Írta: Hetzmann Róbert

Füzér lát­ké­pe a vár­ral

A közép­ko­ri magyar tör­té­ne­lem egyik leg­kü­lön­le­ge­sebb hely­szí­ne a füzé­ri vár. Szin­te meg­kö­ze­lít­he­tet­len, rop­pant mere­dek, 552 méter magas szik­la­bérc­re épült, miál­tal egyi­ke a leg­fes­tő­ibb magyar várak­nak. Azon kevés erős­sé­günk egyi­ke, ame­lyik­ről bizo­nyo­san tud­juk, hogy már a tatár­já­rás előtt állt. Az Aba nem­zet­ség épí­tet­te, fel­ada­ta a Hegy­köz, e min­den irány­ból hegyek által körül­vett, más­tu­cat­nyi tele­pü­lést rej­tő fes­tői kat­lan védel­me volt. 1312 után – miu­tán Károly Róbert legyőz­te az idő­köz­ben „kis­ki­rállyá” vált Abá­kat – kirá­lyi bir­tok, amit 1389-ben Zsig­mond király a Peré­nyi­eknek ado­má­nyo­zott. Tör­té­nel­mé­nek fény­pont­ját a török­dú­lás kez­de­tén élte: 1526 novem­be­ré­ben Peré­nyi Péter koro­na­őr a füzé­ri vár­ba mene­kí­tet­te a Szent Koro­nát, mivel az Viseg­rá­don töb­bé nem volt biz­ton­ság­ban. Leg­fon­to­sabb nem­ze­ti erek­lyén­ket 1527 októ­be­ré­ig őriz­ték a vár falai között. 1533 után a Peré­nyi­ek rene­szánsz stí­lus­ban bőví­tet­ték az ura­dal­mi köz­pont­ként műkö­dő várat.

Füzér elhelyezkedése (Google Föld)
Füzér elhe­lyez­ke­dé­se (Goog­le Föld)

A törö­k­el­le­nes har­cok­ban nem ját­szott jelen­tős sze­re­pet, hadi jelen­tő­sé­gét pedig foko­za­to­san elve­szí­tet­te. A Peré­nyi­e­ket köve­tő­en a Bátho­ry (1567-), majd a Nádasdy csa­lád bir­to­ka (1603-) volt, míg­nem Nádasdy Ferenc gró­fot a Wes­se­lé­nyi-féle össze­es­kü­vés­ben való rész­vé­te­le miatt 1671-ben fő- és jószág­vesz­tés­re ítél­ték. A várat ekkor a csá­szá­ri csa­pa­tok vet­ték át, akik 1676-ban elhagy­ták és lerom­bol­ták. Leg­ér­té­ke­sebb része két­ség­te­le­nül a Szűz Mária titu­lu­sú vár­ká­pol­na, ahol a Szent Koro­nát őriz­ték. A késő góti­kus épü­let a leg­újabb kuta­tá­sok sze­rint 1508 táján épült a Peré­nyi­ek jóvol­tá­ból. Egy­ko­ri mér­mű­ves abla­ka­it, ülő­fül­ké­it már elmé­let­ben rekonst­ru­ál­ták a szak­em­be­rek.

A rom azóta külö­nö­sen fel­ér­té­ke­lő­dött: sajá­tos tör­té­nel­mé­nek köszön­he­tő­en nem­csak egy fes­tői közép­ko­ri vár, hanem – mint a Koro­na egy­ko­ri őrzé­si helye – nem­ze­ti emlék­hely is egy­ben. Ezt fel­is­mer­ve a tele­pü­lés veze­tői úgy dön­töt­tek, hogy amennyi­re lehet­sé­ges, újjá­épí­tik a Hegy­köz leg­fél­tet­tebb tör­té­nel­mi neve­ze­tes­sé­gét.

Épít­ke­zés a vár­ban – hát­tér­ben a vár­ká­pol­na, a Szent Koro­na őrzé­si helye
A mere­dek hegy­re épült várat csak hátul­ról, észak­ke­let felől lehet meg­kö­ze­lí­te­ni
A hely­re­ál­lí­tás lát­vány­ter­vei

A füzé­ri­ek már 1910-ben javas­la­tot tet­tek váruk meg­men­té­sé­re. Akkor egy erdé­sze­ti segéd­tiszt, Wit­tich Béla kér­te a hiva­ta­los álla­mi műem­lék­vé­del­mi szer­vet, a Műem­lé­kek Orszá­gos Bizott­sá­gát, hogy óvják meg a várat a vég­ső pusz­tu­lás­tól. A fel­tá­rás és az állag­meg­óvás a két hábo­rú köz­ti idő­szak­ban a kör­nyé­ket bíró Káro­lyi­ak támo­ga­tá­sá­val meg is indult, ám 1947-ben „a múl­tat vég­képp eltö­röl­ni” szó­lam jegyé­ben leál­lí­tot­ták az érték­men­tést. 1977-ben a helyi plé­bá­nos kez­de­mé­nye­zé­sé­re meg­kez­dő­dött a régé­sze­ti fel­tá­rás. A vár ügye a rend­szer­vál­tás után kapott len­dü­le­tet: 1995–1997 között meg­men­tet­ték és hely­re­ál­lí­tot­ták a vár­ká­pol­nát, 2000–2001 között rekonst­ru­ál­ták a kapu­tor­nyot. 2004–2005 között a nyu­ga­ti pin­ce­szint hely­re­ál­lí­tá­sa, egy évvel később a vár kony­há­já­nak újjá­épí­té­se tör­tént meg. Ekkor már a tel­jes rekonst­ruk­ció ter­ve lebe­gett a füzé­ri­ek előtt, ami­re 2012-ben az Új Szé­che­nyi Terv kere­té­ben több mint más­fél mil­li­árd forin­tot nyert a tele­pü­lés. Az újjá­épí­tés II. üte­mé­nek meg­va­ló­sí­tá­sa jelen­leg kor­mány­za­ti dön­tés alatt áll.

A füzé­ri vár még nincs kész. A fej­lesz­té­si támo­ga­tás­ból amennyi­re csak lehet­sé­ges, hely­re fog­ják állí­ta­ni a fel­ső várat, fel­újít­ják a palo­ta­szár­nyat, a vár­ká­pol­nát és az alsó bás­tyát. Ahol a fenn­ma­radt leírá­sok és a fel­tá­rás ered­mé­nyei ezt meg­en­ge­dik, a bel­ső beren­de­zé­se­ket is pótol­ni fog­ják. Az épü­let­együt­tes­ben tema­ti­kus kiál­lí­tá­sokat tekint­he­tünk majd meg az elő­ke­rült lele­tek­ről, a vár­vé­dők éle­té­ről és a közép­ko­ri Füzér­ről. A ter­vek sze­rint a rekonst­ruk­ci­ót köve­tő­en az egy­ko­ri koro­na­őr­zé­si hely is lát­ha­tó lesz a Szent Koro­na hite­les máso­la­tá­val. Az 1941-ben védet­té nyil­vá­ní­tott Vár­hegy szá­mos rit­ka növény élő­he­lye, a ter­mé­sze­ti külön­le­ges­ség bemu­ta­tá­sá­ra tan­ös­vény léte­sül majd.

A hely­re­ál­lí­tott vár­kony­ha

A vár alat­ti köz­ség, Füzér Tri­a­non előtt Aba­új-Tor­na vár­me­gye Füzé­ri járá­sá­hoz tar­to­zott. Az új hatá­rok egy gaz­da­sá­gi­lag és kul­tu­rá­li­san is össze­tar­to­zó tér­sé­get vág­tak ket­té: Aba­új megye elvesz­tet­te tér­sé­gi köz­pont­ját, aho­vá a Hegy­köz is tekin­tett, Kas­sát. A hatá­rok meg­ál­la­pí­tá­sa azon­ban nem volt oly egy­sze­rű. A cseh­szlo­vá­kok Füzér­re is igényt tar­tot­tak, amely így 1920 és 1922 között hol a határ egyik, hol a másik olda­lán talál­ta magát. A füzé­ri lako­sok Kris­tóf János bíró veze­té­sé­vel elkezd­tek a sérel­mes dön­tés ellen szer­vez­ked­ni, ter­vük azon­ban a demar­ká­ci­ós határ­vo­na­lat fel­ügye­lő antant egy­sé­gek tudo­má­sá­ra jutott. A helyi­e­ket bot­ütés­sel bün­tet­ték, amit a kocs­ma előtt, a tele­pü­lés köz­pont­já­ban haj­tot­tak vég­re – úgy, hogy Kris­tóf bíró sérü­lé­se­i­be egy éven belül bele­halt. Emlé­kü­ket a falu ma is büsz­ke­ség­gel őrzi, két évvel ezelőtt állí­tot­tak Tri­a­non-emlék­kö­vet tisz­te­le­tük­re.

Tri­a­non emlék­kő a falu­köz­pont­ban

A „békét” dik­tá­ló felek tol­la végül észak­ról kerül­te meg Füzért, így a Hegy­köz – néhány falut leszá­mít­va – Magyar­or­szá­gon maradt. Az állam­ha­tár a kilenc­száz méter magas Nagy-Mili­cen halad keresz­tül, tete­jén a vala­mi­ko­ri ország­zász­ló csonk­ja hir­de­ti a nem múló igaz­ság­ta­lan­sá­got. Oda­át, a szom­széd­ban csak néhány kilo­mé­ter Füzér test­vé­re, a sza­lán­ci vár.

Nem a vár Füzér egyet­len kul­tu­rá­lis lát­ni­va­ló­ja. A tele­pü­lés barokk kato­li­kus temp­lo­ma Árpád-kori ere­de­tű, 13. szá­za­di román stí­lu­sú rész­le­te­ket is tar­tal­maz. A jel­leg­te­len kül­se­jű refor­má­tus temp­lom érté­kes, népi motí­vu­mok­kal díszí­tett faka­zet­tás mennye­ze­té­ről és 1832-ből szár­ma­zó szó­szék­ko­ro­ná­já­ról ismert. A falu­ban táj­ház és szá­mos népi épí­té­sze­ti emlék is lát­ha­tó. A kör­nyék­be­li kul­tu­rá­lis, tör­té­nel­mi és ter­mé­sze­ti neve­ze­tes­sé­gek fel­ke­re­sé­se, a lehet­sé­ges kirán­du­lá­sok és csil­lag­tú­rák, a Kas­sát Sáros­pa­tak­kal össze­kö­tő nem­ré­gi­ben meg­épült kerék­pár­út­rend­szer von­zó cél­pont­tá teszik a Hegy­közt azok szá­má­ra, akik nyá­ri vagy akár téli pihe­né­sü­ket nem csak láb­ló­ga­tás­sal tud­ják elkép­zel­ni.

Temp­lom­ból haza­fe­lé tar­tó füzé­ri­ek – hát­tér­ben a kör­be­áll­vá­nyo­zott vár

Diós­győr után Füzér a másik hely­szín, amely ese­té­ben a magyar állam vál­lal­ta a hely­re­ál­lí­tás­sal járó – nem elha­nya­gol­ha­tó – költ­sé­ge­ket és heves szak­mai, ideo­ló­gi­ai vitá­kat. Lát­va azt, hogy a mai Magyar­or­szág terü­le­tén az elcsa­tolt vár­me­gyék­hez képest milyen kevés műem­lék maradt, ösz­tö­nöz­ni kell ennek a „vár­prog­ram­nak” a foly­ta­tá­sát. Noha nagyon sze­ret­jük a Fel­vi­dék vagy Erdély varázs­la­tos vára­it, műem­lé­ke­it, a Szé­kely­föl­det kivé­ve a tri­a­no­ni hatá­ro­kon belül még­is­csak több lel­ki és szel­le­mi töl­te­tet nyer­he­tünk, hiszen nem kell a bemu­ta­tó­ter­mek­ben közép­ko­ri Szlo­vá­kia-tér­ké­pe­ket és egyéb tör­té­ne­lem­ha­mi­sí­tó kita­lá­ci­ó­kat néze­get­nünk, vala­mint olyan „szlo­vák” neme­si csa­lá­dok­ról olvas­gat­nunk, mint Ráko­ci, Berčé­ni, Čáky, Tur­zov, stb. Min­dent meg kell ten­ni annak érde­ké­ben, hogy leg­alább a cson­ka-ország tör­té­nel­mi hely­szí­nei meg­is­mer­he­tő­vé és bemu­tat­ha­tó­vá vál­ja­nak, hiszen ezek iden­ti­tá­sunk, közös­sé­gi tuda­tunk leg­ér­té­ke­sebb bás­tyái.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge ennek meg­fe­le­lő­en ebben az évben javas­la­tot fog ten­ni arra, hogy Füzér vára kerül­jön fel a nem­ze­ti és tör­té­nel­mi emlék­he­lyek lis­tá­já­ra.

Hetzmann Róbert
Magyar Patrióták Közössége
© 2015. január 11.

 


 

Felhasznált irodalom:

Bagy­insz­ki Zol­tán – Tóth Pál: Magyar várak

Kele­men Bálint Zol­tán: „Rom-olva­sás” – A füzé­ri vár elmé­le­ti rekonst­ruk­ci­ó­ja (In: Várak kas­té­lyok temp­lo­mok tör­té­nel­mi és örök­ség­tu­risz­ti­kai folyó­irat, 2012. ápri­lis.)

A Kár­pát-meden­ce örök­ség­tu­risz­ti­kai atla­sza, 1. kötet (Tal­ma Kiadó)

Fuzervar.hu

Hely­szí­nen kiál­lí­tott anya­gok. A képek a szer­ző fel­vé­te­lei.