A fej­fa­ál­lí­tás szo­ká­sa külön­le­ges szel­le­mi és tár­gyi örök­sé­ge nem­ze­tünk­nek, mely­nek kuta­tá­sát egye­sü­le­tünk meg­ala­ku­lá­sa óta fon­tos­nak tart­ja. Május 12-én a Pest megyei Daba­son elnök­sé­günk nyi­lat­ko­za­tot foga­dott el a magyar fej­fás teme­tők védel­mé­ről, mely­ben össze­gez­tük elvi cél­ki­tű­zé­se­in­ket és konk­rét javas­la­ta­in­kat. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge azt sze­ret­né, ha a helyi önkor­mány­za­tok a terü­le­tü­kön talál­ha­tó fej­fás teme­tő­ket meg­örö­kí­te­nék, meg­őriz­nék és a hoz­zá­juk kap­cso­ló­dó hagyo­mányt fel­ele­ve­ní­te­nék.

Elnök­sé­günk daba­si láto­ga­tá­sa során talál­ko­zott a kis­vá­ros pol­gár­mes­te­ré­vel, Kősze­gi Zol­tán­nal, aki beszá­molt a tele­pü­lés­hez tar­to­zó Gyón fej­fás teme­tő­jé­nek meg­óvá­sa érde­ké­ben tett erő­fe­szí­té­sek­ről. A gyó­ni kop­ja­fás teme­tő, aho­vá egy­kor az evan­gé­li­kus és a refor­má­tus lakos­ság temet­ke­zett, ma már nincs hasz­ná­lat­ban, még­is szá­zas nagy­ság­rend­ben marad­tak meg auten­ti­kus sír­je­lek. A teme­tő­ről pon­tos fel­mé­rés készül, majd az osz­lo­pos és gom­bos fej­fá­kat elszál­lít­ják res­ta­u­rál­ni, hogy a kon­zer­vá­lást köve­tő­en vissza­he­lyez­zék ere­de­ti helyük­re. A mun­ka a refor­má­tus gyü­le­ke­zet és helyi civil szer­ve­ze­tek, első­sor­ban a Tra­fik Kör Kor­társ Művé­sze­ti Egye­sü­let és a Fia­tal Műem­lék­vé­dők Egye­sü­le­te bevo­ná­sá­val zaj­lik. Kősze­gi Zol­tán pol­gár­mes­ter elmond­ta, hogy egyet­ért a nem­ze­ti fej­fa­vé­del­mi terv­vel. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge a gyó­ni teme­tő rekonst­ruk­ci­ó­ját min­ta­ér­té­kű prog­ram­nak tart­ja.

A Dabashoz tartozó gyóni temetőt hamarosan helyreállítják
A Dabas­hoz tar­to­zó gyó­ni teme­tőt hama­ro­san hely­re­ál­lít­ják
Talál­ko­zó Kősze­gi Zol­tán pol­gár­mes­ter­rel (jobb szé­len)
Fejfák a gyóni temetőben
Fej­fák a gyó­ni teme­tő­ben

A teme­tő bejá­rá­sát köve­tő­en az elnök­ség kihe­lye­zett ülést tar­tott a daba­si Dinnyés-Gom­bay-kúri­á­ban, a Fia­tal Műem­lék­vé­dők Egye­sü­le­te szék­he­lyén, amely során a tes­tü­let hatá­ro­za­tot foga­dott el a magyar fej­fás teme­tők védel­mé­ről. A nyi­lat­ko­zat­ként köz­zé­tett doku­men­tum cél­ja, hogy a fej­fás teme­tők védel­mé­nek elve­it össze­gez­ze és álta­lá­no­san elfo­ga­dot­tá tegye. A nyi­lat­ko­zat kieme­li, hogy „a fej­fás temet­ke­zé­si kul­tú­ra külön­le­ges szel­le­mi és tár­gyi örök­sé­ge nem­ze­tünk­nek, melyet népünk még a messzi Kelet­ről hozott magá­val.” Mivel ez a kincs egy­elő­re alig ismert, elsőd­le­ges cél az isme­ret­ter­jesz­tés, első­sor­ban az okta­tás és a nép­ne­ve­lés esz­kö­ze­i­vel.

A Daba­son meg­szö­ve­ge­zett hatá­ro­zat azért nagy jelen­tő­sé­gű, mert a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge más­fél éves kuta­tó­mun­ká­ja és a szak­iro­da­lom ala­pos tanul­má­nyo­zá­sa áll mögöt­te. Ennek során sike­rült tisz­táz­ni alap­ve­tő kér­dé­se­ket, így pél­dá­ul azt, hogy a fej­fa­ál­lí­tás szo­ká­sa bizo­nyít­ha­tó­an nem halt ki, ugyan­is akad­nak még olyan tele­pü­lé­sek, ahol él az ősi hagyo­mány. Fon­tos mér­föld­kő annak fel­is­me­ré­se, hogy a fej­fás temet­ke­zé­si kul­tú­ra egy­szer­re tár­gyi­a­sult és szel­le­mi örök­ség, így meg­óvá­sa komp­lex szem­lé­le­tet igé­nyel. Ebből követ­ke­zik, hogy nem csak a doku­men­tá­lás és a meg­őr­zés fon­tos, hanem a hagyo­mány élet­re kel­té­se is hang­sú­lyos ele­me védé­si prog­ra­munk­nak. A hatá­ro­zat kimond­ja továb­bá, hogy min­den fej­fa egye­di érték és – a mögöt­tes örök­ség tar­tal­má­ból ere­dő­en – val­lá­si kegye­let tár­gya.

Töltse le a határozatot!

Fejfa Dabason
Fej­fa Daba­son

A fej­fák ügyé­ben egye­sü­le­tünk foly­tat­ja a kuta­tó­mun­kát, külö­nö­sen annak tük­ré­ben, hogy a Daba­son elfo­ga­dott hatá­ro­zat nem ad útmu­ta­tást kon­zer­vá­lás elve­it és mód­sze­re­it ille­tő­en. A mód­szer­ta­ni kér­dé­se­ket az elnök­ség egy­elő­re szán­dé­ko­san nyit­va hagy­ta, meg­vá­la­szo­lá­suk­hoz továb­bi mun­ká­ra és a lehe­tő­sé­gek tanul­má­nyo­zá­sá­ra van szük­ség.

A fej­fá­kat régen több­nyi­re a falu­ban élő ezer­mes­te­rek, bar­ká­csok készí­tet­ték tölgy­fá­ból vagy akác­ból. Ma már a leg­több helyen nem állí­ta­nak fej­fá­kat, sze­re­pü­ket a műkő­ből készült sír­em­lé­kek vet­ték át, melyek ugyan mara­dan­dób­bak, ám szép­sé­gük­ben meg sem köze­lí­tik az átla­go­san 80 évet kibí­ró fát. Tar­tunk attól, hogy ha most nem sike­rül meg­vé­de­nünk e magas érté­ket kép­vi­se­lő kul­tu­rá­lis örök­sé­get, akkor a jövő nem­ze­dék már csak egy­ko­ri szak­köny­vek­ből olvas­hat a magyar­ság külön­le­ges, helyi hagyo­má­nyo­kat köve­tő temet­ke­zé­si szo­ká­sa­i­ról. A fej­fás teme­tők folya­ma­to­san pusz­tul­nak, első­sor­ban a hanyag­ság miatt. Szá­mos falu­ban tapasz­tal­tuk, hogy a sír­je­le­ket eltü­ze­lik. Haté­kony véde­lem hiá­nyá­ban leg­fel­jebb csak azzal „érvel­he­tünk”, hogy a nép­hit sze­rint a meg­ká­ro­sí­tott halott szel­le­me eljön éjfél­kor, hogy ello­pott fej­fát vissza­kö­ve­tel­je…

Fej­fás teme­tő­ink védel­me érde­ké­ben azzal a javas­lat­tal for­du­lunk az Ország­gyű­lés­hez, hogy hatá­ro­zat meg­ho­za­ta­lá­val hun­ga­ri­cum­ként ismer­je el a magyar fej­fás temet­ke­zé­si kul­tú­ra külön­le­ges, véden­dő mivol­tát. Veszé­lyez­te­tett­sé­gük­re, meg­óvá­suk fon­tos­sá­gá­ra fel kell hív­nunk a figyel­met egy olyan kor­ban, ami­kor a nem­ze­ti kul­tú­rák a glo­ba­li­zá­ló­dás és a homo­ge­ni­zá­ló­dás áldo­za­tá­vá vál­nak.

A legészakabbi fejfák Sárosban vannak

Földből kifordított fejfa Kecerlipócon (Sáros megye)
Föld­ből kifor­dí­tott fej­fa Kecer­li­pó­con (Sáros megye)

Egye­sü­le­tünk tavaly tavasszal tar­tott kuta­tó­út­ja során buk­kant rá az eddig ismert leg­észa­kab­bi fej­fás teme­tő­re Kecer­li­pó­con (Kece­rovský Lipo­vec), a tör­té­nel­mi Sáros vár­me­gyé­ben. Az Ósva völ­gyé­ben talál­ha­tó falu teme­tő­jé­ben már csak néhány, osz­lo­pos-gom­bos fej­fa talál­ha­tó, melyek roha­mo­san pusz­tul­nak. Tör­té­ne­ti for­rá­sok­ból tud­juk, hogy a Kecer­li­póc­tól észak felé nem messze lévő Vörös­vá­gá­son (Čer­ve­ni­ca) is vol­tak fej­fák, melyek­nek azon­ban már nem sike­rült nyo­má­ra buk­kan­nunk, a helyi­ek elmon­dá­sa sze­rint vala­mennyit elhord­ta tüze­lő­nek a cigány kisebb­ség. Ezek­nek a fal­vak­nak evan­gé­li­kus lakos­sá­ga szlo­vák ajkú, ám két­ség­te­le­nül magyar hagyo­mányt őriz­tek meg, Sáros vár­me­gye déli része ugyan­is csak a Rákó­czi-sza­bad­ság­harc után szlo­vá­ko­so­dott el.

Hason­ló­an nagy ered­mény, hogy talál­tunk fej­fá­kat Kas­sá­tól észak­ke­let­re, Aba­új fel­ső hatá­ra szé­lén. Az 1848-as csa­tá­ról híres Buda­mér mel­lett, a Tar­ca völ­gyé­ben fek­szik Tar­ca­vaj­kóc (Vaj­kov­ce), egy­ko­ri refor­má­tus magyar köz­ség. Mára lako­sai – a refor­má­tus gyü­le­ke­ze­tet is ide­ért­ve – elszlo­vá­ko­sod­tak, az utol­só magyar két évvel ezelőtt hunyt el. A teme­tő­ben szá­mos hagyo­má­nyos fej­fa mel­lett több régi sír­kő is lát­ha­tó, melyek magyar nyel­vű­ek. Ma már saj­nos csak a csa­lád­ne­vek és az emlé­ke­zet őrzi, hogy egy-két ember­öl­tő­vel ezelőtt Kas­sa fölött húzó­dott a nyelv­ha­tár.

Kuta­tó­utun­kat meg­elő­ző­en a leg­észa­kab­bi fej­fás teme­tő­ként a Kas­sa mel­let­ti Magyar­bőd sír­kert­je volt szá­mon tart­va, amely mint­egy 15 km-rel délebb­re talál­ha­tó Kecer­li­póc­tól. Kuta­tó­utunk révén iga­zol­ni tud­tuk, hogy a fej­fás teme­tők elő­for­du­lá­si terü­le­te – a magyar nyelv­te­rü­let­hez hason­ló­an – kiter­jedt a tör­té­nel­mi Sáros vár­me­gyé­re is.

Magyar Patrióták Közössége © 2016. május 20.