A Nem­ze­ti Örök­ség Inté­ze­te meg­hí­vá­sát elfo­gad­va a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge is kép­vi­sel­tet­te magát Kos­suth Lajos Fiu­mei úti Nem­ze­ti Sír­kert­ben talál­ha­tó mau­zó­le­u­má­nak fel­újí­tá­sa alkal­má­ból 2015. decem­ber 9-én tar­tott ünne­pé­lyes meg­nyi­tón. Magyar­or­szág egy­ko­ri kor­mány­zó­já­nak 1909-ben fel­szen­telt mau­zó­le­u­ma hét eme­let magas­sá­gá­val a leg­na­gyobb magyar sír­épít­mény.

Rad­na­i­né dr. Foga­ra­si Kata­lin, a NÖRI elnö­ke beszá­molt az alig fél év alatt vég­be­ment fel­újí­tás­ról és az Inté­zet sír­hely­vé­del­mi tevé­keny­sé­gé­ről. Emlé­kez­te­tett arra, hogy a rossz álla­po­tú mau­zó­le­u­mot 2014-ben élet­ve­szély miatt kel­lett bezár­ni. Elmond­ta, hogy a tavaly decem­ber­ben kiírt pályá­zat kere­tét nem hasz­nál­ták fel tel­jes mér­ték­ben, ezért a 410 mil­lió forint­nyi elkü­lö­ní­tett for­rás­ból továb­bi tör­té­nel­mi síro­kat újí­ta­nak meg.

A kor­mány nevé­ben fel­szó­la­ló Lázár János Minisz­ter­el­nök­sé­get veze­tő minisz­ter hang­sú­lyoz­ta, hogy szá­munk­ra Kos­suth Lajos a haj­lít­ha­tat­lan­sá­got, a meg­al­ku­vást nem isme­rő cse­lek­vést jelen­ti. Kos­suth ugyan­is kivé­tel nél­kül eluta­sí­tot­ta a nem­ze­ti érdek kárá­ra tett enged­mé­nye­ket. Kos­suth néze­tei és poli­ti­kai javas­la­tai ma is aktu­á­li­sak, mivel hason­ló jel­le­gű dilem­mák­kal kell szem­be­néz­nie a magyar nem­zet­nek, mint 1848–49-ben. Zárás­kép­pen arra szó­lí­tot­ta fel a hall­ga­tó­sá­got a minisz­ter, hogy pró­bál­junk meg vég­re nem enged­ni a ’48-ból.

Egy élet­ta­ni meg­fi­gye­lés sze­rint bár­mely orga­niz­mus, amely elve­szí­ti immun­ké­pes­sé­gét, a kizá­rás képes­sé­gét, ele­ve halál­ra van ítél­ve. Vagy­is egy orga­niz­mus fenn­ma­ra­dá­sá­hoz szer­ve­sen hoz­zá­tar­to­zik a sze­lek­tív nyitás/zárás képes­sé­ge. Ez a tör­vény­sze­rű­ség hason­ló­kép­pen műkö­dik az embe­ri közös­sé­gek ese­té­ben is. Közös­sé­gi létünk elke­rül­he­tet­len sajá­tos­sá­ga a nyi­tott­ság és zárt­ság meg­fe­le­lő egyen­sú­lya, ami csak a nem­zet sza­bad­sá­ga ese­tén biz­to­sí­tott. Hazánk szo­mo­rú demog­rá­fi­ai hely­ze­tét lát­va saj­nos szó sze­rint igaz­zá vált a Kos­suth-nóta sora, misze­rint „elfo­gyott a regi­ment­je.” Mert való­ban fogyó­ban a magyar­ság és álta­lá­ban véve kevés az igaz, hazá­já­ért ten­ni aka­ró ember.

Kos­suth Lajos (1802–1894) sír­em­lé­ke Gers­ter Kál­mán ter­vei sze­rint épült, a szob­rok Stróbl Ala­jos alko­tá­sai, míg bel­ső tere­i­nek meg­mun­ká­lá­sa Róth Mik­sa műve. Az épít­mény tete­jét a magyar sza­bad­ság alle­go­ri­kus alak­ja díszí­ti, a bejá­rat fölött pedig a sza­bad­ság­harc buká­sa miatt bús­la­ko­dó Hun­gá­ria mész­kő­szob­ra áll. A Fiu­mei úti teme­tő leg­je­len­tő­sebb sír­em­lé­ké­ben a Kos­suth csa­lád több tag­ja nyug­szik – Kos­suth Lajos mel­lett fele­sé­ge, Mesz­lé­nyi Teré­zia, két fia, Kos­suth Lajos Tiva­dar és Ferenc, lánya, Kos­suth Vil­ma, nővé­re, Rutt­kay­né Kos­suth Luj­za és menye, Kos­suth Ferenc­né Kvas­say Mária.

Lovász Ádám
Magyar Patrióták Közössége
© 2015. december 11.