Nem­ré­gi­ben mun­ka­gé­pek jelen­tek meg a buda­pes­ti Kál­vin tér kör­nyé­kén talál­ha­tó, IX. kerü­le­ti Erkel utca 18. szám alatt. Az 1860 körül épült két­eme­le­tes, roman­ti­kus stí­lu­sú bér­ház ukrán érde­kelt­sé­gű ingat­lan­be­fek­te­tő útjá­ba került. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge sze­rint hatá­ro­zott fel­lé­pés­re van szük­ség az örök­ség­vé­de­lem terü­le­tén, a nem­zet közös örök­sé­gét nem sza­bad pro­fit­ér­de­kek­nek alá­ren­del­ni.

A budapesti Erkel utca 18. bontásaA bon­tás alatt álló ferenc­vá­ro­si épü­let gyö­nyö­rű tör­té­nel­mi kör­nye­zet­ben talál­ha­tó, mind­össze egy ház­nyi­ra a pél­dá­san fel­újí­tott, nép­sze­rű Ráday utcá­tól. A koráb­ban város­ké­pi jelen­tő­sé­ge miatt helyi véde­lem alá helye­zett, önkor­mány­za­ti tulaj­do­nú épü­le­tet 2010. októ­ber 5-én a kerü­let töröl­te a védett objek­tu­mok lis­tá­já­ról, majd 2011-ben pri­va­ti­zá­lá­sá­ról hozott dön­tést. Az ingat­lan érté­ke­sí­té­sé­re 2014-ben kiírt pályá­za­ti fel­hí­vás sze­rint az eladás cél­ja, hogy ezál­tal Ferenc­vá­ros “hoz­zá­já­rul­jon az épí­tett kör­nye­zet minő­sé­gé­nek javí­tá­sá­hoz.” A száz­öt­ven éves lakó­ház pusz­tu­lá­sát a gaz­da­sá­gi vál­ság­ból való kilá­ba­lás hoz­ta el: 2015 őszén az új tulaj­do­nos bon­tá­si enge­délyt kért a ferenc­vá­ro­si jegy­ző­től.

Az egyéb­ként jó álla­po­tú Erkel utcai ház lerom­bo­lá­sa meg­le­pe­tés­ként érte az örök­ség­vé­dő­ket, mivel a befek­te­tők – talán éppen a köz­vé­le­mény til­ta­ko­zá­sá­tól tart­va – nem hoz­ták nyil­vá­nos­ság­ra ter­vü­ket. Az októ­ber 14-én kiadott bon­tá­si hatá­ro­zat­nak meg­fe­le­lő­en a mar­ko­lók fel­vo­nul­tak a mun­ka­te­rü­le­ten. S bár ere­de­ti­leg csak a hát­só szárny lebon­tá­sá­ról lehe­tett hal­la­ni, az Erkel utca 18.-at tel­jes egé­szé­ben eltün­te­tik. Az Erkel Res­iden­ces néven futó pro­jekt hon­lap­ja sze­rint a Deák Ferenc és And­rássy Gyu­la korát idé­ző házat nem­so­ká­ra egy hat­eme­le­tes, a tör­té­nel­mi város­kép­be egy­ál­ta­lán nem illesz­ke­dő modern épü­let vált­ja fel. Már meg is kezd­ték az egy­elő­re kizá­ró­lag ukrán és orosz nyel­ven elér­he­tő olda­lon a luxus­la­ká­sok hir­de­té­sét, melye­ket a cég kije­vi és buda­pes­ti iro­dá­já­ban érté­ke­sí­te­nek.

A rom­bo­lás pil­la­na­tai
Az új épü­let lát­vány­ter­ve (kép: www.erkel.geos.ua)

A befek­te­tő Tran­zit-Hun­gá­ria Kft. egy 2008-ban bejegy­zett, külön­bö­ző ipa­ri, mező­gaz­da­sá­gi és ház­tar­tá­si cik­kek nagy­ke­res­ke­del­mé­vel fog­lal­ko­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság, fő tevé­keny­sé­gük a céges hon­lap alap­ján az ipa­ri és étke­zé­si só beho­za­ta­la. Saját inter­ne­tes bemu­tat­ko­zá­suk sze­rint a vál­lal­ko­zás „leg­fő­kép­pen keres­ke­del­mi, szál­lí­tá­si és fuvar­szer­ve­zé­si tevé­keny­sé­gek és szol­gál­ta­tá­sok nyúj­tá­sá­ban vesz részt mind hazai, mind kül­föl­di terü­le­ten. (…) Ezek közé tar­to­zik az étke­zé­si só, útszó­ró só, műtrá­gya, vala­mint más ter­mé­kek import­ja és export­ja.” Ám a cég tevé­keny­sé­gi körei között fel­buk­kan ingat­lan bér­be­adá­sa, ingat­lan­ke­ze­lés és ingat­lan­ügy­nö­ki tevé­keny­ség is. Sőt, 2016 feb­ru­ár­já­ban a cég főte­vé­keny­sé­ge „saját tulaj­do­nú ingat­lan adás­vé­te­le” lett. Hon­lap­ju­kon a só és műtrá­gya beho­za­ta­lán kívül szó esik arról is, hogy az érde­kelt­ség több luxus­la­kó­há­zat jegyez Kijev elit negye­de­i­ben. Mind­ez nem meg­le­pő annak fényé­ben, hogy a cég mind­két ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja – Onyis­csuk Ihor és Onyis­csuk Volo­gyi­mir – ukrán.

Az érté­kes épü­let koráb­ban nem vélet­le­nül volt védett

Miköz­ben szá­mos kül­föl­di város­ban az elpusz­tult épü­le­tek újjá­épí­té­sé­vel pró­bál­ják az elvett múl­tat vissza­ad­ni, mi épp most veszít­jük el Buda­pest egye­di vará­zsát, meg­is­mé­tel­he­tet­len tör­té­nel­mi lég­kö­rét. Az ingat­lan­be­fek­te­tők több­sé­ge jól lát­ha­tó­an kizá­ró­lag a pro­fi­tot tart­ja szem előtt, ami­nek a közös­ség lát­ja kárát. Olyan örök­ség­vé­del­mi jogi sza­bá­lyo­zás­ra van szük­ség, ami képes éssze­rű kere­tek közé szo­rí­ta­ni a fej­lesz­tői érde­ke­ket. Az Alap­tör­vény 2012 óta kimond­ja, hogy a kul­tu­rá­lis érté­kek a nem­zet közös örök­sé­gét képe­zik, amely­nek védel­me, fenn­tar­tá­sa és a jövő nem­ze­dé­kek szá­má­ra való meg­őr­zé­se az állam és min­den­ki köte­les­sé­ge. Jó len­ne, ha ez a törek­vés nem­csak az elvek szint­jén fogal­ma­zód­na meg, hanem a gya­kor­lat­ban is követ­ke­ze­te­sen érvé­nye­sül­ne.

Az Erkel utca 18. bon­tá­sá­val egy jelen­tős műem­lé­ki érté­künk pusz­tul el, amin sem­mit sem vál­toz­tat az, hogy az épü­let védett­sé­gét – vél­he­tő­en a befek­te­tői szán­dék ismert­té válá­sát köve­tő­en – már meg­szün­tet­ték. Folya­ma­to­san rá kell mutat­nunk arra, hogy épí­tett örök­sé­günk nem meg­úju­ló erő­for­rás, a kul­tú­rán­kat nem tisz­te­lő befek­te­tői igé­nyek­re, a köz­ér­dek leta­ro­lá­sá­ra nemet kell mon­da­nunk!

Bon­tás előt­ti kép az Erkel utca 18.-ról

Magyar Patrióták Közössége © 2016. április 4.