Decem­ber 9-én szom­ba­ton, a Pat­ri­ó­ta esték ren­dez­vény­so­ro­zat­tal egy­be­kö­töt­ten tar­tot­ta meg egye­sü­le­tünk év végi köz­gyű­lé­sét a fővá­ro­si Arany­tíz Műve­lő­dé­si Ház­ban. Az est ven­dé­ge, Kiszelly Zol­tán poli­to­ló­gus elő­adá­sá­ban a geo­stra­té­gia jelen­tő­sé­gét ismer­tet­te a hall­ga­tó­ság­gal.

Az össze­jö­ve­tel ele­jén a részt­ve­vők egy­per­ces néma csend­del emlé­kez­tek meg Éhn József­ről, idén augusz­tus­ban elhunyt tag­tár­sunk­ról, aki­nek önzet­len segít­sé­gé­re, köz­re­mű­kö­dé­sé­re a közös­ség min­dig szá­mít­ha­tott. A köz­gyű­lés máso­dik napi­ren­di pont­ja az éves ren­dez­vény­terv össze­ál­lí­tá­sa volt, majd az egye­sü­let tit­ká­ra, Ber­ki Edith ismer­tet­te a Kris­tóf Lász­ló emlé­ké­re szer­ve­zett verő­cei kop­ja­fa­ál­lí­tás bevé­te­le­it és kiadá­sa­it rész­le­te­sen tar­tal­ma­zó elszá­mo­lást.

A napi­rend meg­tár­gya­lá­sát köve­tő­en Kiszelly Zol­tán poli­to­ló­gus elő­adá­sa követ­ke­zett, aki a geo­stra­té­gia kér­dé­se­i­ről és az „illi­be­rá­lis” állam pró­bá­já­ról beszélt a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge tag­ja­i­nak. Hetz­mann Róbert elnök fel­ve­ze­tő­jé­ben elmond­ta: a tag­ság kéré­sé­re 2018-ban kiemel­ten sze­ret­nénk fog­lal­koz­ni Kár­pát­al­já­val. Ez az elő­adás egy prog­ram­so­ro­zat nyi­tá­nya kíván len­ni, és az a leg­főbb cél­ja, hogy a min­ket körül­ve­vő és a kár­pát­al­jai nem­zet­rész éle­tét alap­ve­tő­en befo­lyá­so­ló folya­ma­to­kat glo­bá­lis szin­ten meg­ért­sük.

Kiszelly Zol­tán elő­adá­sát bel­po­li­ti­kai átte­kin­tés­sel indí­tot­ta. Han­got adott azon meg­győ­ző­dé­sé­nek, misze­rint Magyar­or­szág jelen­leg a kiegye­zés korá­nak pat­ri­ó­ta gaz­da­ság­po­li­ti­ká­ját hajt­ja vég­re. Ennek lénye­ge, hogy a hoz­zá­adott érték zöme marad­jon itt­hon, és ne men­jen ki devi­za­hi­te­lek, kama­tok for­má­já­ban az ország­ból, amint az a bal­li­be­rá­lis kor­má­nyok alatt tör­tént.

A magyar hely­zet rövid érté­ke­lé­sét köve­tő­en rátért a geo­po­li­ti­ka nagy sze­rep­lő­i­nek, így az Ame­ri­kai Egye­sült Álla­mok, az EU-ra leg­na­gyobb befo­lyást gya­kor­ló Német­or­szág, Orosz­or­szág és Kína stra­té­gi­á­i­nak bemu­ta­tá­sá­ra. Az ame­ri­ka­i­ak hagyo­má­nyo­san Német­or­szág gyen­gí­té­sé­ben érde­kel­tek, de az utób­bi évti­ze­dek­ben Kína gaz­dag­gá vált tech­no­ló­gi­á­ban, míg Orosz­or­szág köz­is­mer­ten nyers­anyag­ban erős. Emi­att az Egye­sült Álla­mok új főel­len­sé­ge már Kína. Ha Orosz­or­szá­got a Jel­cin-idők­höz hason­ló­an vala­ho­gyan „demok­ra­ti­zál­nák”, akkor Kína szö­vet­sé­ges nél­kül marad­na – mond­ta a poli­to­ló­gus.

Kiszelly Zol­tán sze­rint Kelet-Ukraj­ná­ban az orosz érdek­szfé­ra és a nyu­ga­ti integ­rá­ció blokk­ja közöt­ti ütkö­ző­zó­ná­ért folyik a harc. Geo­po­li­ti­kai szem­pont­ból nagyon fon­tos terü­let az észak-euró­pai sík­ság, vagy­is a Kár­pát-meden­cé­től észak­ra és kelet­re lévő tér­ség, aho­vá Ukraj­na is tar­to­zik. A három és fél éve kirob­bant kelet-ukraj­nai hábo­rú kap­csán elmond­ta: 2015 szep­tem­be­ré­ben Putyin a fron­tot sike­re­sen áthe­lyez­te Kelet-Ukraj­ná­ból Szí­ri­á­ba azál­tal, hogy leküld­ték a kato­ná­kat az Isz­lám Állam ellen har­col­ni. Ezzel Orosz­or­szág kijá­ra­tot szer­zett a Föld­kö­zi-ten­ger­re, vagy­is amit a cárok nem tud­tak elér­ni a Bal­ká­non, azt Putyin meg­va­ló­sí­tot­ta Szí­ri­á­ban – vilá­gí­tott rá Kiszelly Zol­tán a szí­ri­ai hábo­rú egyik érde­kes hoza­dé­ká­ra.

Az elő­adás során kide­rült, hogy Kár­pát­al­ja geo­stra­té­gi­ai sze­re­pét ma első­sor­ban a vol­hí­ni­ai ukrán pala­gáz-lelő­he­lyek hatá­roz­zák meg. Ezek nagyon érté­kes ásvány­kin­csek, ami­ket maga­sabb olaj­ár ese­tén meg­ér­né kiter­mel­ni. Ebben az eset­ben az orosz olaj­ex­port fő útját jelen­tő Barát­ság-kőolaj­ve­ze­té­ken keresz­tül lehet­ne szál­lí­ta­ni a kiter­melt kőola­jat. A Maj­dan óta eze­ket a lelő­he­lye­ket ame­ri­kai cégek kapa­rin­tot­ták meg, így az oro­szok­nak ele­mi érde­ke a kár­pá­ti tér­ség – a Barát­ság-kőolaj­ve­ze­ték útvo­na­lá­nak – desta­bi­li­zá­lá­sa.

Kiszelly Zol­tán elő­adá­sa végén utalt arra, hogy Magyar­or­szág sajá­tos geo­po­li­ti­kai hely­ze­te miatt a tör­té­ne­lem folya­mán sok­szor arra kény­sze­rült, hogy hin­ta­po­li­ti­kát foly­tas­son, ami az ország­nak min­dig segí­tett, ugyan­ak­kor meg van az a hát­rá­nya, hogy előbb-utóbb el kell dön­te­ni, hová állunk. Trump tava­lyi győ­zel­mé­vel ez idő­ben kito­ló­dott, de a válasz­tás ezút­tal sem lesz elke­rül­he­tő. A leg­fon­to­sabb, hogy a meg­ol­dást ille­tő­en szö­vet­sé­gi rend­szer­ben kell gon­dol­kod­nunk, mert csak egy szö­vet­sé­gi rend­szer­ben tud­juk a magyar érde­ke­ket érvé­nye­sí­te­ni.

A pat­ri­ó­ta est végén Hetz­mann Róbert elnök meg­kö­szön­te Kiszelly Zol­tán­nak, hogy elfo­gad­ta a fel­ké­rést és meg­tar­tot­ta elő­adá­sát. Az elnök a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge min­den tag­já­nak és barát­já­nak áldott kará­csonyt és bol­dog új évet kívánt, nem feled­tet­ve, hogy az év még nem ért véget, hiszen több prog­ram és kez­de­mé­nye­zés is sze­re­pel az egye­sü­let idei nap­tá­rá­ban.

Magyar Patrióták Közössége © 2017. december 10.