A Pat­ri­ó­ták négy­ta­gú kül­dött­sé­ge már­ci­us 7–8. között Kár­pát­al­ján járt, és a ter­ve­zett óvo­da­fej­lesz­tés­ről tár­gyalt Korl­át­hel­me­cen a hely­ha­tó­ság elöl­já­ró­i­val és az Öku­me­ni­kus Segély­szer­ve­zet kép­vi­se­lő­i­vel. A dele­gá­ció a láto­ga­tás más­nap­ján a Rát falu­ban műkö­dő Szent Mihály Gyer­mek­ott­hont, a nagy­dob­ro­nyi első világ­há­bo­rús hősi emlék­mű­vet, vala­mint a régió­köz­pon­tot, Ung­várt keres­te fel, ahol kide­rült, hogy Kár­pát­al­ján egy­re több az indu­lat.

A korl­át­hel­me­ci óvo­da egyik épü­le­te – falu­ház­nak jó len­ne, de óvo­dá­nak alkal­mat­lan (G.K.)

Idei jóté­kony­sá­gi estünk ked­vez­mé­nye­zett­je, Korl­át­hel­mec egy kilenc­száz lel­kes falu Ung­vár­tól 14 kilo­mé­ter­re dél­ke­let­re, a tör­té­nel­mi Ung vár­me­gye terü­le­tén. Itt talál­ko­zik az Alföld a Kár­pá­tok nyúl­vá­nya­i­val és egy­ben a magyar nyelv­te­rü­let is itt ér véget. A Lator­ca felé igyek­vő Cigány-patak mel­lett, a Hel­mec­nek is neve­zett sző­lő­ter­mő Put­ka-hegy lábá­nál terül el, amely pat­kó alak­já­ról kap­ta nevét. Tör­té­nel­mi bor­vi­dék­nek tekint­he­tő táj ez, amely­nek a köze­li Sze­red­nye a köz­pont­ja, ahol haj­da­nán a Dobók­nak komoly sző­lős­bir­to­ka­ik vol­tak.

A falu­ról temp­lo­má­val együtt 1286-ban írnak elő­ször, 1905 előtt fel­vált­va emlí­tet­ték Put­ka-Hel­mec és Kor­lát-Hel­mec néven. Nevé­nek elő­tag­ja régi bir­to­ko­sa­i­ra, a Kor­láth csa­lád­ra utal. A XVIII. szá­zad végén még szín­ma­gyar hely­sé­get Fényes Elek a XIX. szá­zad köze­pén magyar-orosz falu­ként írja le, de a szá­zad­for­du­ló­ra görög kato­li­kus ruszin lakos­sá­gá­nak zöme is magyar­rá vált, így 1910-ben 882 lako­sá­ból 861 magyar­nak val­lot­ta magát. A Tri­a­non óta eltelt közel egy évszá­zad alatt a falu nem­ze­ti­sé­gi képe erő­tel­je­sen meg­vál­to­zott. 2001-ben kilenc­száz lako­sá­nak 51%-a val­lot­ta magát magyar anya­nyel­vű­nek. Azóta a magya­rok ará­nya tovább csök­kent, mint­egy 40 %-ra, mivel Ung­vár közel­sé­ge miatt sok a beköl­tö­ző. A lakos­ság hagyo­má­nyo­san három fele­ke­zet­hez tar­to­zik, melyek a refor­má­tus, a görög kato­li­kus és a római kato­li­kus. Urunk Menny­be­me­ne­te­le temp­lo­mát a szov­je­tek 1960-ban bezár­ták, 1986 lerom­bol­ták. A rend­szer­vál­to­zás után, 1994-ben épült újjá.

A falu hiva­ta­li épü­le­té­ben Tóth Éva, a 2017 novem­be­ré­ig önál­ló tele­pü­lés pol­gár­mes­te­re fogad­ta egye­sü­le­tünk kül­dött­sé­gét. Amint ezt meg­tud­tuk, Korl­át­hel­mec a fur­csa ukrán decent­ra­li­zá­ció jegyé­ben nem­ré­gi­ben elvesz­tet­te önál­ló­sá­gát és Bara­nya köz­ség önkor­mány­za­tá­nak (hro­ma­da) része lett. Ez az önkor­mány­zat négy koráb­bi köz­sé­get, össze­sen kilenc falut egye­sít, melyek közül csak Korl­át­hel­me­cen él jelen­tős szá­mú magyar­ság, a töb­bi tele­pü­lés – Árok, Bara­nya, Bör­vin­ges, Cigá­nyos, Hegy­fark, Nagy­láz, Sztrip­pa és Ung­hosszú­me­ző – ma már ukrán ajkú. Így a köz­ség­ben össze­sít­ve csak a lakos­ság szűk tíz szá­za­lé­ka magyar.

A tele­pü­lés veze­tő­i­vel és az új épü­le­tet meg­épí­tő Öku­me­ni­kus Segély­szer­ve­zet kép­vi­se­lő­i­vel meg­te­kin­tet­tük a jelen­leg két külön­bö­ző épü­let­ben műkö­dő óvo­dát, ahol Hodá­nics Ilo­na igaz­ga­tó­nő foga­dott ben­nün­ket. A gyer­me­kek Pető­fi Sán­dor ver­sé­vel készül­tek. Saj­nos a korl­át­hel­me­ci cse­me­ték mél­tat­lan körül­mé­nyek között, egy régi paraszt­ház­ban nevel­ked­nek. Mivel a kicsik egy része ukrán, így az óvo­dai fog­lal­ko­zás két nyel­ven folyik, de az ukrán ajkú óvo­dá­sok is könnye­dén elsa­já­tít­ják nyel­vün­ket magyar anya­nyel­vű tár­sa­ik­tól. Soku­kat a kör­nye­ző fal­vak­ból írat­ják be, kife­je­zet­ten a magyar nyelv miatt.

A gyer­me­kek a közel­gő nem­ze­ti ünnep tisz­te­le­té­re elsza­val­ták a Talp­ra magyart (G. K.)
A korl­át­hel­me­ci óvo­dá­sok (G. K.)

A XXI. szá­za­di szín­vo­na­lú neve­lés­re alkal­mat­lan épü­le­tek fel­ke­re­sé­sét köve­tő­en ellá­to­gat­tunk a zöld­me­zős beru­há­zás leen­dő hely­szí­né­re, ahol Szar­vas Péter ung­vá­ri épí­tész­mér­nök­kel meg­te­kin­tet­tük a meg­épí­ten­dő új korl­át­hel­me­ci óvo­da tel­két. A szem­lé­nél csat­la­ko­zott hoz­zánk Jano­vics Eri­ka, okta­tá­si és kul­tu­rá­lis osz­tály­ve­ze­tő Bara­nya köz­ség részé­ről, vala­mint Maru­szak Jurij Iva­no­vics pol­gár­mes­ter.

Cso­port­kép annál az üres telek­nél, aho­vá az új óvo­da épül­ni fog (G. K.)
Hodá­nics Ilo­na igaz­ga­tó­nő az óvo­dá­hoz tar­to­zó illem­hely előtt (G. K.)

A szem­lét köve­tő­en a hiva­tal épü­le­té­be vissza­tér­ve, ven­dég­lá­tó­ink jóvol­tá­ból bősé­ges és finom éte­lek elfo­gyasz­tá­sa mel­lett a meg­va­ló­sí­tás­ról egyez­tet­tek a helyi közös­ség, az Öku­me­ni­kus Segély­szer­ve­zet, a ter­ve­ző­iro­da és a Pat­ri­ó­ták kép­vi­se­lői. Nagy Ákos, a sze­re­tet­szol­gá­lat pro­jekt­fe­le­lő­se elmond­ta, hogy a kor­mány fel­ké­ré­sé­re az Öku­me­ni­kus Segély­szer­ve­zet is sze­re­pet vál­lal a hatá­ron túli magyar okta­tás fej­lesz­té­sé­ben, így böl­csö­dét épít Újvi­dé­ken és két óvo­dát Kár­pát­al­ján, melyek egyi­ke a korl­át­hel­me­ci lesz. Jelen­leg a ter­ve­zé­si folya­mat első fázi­sá­ban vagyunk. Magyar civil szer­ve­zet­ként nincs könnyű dol­guk Ukraj­ná­ban beru­há­zást vég­re­haj­ta­ni, külö­nö­sen a bonyo­lult és való­ság­tól elru­gasz­ko­dott elő­írá­sok miatt, ugyan­ak­kor nagy segít­ség­nek nevez­te, hogy az önkor­mány­zat saját erő­for­rá­sá­ból elké­szí­tet­te a tele­pü­lés ren­de­zé­si ter­vét. A pályá­zat­ban egy mini­mum 45 férő­he­lyes óvo­dá­ra tet­tek vál­la­lást.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge részé­ről Hetz­mann Róbert elnök bemu­tat­ta az egye­sü­let cél­ja­it, a nem­ze­ti össze­tar­to­zás prog­ra­mot, majd átad­ta a már­ci­us 13-i jóté­kony­sá­gi est meg­hí­vó­ját a korl­át­hel­me­ci­ek­nek. A korl­át­hel­me­ci közös­ség nevé­ben Tóth Éva volt pol­gár­mes­ter kiemel­te, hogy Korl­át­hel­mec fél­re­e­ső tele­pü­lés és szór­vány­nak szá­mít, így sok­szor meg­fe­led­kez­nek róla. A szór­vány­lét elle­né­re ők itt sze­ret­né­nek élni Korl­át­hel­me­cen, mert ez az ott­ho­nuk, ezért szá­muk­ra nagy lehe­tő­ség az új óvo­da és a Pat­ri­ó­ták támo­ga­tá­sa.

A helyi közös­ség kép­vi­se­lői: Maru­szak Jurij Iva­no­vics, Jano­vics Eri­ka és Tóth Éva (G. K.)

Maru­szak Jurij Iva­no­vics pol­gár­mes­ter elmond­ta, van­nak nem­zet­kö­zi tapasz­ta­la­ta­ik, a köz­sé­gi sta­di­on meg­épí­té­se pél­dá­ul egy len­gyel-ukrán pro­jekt kere­té­ben tör­tént meg. Nagy és a köz­ség által meg­old­ha­tat­lan gond­nak nevez­te, hogy jelen­leg nincs ren­des óvo­da Korl­át­hel­me­cen. A köz­ség első embe­re meg­ígér­te, hogy min­den szük­sé­ges admi­niszt­ra­tív lépést meg­tesz­nek annak érde­ké­ben, hogy ez a pro­jekt sike­rül­jön, amit tel­jes mér­ték­ben támo­gat­nak.

Esti szál­lá­sunk az Ung­vá­ri járás­be­li, több­sé­gé­ben magya­rok által lakott Ráton, a Szent Mihály Gyer­mek­ott­hon­ban volt. Máso­dik napun­kat az intéz­mény meg­te­kin­té­sé­vel kezd­tük, ahol szá­mos nehéz sor­sú, elár­vult kár­pát­al­jai gyer­mek nevel­ked­het igé­nyes kör­nye­zet­ben, csa­lá­di­as körül­mé­nyek között. A dél­előtt folya­mán ellá­to­gat­tunk Nagy­dob­rony­ba, az I. világ­há­bo­rús hősök emlék­mű­vé­hez. Nap­köz­ben Ung­vá­ron jár­tunk és fel­ke­res­tük a Kár­pát­al­jai Magyar Kul­tu­rá­lis Szö­vet­ség (KMKSZ) nem­ré­gi­ben ter­ror­tá­ma­dás áldo­za­tá­vá vált, kiégett szék­há­zát.

Az ung­vá­ri Turul-szo­bor és a Ber­csé­nyi-vár (H.R.)

Kár­pát­al­ja fővá­ro­sá­nak leg­ki­emel­ke­dőbb lát­ni­va­ló­ja a Ber­csé­nyi-vár és az udva­rá­ban álló Turul-emlék­mű. A magyar tör­té­ne­lem­ben is fon­tos sze­re­pet betöl­tő műem­lék jó álla­po­ta rész­ben az anya­or­szág támo­ga­tá­sá­nak köszön­he­tő, így viszony­lag kor­rekt tör­té­nel­mi tár­lat­tal talál­ko­zik a kirán­du­ló Ung­vár várá­ban. Az egyik kiál­lí­tó­te­rem ugyan­ak­kor a jelen­leg is zaj­ló kelet-ukraj­nai hábo­rút mutat­ja be, és a hábo­rús pro­pa­gan­da jegyé­ben nem­ze­ti hős­ként állít­ja be azo­kat a szél­ső­sé­ge­se­ket, akik a kár­pát­al­jai magyar­sá­got el akar­nák zavar­ni szü­lő­föld­jük­ről.

A Szín­ház téren csak­nem a sze­münk lát­tá­ra csap­tak össze a Kar­pat­szka Szics nevű szél­ső­jobb­ol­da­li, magyar­el­le­nes kiro­ha­ná­sa­i­ról ismert szer­ve­zet akti­vis­tái az Isz­tam­bu­li Egyez­ményt a nem­zet­kö­zi nőnap alkal­má­ból nép­sze­rű­sí­tő, kül­föld­ről pén­zelt neo­li­be­rá­lis jog­vé­dő moz­ga­lom tün­te­tő­i­vel. Tőlünk mind­két tár­sa­ság egy­for­mán távol áll, ám nem hagy min­ket érdek­te­le­nül, hogy a több­nem­ze­ti­sé­gű Kár­pát­al­ja koráb­ban békés lég­kö­re egy­re feszül­teb­bé kezd vál­ni. Saját sze­münk­kel lát­tuk, ahogy a város­ban és kör­nyé­kén aggasz­tó, magyar­el­le­nes élű óri­ás­pla­ká­tok és fal­fir­kák jelen­tek meg, főként a szics­gár­dis­ták „jóvol­tá­ból.”

Feszült­ség­kel­tő pla­ká­tok és fel­ira­tok izzít­ják Kár­pát­al­ja békés népét (H. R.)

Magyar és ukrán tema­ti­ka az ung­vá­ri vár­ban… (H. R.)

Láto­ga­tá­sun­kat a még min­dig békés, jó han­gu­la­tú Bereg­szász­ban zár­tuk, a város főte­rén a XV. Bereg­szá­szi Nem­zet­kö­zi Bor­fesz­ti­vál kere­té­ben szer­ve­zett vásá­ri for­ga­tag­ban meg­kós­tol­tuk a kár­pát­al­jai sző­lős­gaz­dák kivá­ló ter­mé­ke­it.

Álljunk ki a kárpátaljai magyarságért!

Fényképezte: Gáspár Kolos (G. K.) és Hetzmann Róbert (H. R.)
Magyar Patrióták Közössége
© 2018. március 17.