Magyar­or­szág hely­ze­te egye­dül­ál­ló a világ­ban, mivel „önma­gá­val hatá­ros.” A tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum 1920-ban szét­da­ra­bol­ta Euró­pa leg­vé­det­tebb táját, azt a föld­raj­zi, tör­té­nel­mi és kul­tu­rá­lis egy­sé­get, ame­lyet Kár­pát-meden­cé­nek neve­zünk. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge egyik leg­főbb cél­ja, hogy az együtt­élés és a fenn­ma­ra­dás érde­ké­ben a falak lebon­tá­sá­hoz, így ezál­tal a kár­pá­ti integ­rá­cióhoz hoz­zá­já­rul­has­sunk. Ahogy a folyók és a pata­kok, az erdők mada­rai és kul­tú­ránk ütő­erei, úgy mi sem állunk meg az állam­ha­tá­rok­nál. A Haza és a Közös­ség fogal­mát ugyan­is nem lehet művi állam­ha­tá­rok közé szo­rí­ta­ni. Ezt a célt szol­gál­ja az egye­sü­let műkö­dé­si prog­ram­ja, mely a “Szü­lő­föl­dünk a Kár­pát-meden­ce Prog­ram” nevet vise­li.

A Szülőföldünk a Kárpát-medence Program 2016-ban a Nemzeti Együttműködési Alaptól nyert 255.000 Ft értékű támogatással valósult meg.

Fel kell mutat­ni korunk meg­ha­la­dott, köz­pon­to­sí­tott fogyasz­tói tár­sa­dal­má­nak alter­na­tí­vá­ját: az ember- és kör­nye­zet­el­le­nes glo­ba­li­zá­ció ellen­té­te a loka­li­zá­lás. Véle­mé­nyünk sze­rint csak egy erős, össze­tar­tó Kár­pát-meden­ce képes ellen­áll­ni a “XXI. szá­zad bol­se­viz­mu­sá­nak”, a kul­tú­rá­kat homo­ge­ni­zá­ló glo­ba­li­zá­ci­ó­nak és a mul­ti­kul­tu­rá­lis­nak hazu­dott roncs­tár­sa­dal­mak zsák­ut­cá­já­ba tere­lés­nek.

Kiemelt célunk, hogy a jövő nem­ze­dé­kek­ben meg­gyö­ke­re­sed­jen az egész­sé­ges nem­ze­ti érzés, a pat­ri­o­tiz­mus. Ehhez a közös­ség meg­élé­sén, a tör­té­nel­mi szü­lő­föld isme­re­tén és sze­re­te­tén, vala­mint a magyar kul­tú­ra elsa­já­tí­tá­sán át vezet az út.

Alap­el­vünk, hogy egyet­len magyar kezét sem enged­het­jük el, akár­mi­lyen messze is él a tri­a­no­ni hatá­rok­tól. Magyar­or­szág tör­té­nel­mi kül­de­té­se, hogy hatá­ra­in túl lehe­tő­sé­ge­i­hez képest min­den magyar közös­sé­get fenn­tart­son. Mi ezen is túl­me­gyünk: min­den magyar épí­tett emlé­ket, műal­ko­tást meg kell őriz­ni, még a szór­vány­ban is. „Fél­tőn borul­ni min­den magyar rög­re, / S hoz­zá­ta­pad­ni örök­kön – örök­re!…” – írja ver­sé­ben Sajó Sán­dor.

A hatá­ron túli magyar örök­ség meg­óvá­sa azért is fon­tos érdek, mert ezek a kul­tu­rá­lis kin­csek biz­to­sít­ják a „magyar tér­erőt”

Ezek a célok és elvek men­tén a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge kiemelt figyel­met szen­tel a hatá­ron túli magyar­ság sor­sá­nak. Meg­ma­ra­dá­sunk zálo­ga, hog a min­den­na­pok­ban átélt való­ság szint­jé­re kell emel­nünk a nem­ze­ti össze­tar­to­zást. Ne feled­jük: a nem­zet helyi közös­sé­gek­ből épül fel.

A magyar lakos­sá­gú terü­le­tek a közép­kor­ban Mályusz Ele­mér nép­rajz­tu­dó­sunk tér­ké­pén

Sza­bó Zol­tán népi író gon­do­la­ta: „Annak, aki jól isme­ri Magyar­or­szág része­i­nek képét, tája­i­nak gaz­dag­sá­gát, váro­sa­i­nak jel­le­gét, a hazai föld szebb lesz, tága­sabb lesz, nagyobb lesz, tehát ked­ve­sebb is lesz. Több fél­té­se és több ter­ve fog kap­cso­lód­ni ehhez a szó­hoz: Magyar­or­szág. E több fél­tés és több terv, több véde­ni­va­ló és több alkot­ni­va­ló ele­me­i­ből tevő­dik össze az, amit a szó leg­tisz­tább értel­mé­ben nevez­he­tünk haza­fi­ság­nak.”

Tegyünk együtt a Kárpát-medence értékeiért, egy patrióta magyar társadalom kiépítéséért!