Írta: Hetzmann Róbert

Füzér látképe a várral

A középkori magyar történelem egyik legkülönlegesebb helyszíne a füzéri vár. Szinte megközelíthetetlen, roppant meredek, 552 méter magas sziklabércre épült, miáltal egyike a legfestőibb magyar váraknak. Azon kevés erősségünk egyike, amelyikről bizonyosan tudjuk, hogy már a tatárjárás előtt állt. Az Aba nemzetség építette, feladata a Hegyköz, e minden irányból hegyek által körülvett, mástucatnyi települést rejtő festői katlan védelme volt. 1312 után – miután Károly Róbert legyőzte az időközben „kiskirállyá” vált Abákat – királyi birtok, amit 1389-ben Zsigmond király a Perényieknek adományozott. Történelmének fénypontját a törökdúlás kezdetén élte: 1526 novemberében Perényi Péter koronaőr a füzéri várba menekítette a Szent Koronát, mivel az Visegrádon többé nem volt biztonságban. Legfontosabb nemzeti ereklyénket 1527 októberéig őrizték a vár falai között. 1533 után a Perényiek reneszánsz stílusban bővítették az uradalmi központként működő várat.

Füzér elhelyezkedése (Google Föld)
Füzér elhelyezkedése (Google Föld)

A törökellenes harcokban nem játszott jelentős szerepet, hadi jelentőségét pedig fokozatosan elveszítette. A Perényieket követően a Báthory (1567-), majd a Nádasdy család birtoka (1603-) volt, mígnem Nádasdy Ferenc grófot a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1671-ben fő- és jószágvesztésre ítélték. A várat ekkor a császári csapatok vették át, akik 1676-ban elhagyták és lerombolták. Legértékesebb része kétségtelenül a Szűz Mária titulusú várkápolna, ahol a Szent Koronát őrizték. A késő gótikus épület a legújabb kutatások szerint 1508 táján épült a Perényiek jóvoltából. Egykori mérműves ablakait, ülőfülkéit már elméletben rekonstruálták a szakemberek.

A rom azóta különösen felértékelődött: sajátos történelmének köszönhetően nemcsak egy festői középkori vár, hanem – mint a Korona egykori őrzési helye – nemzeti emlékhely is egyben. Ezt felismerve a település vezetői úgy döntöttek, hogy amennyire lehetséges, újjáépítik a Hegyköz legféltettebb történelmi nevezetességét.

Építkezés a várban – háttérben a várkápolna, a Szent Korona őrzési helye
A meredek hegyre épült várat csak hátulról, északkelet felől lehet megközelíteni
A helyreállítás látványtervei

A füzériek már 1910-ben javaslatot tettek váruk megmentésére. Akkor egy erdészeti segédtiszt, Wittich Béla kérte a hivatalos állami műemlékvédelmi szervet, a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy óvják meg a várat a végső pusztulástól. A feltárás és az állagmegóvás a két háború közti időszakban a környéket bíró Károlyiak támogatásával meg is indult, ám 1947-ben „a múltat végképp eltörölni” szólam jegyében leállították az értékmentést. 1977-ben a helyi plébános kezdeményezésére megkezdődött a régészeti feltárás. A vár ügye a rendszerváltás után kapott lendületet: 1995-1997 között megmentették és helyreállították a várkápolnát, 2000-2001 között rekonstruálták a kaputornyot. 2004-2005 között a nyugati pinceszint helyreállítása, egy évvel később a vár konyhájának újjáépítése történt meg. Ekkor már a teljes rekonstrukció terve lebegett a füzériek előtt, amire 2012-ben az Új Széchenyi Terv keretében több mint másfél milliárd forintot nyert a település. Az újjáépítés II. ütemének megvalósítása jelenleg kormányzati döntés alatt áll.

A füzéri vár még nincs kész. A fejlesztési támogatásból amennyire csak lehetséges, helyre fogják állítani a felső várat, felújítják a palotaszárnyat, a várkápolnát és az alsó bástyát. Ahol a fennmaradt leírások és a feltárás eredményei ezt megengedik, a belső berendezéseket is pótolni fogják. Az épületegyüttesben tematikus kiállításokat tekinthetünk majd meg az előkerült leletekről, a várvédők életéről és a középkori Füzérről. A tervek szerint a rekonstrukciót követően az egykori koronaőrzési hely is látható lesz a Szent Korona hiteles másolatával. Az 1941-ben védetté nyilvánított Várhegy számos ritka növény élőhelye, a természeti különlegesség bemutatására tanösvény létesül majd.

A helyreállított várkonyha

A vár alatti község, Füzér Trianon előtt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. Az új határok egy gazdaságilag és kulturálisan is összetartozó térséget vágtak ketté: Abaúj megye elvesztette térségi központját, ahová a Hegyköz is tekintett, Kassát. A határok megállapítása azonban nem volt oly egyszerű. A csehszlovákok Füzérre is igényt tartottak, amely így 1920 és 1922 között hol a határ egyik, hol a másik oldalán találta magát. A füzéri lakosok Kristóf János bíró vezetésével elkezdtek a sérelmes döntés ellen szervezkedni, tervük azonban a demarkációs határvonalat felügyelő antant egységek tudomására jutott. A helyieket botütéssel büntették, amit a kocsma előtt, a település központjában hajtottak végre – úgy, hogy Kristóf bíró sérüléseibe egy éven belül belehalt. Emléküket a falu ma is büszkeséggel őrzi, két évvel ezelőtt állítottak Trianon-emlékkövet tiszteletükre.

Trianon emlékkő a faluközpontban

A „békét” diktáló felek tolla végül északról kerülte meg Füzért, így a Hegyköz – néhány falut leszámítva – Magyarországon maradt. Az államhatár a kilencszáz méter magas Nagy-Milicen halad keresztül, tetején a valamikori országzászló csonkja hirdeti a nem múló igazságtalanságot. Odaát, a szomszédban csak néhány kilométer Füzér testvére, a szalánci vár.

Nem a vár Füzér egyetlen kulturális látnivalója. A település barokk katolikus temploma Árpád-kori eredetű, 13. századi román stílusú részleteket is tartalmaz. A jellegtelen külsejű református templom értékes, népi motívumokkal díszített fakazettás mennyezetéről és 1832-ből származó szószékkoronájáról ismert. A faluban tájház és számos népi építészeti emlék is látható. A környékbeli kulturális, történelmi és természeti nevezetességek felkeresése, a lehetséges kirándulások és csillagtúrák, a Kassát Sárospatakkal összekötő nemrégiben megépült kerékpárútrendszer vonzó célponttá teszik a Hegyközt azok számára, akik nyári vagy akár téli pihenésüket nem csak láblógatással tudják elképzelni.

Templomból hazafelé tartó füzériek – háttérben a körbeállványozott vár

Diósgyőr után Füzér a másik helyszín, amely esetében a magyar állam vállalta a helyreállítással járó – nem elhanyagolható – költségeket és heves szakmai, ideológiai vitákat. Látva azt, hogy a mai Magyarország területén az elcsatolt vármegyékhez képest milyen kevés műemlék maradt, ösztönözni kell ennek a „várprogramnak” a folytatását. Noha nagyon szeretjük a Felvidék vagy Erdély varázslatos várait, műemlékeit, a Székelyföldet kivéve a trianoni határokon belül mégiscsak több lelki és szellemi töltetet nyerhetünk, hiszen nem kell a bemutatótermekben középkori Szlovákia-térképeket és egyéb történelemhamisító kitalációkat nézegetnünk, valamint olyan „szlovák” nemesi családokról olvasgatnunk, mint Rákoci, Berčéni, Čáky, Turzov, stb. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy legalább a csonka-ország történelmi helyszínei megismerhetővé és bemutathatóvá váljanak, hiszen ezek identitásunk, közösségi tudatunk legértékesebb bástyái.

A Magyar Patrióták Közössége ennek megfelelően ebben az évben javaslatot fog tenni arra, hogy Füzér vára kerüljön fel a nemzeti és történelmi emlékhelyek listájára.

Hetzmann Róbert
Magyar Patrióták Közössége
© 2015. január 11.

 


 

Felhasznált irodalom:

Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak

Kelemen Bálint Zoltán: „Rom-olvasás” – A füzéri vár elméleti rekonstrukciója (In: Várak kastélyok templomok történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 2012. április.)

A Kárpát-medence örökségturisztikai atlasza, 1. kötet (Talma Kiadó)

Fuzervar.hu

Helyszínen kiállított anyagok. A képek a szerző felvételei.