékhelyek listájára.

E munkát tovább folytatjuk, hiszen még számos olyan helyszín található hazánkban, amely érdemes lenne e közjogi státusz elnyerésére. 2018 januárjában újabb öt helyszín esetében kezdeményeztük a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottságnál, hogy tegyen javaslatot azok történelmi emlékhellyé nyilvánítására a kormány részére. Ezek az abasári királyi és egyházi központ, a geszti Tisza-kastély és kripta, a kenderesi Horthy-kastély és kripta, a pusztamaróti csata emlékhelye a Gerecsében, valamint a szabolcsi Árpád-kori földvár és templom.

Kapcsolódó dokumentumok:

– Beadvány az abasári királyi és egyházi központ történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a geszti Tisza-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a kenderesi Horthy-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a pusztamaróti csata Nyergesújfalu külterületén álló emlékhelyének történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a szabolcsi földvár és templom történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében