A Patrióták négytagú küldöttsége március 7-8. között Kárpátalján járt, és a tervezett óvodafejlesztésről tárgyalt Korláthelmecen a helyhatóság elöljáróival és az Ökumenikus Segélyszervezet képviselőivel. A delegáció a látogatás másnapján a Rát faluban működő Szent Mihály Gyermekotthont, a nagydobronyi első világháborús hősi emlékművet, valamint a régióközpontot, Ungvárt kereste fel, ahol kiderült, hogy Kárpátalján egyre több az indulat.

A korláthelmeci óvoda egyik épülete – faluháznak jó lenne, de óvodának alkalmatlan (G.K.)

Idei jótékonysági estünk kedvezményezettje, Korláthelmec egy kilencszáz lelkes falu Ungvártól 14 kilométerre délkeletre, a történelmi Ung vármegye területén. Itt találkozik az Alföld a Kárpátok nyúlványaival és egyben a magyar nyelvterület is itt ér véget. A Latorca felé igyekvő Cigány-patak mellett, a Helmecnek is nevezett szőlőtermő Putka-hegy lábánál terül el, amely patkó alakjáról kapta nevét. Történelmi borvidéknek tekinthető táj ez, amelynek a közeli Szerednye a központja, ahol hajdanán a Dobóknak komoly szőlősbirtokaik voltak.

A faluról templomával együtt 1286-ban írnak először, 1905 előtt felváltva említették Putka-Helmec és Korlát-Helmec néven. Nevének előtagja régi birtokosaira, a Korláth családra utal. A XVIII. század végén még színmagyar helységet Fényes Elek a XIX. század közepén magyar-orosz faluként írja le, de a századfordulóra görög katolikus ruszin lakosságának zöme is magyarrá vált, így 1910-ben 882 lakosából 861 magyarnak vallotta magát. A Trianon óta eltelt közel egy évszázad alatt a falu nemzetiségi képe erőteljesen megváltozott. 2001-ben kilencszáz lakosának 51%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Azóta a magyarok aránya tovább csökkent, mintegy 40 %-ra, mivel Ungvár közelsége miatt sok a beköltöző. A lakosság hagyományosan három felekezethez tartozik, melyek a református, a görög katolikus és a római katolikus. Urunk Mennybemenetele templomát a szovjetek 1960-ban bezárták, 1986 lerombolták. A rendszerváltozás után, 1994-ben épült újjá.

A falu hivatali épületében Tóth Éva, a 2017 novemberéig önálló település polgármestere fogadta egyesületünk küldöttségét. Amint ezt megtudtuk, Korláthelmec a furcsa ukrán decentralizáció jegyében nemrégiben elvesztette önállóságát és Baranya község önkormányzatának (hromada) része lett. Ez az önkormányzat négy korábbi községet, összesen kilenc falut egyesít, melyek közül csak Korláthelmecen él jelentős számú magyarság, a többi település – Árok, Baranya, Börvinges, Cigányos, Hegyfark, Nagyláz, Sztrippa és Unghosszúmező – ma már ukrán ajkú. Így a községben összesítve csak a lakosság szűk tíz százaléka magyar.

A település vezetőivel és az új épületet megépítő Ökumenikus Segélyszervezet képviselőivel megtekintettük a jelenleg két különböző épületben működő óvodát, ahol Hodánics Ilona igazgatónő fogadott bennünket. A gyermekek Petőfi Sándor versével készültek. Sajnos a korláthelmeci csemeték méltatlan körülmények között, egy régi parasztházban nevelkednek. Mivel a kicsik egy része ukrán, így az óvodai foglalkozás két nyelven folyik, de az ukrán ajkú óvodások is könnyedén elsajátítják nyelvünket magyar anyanyelvű társaiktól. Sokukat a környező falvakból íratják be, kifejezetten a magyar nyelv miatt.

A gyermekek a közelgő nemzeti ünnep tiszteletére elszavalták a Talpra magyart (G. K.)
A korláthelmeci óvodások (G. K.)

A XXI. századi színvonalú nevelésre alkalmatlan épületek felkeresését követően ellátogattunk a zöldmezős beruházás leendő helyszínére, ahol Szarvas Péter ungvári építészmérnökkel megtekintettük a megépítendő új korláthelmeci óvoda telkét. A szemlénél csatlakozott hozzánk Janovics Erika, oktatási és kulturális osztályvezető Baranya község részéről, valamint Maruszak Jurij Ivanovics polgármester.

Csoportkép annál az üres teleknél, ahová az új óvoda épülni fog (G. K.)
Hodánics Ilona igazgatónő az óvodához tartozó illemhely előtt (G. K.)

A szemlét követően a hivatal épületébe visszatérve, vendéglátóink jóvoltából bőséges és finom ételek elfogyasztása mellett a megvalósításról egyeztettek a helyi közösség, az Ökumenikus Segélyszervezet, a tervezőiroda és a Patrióták képviselői. Nagy Ákos, a szeretetszolgálat projektfelelőse elmondta, hogy a kormány felkérésére az Ökumenikus Segélyszervezet is szerepet vállal a határon túli magyar oktatás fejlesztésében, így bölcsödét épít Újvidéken és két óvodát Kárpátalján, melyek egyike a korláthelmeci lesz. Jelenleg a tervezési folyamat első fázisában vagyunk. Magyar civil szervezetként nincs könnyű dolguk Ukrajnában beruházást végrehajtani, különösen a bonyolult és valóságtól elrugaszkodott előírások miatt, ugyanakkor nagy segítségnek nevezte, hogy az önkormányzat saját erőforrásából elkészítette a település rendezési tervét. A pályázatban egy minimum 45 férőhelyes óvodára tettek vállalást.

A Magyar Patrióták Közössége részéről Hetzmann Róbert elnök bemutatta az egyesület céljait, a nemzeti összetartozás programot, majd átadta a március 13-i jótékonysági est meghívóját a korláthelmecieknek. A korláthelmeci közösség nevében Tóth Éva volt polgármester kiemelte, hogy Korláthelmec félreeső település és szórványnak számít, így sokszor megfeledkeznek róla. A szórványlét ellenére ők itt szeretnének élni Korláthelmecen, mert ez az otthonuk, ezért számukra nagy lehetőség az új óvoda és a Patrióták támogatása.

A helyi közösség képviselői: Maruszak Jurij Ivanovics, Janovics Erika és Tóth Éva (G. K.)

Maruszak Jurij Ivanovics polgármester elmondta, vannak nemzetközi tapasztalataik, a községi stadion megépítése például egy lengyel-ukrán projekt keretében történt meg. Nagy és a község által megoldhatatlan gondnak nevezte, hogy jelenleg nincs rendes óvoda Korláthelmecen. A község első embere megígérte, hogy minden szükséges adminisztratív lépést megtesznek annak érdekében, hogy ez a projekt sikerüljön, amit teljes mértékben támogatnak.

Esti szállásunk az Ungvári járásbeli, többségében magyarok által lakott Ráton, a Szent Mihály Gyermekotthonban volt. Második napunkat az intézmény megtekintésével kezdtük, ahol számos nehéz sorsú, elárvult kárpátaljai gyermek nevelkedhet igényes környezetben, családias körülmények között. A délelőtt folyamán ellátogattunk Nagydobronyba, az I. világháborús hősök emlékművéhez. Napközben Ungváron jártunk és felkerestük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nemrégiben terrortámadás áldozatává vált, kiégett székházát.

Az ungvári Turul-szobor és a Bercsényi-vár (H.R.)

Kárpátalja fővárosának legkiemelkedőbb látnivalója a Bercsényi-vár és az udvarában álló Turul-emlékmű. A magyar történelemben is fontos szerepet betöltő műemlék jó állapota részben az anyaország támogatásának köszönhető, így viszonylag korrekt történelmi tárlattal találkozik a kiránduló Ungvár várában. Az egyik kiállítóterem ugyanakkor a jelenleg is zajló kelet-ukrajnai háborút mutatja be, és a háborús propaganda jegyében nemzeti hősként állítja be azokat a szélsőségeseket, akik a kárpátaljai magyarságot el akarnák zavarni szülőföldjükről.

A Színház téren csaknem a szemünk láttára csaptak össze a Karpatszka Szics nevű szélsőjobboldali, magyarellenes kirohanásairól ismert szervezet aktivistái az Isztambuli Egyezményt a nemzetközi nőnap alkalmából népszerűsítő, külföldről pénzelt neoliberális jogvédő mozgalom tüntetőivel. Tőlünk mindkét társaság egyformán távol áll, ám nem hagy minket érdektelenül, hogy a többnemzetiségű Kárpátalja korábban békés légköre egyre feszültebbé kezd válni. Saját szemünkkel láttuk, ahogy a városban és környékén aggasztó, magyarellenes élű óriásplakátok és falfirkák jelentek meg, főként a szicsgárdisták „jóvoltából.”

Feszültségkeltő plakátok és feliratok izzítják Kárpátalja békés népét (H. R.)

Magyar és ukrán tematika az ungvári várban… (H. R.)

Látogatásunkat a még mindig békés, jó hangulatú Beregszászban zártuk, a város főterén a XV. Beregszászi Nemzetközi Borfesztivál keretében szervezett vásári forgatagban megkóstoltuk a kárpátaljai szőlősgazdák kiváló termékeit.

Álljunk ki a kárpátaljai magyarságért!

Fényképezte: Gáspár Kolos (G. K.) és Hetzmann Róbert (H. R.)
Magyar Patrióták Közössége
© 2018. március 17.