A fejfaállítás szokása különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melynek kutatását egyesületünk megalakulása óta fontosnak tartja. Május 12-én a Pest megyei Dabason elnökségünk nyilatkozatot fogadott el a magyar fejfás temetők védelméről, melyben összegeztük elvi célkitűzéseinket és konkrét javaslatainkat. A Magyar Patrióták Közössége azt szeretné, ha a helyi önkormányzatok a területükön található fejfás temetőket megörökítenék, megőriznék és a hozzájuk kapcsolódó hagyományt felelevenítenék.

Elnökségünk dabasi látogatása során találkozott a kisváros polgármesterével, Kőszegi Zoltánnal, aki beszámolt a településhez tartozó Gyón fejfás temetőjének megóvása érdekében tett erőfeszítésekről. A gyóni kopjafás temető, ahová egykor az evangélikus és a református lakosság temetkezett, ma már nincs használatban, mégis százas nagyságrendben maradtak meg autentikus sírjelek. A temetőről pontos felmérés készül, majd az oszlopos és gombos fejfákat elszállítják restaurálni, hogy a konzerválást követően visszahelyezzék eredeti helyükre. A munka a református gyülekezet és helyi civil szervezetek, elsősorban a Trafik Kör Kortárs Művészeti Egyesület és a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete bevonásával zajlik. Kőszegi Zoltán polgármester elmondta, hogy egyetért a nemzeti fejfavédelmi tervvel. A Magyar Patrióták Közössége a gyóni temető rekonstrukcióját mintaértékű programnak tartja.

A Dabashoz tartozó gyóni temetőt hamarosan helyreállítják
A Dabashoz tartozó gyóni temetőt hamarosan helyreállítják
Találkozó Kőszegi Zoltán polgármesterrel (jobb szélen)
Fejfák a gyóni temetőben
Fejfák a gyóni temetőben

A temető bejárását követően az elnökség kihelyezett ülést tartott a dabasi Dinnyés-Gombay-kúriában, a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete székhelyén, amely során a testület határozatot fogadott el a magyar fejfás temetők védelméről. A nyilatkozatként közzétett dokumentum célja, hogy a fejfás temetők védelmének elveit összegezze és általánosan elfogadottá tegye. A nyilatkozat kiemeli, hogy „a fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával.” Mivel ez a kincs egyelőre alig ismert, elsődleges cél az ismeretterjesztés, elsősorban az oktatás és a népnevelés eszközeivel.

A Dabason megszövegezett határozat azért nagy jelentőségű, mert a Magyar Patrióták Közössége másfél éves kutatómunkája és a szakirodalom alapos tanulmányozása áll mögötte. Ennek során sikerült tisztázni alapvető kérdéseket, így például azt, hogy a fejfaállítás szokása bizonyíthatóan nem halt ki, ugyanis akadnak még olyan települések, ahol él az ősi hagyomány. Fontos mérföldkő annak felismerése, hogy a fejfás temetkezési kultúra egyszerre tárgyiasult és szellemi örökség, így megóvása komplex szemléletet igényel. Ebből következik, hogy nem csak a dokumentálás és a megőrzés fontos, hanem a hagyomány életre keltése is hangsúlyos eleme védési programunknak. A határozat kimondja továbbá, hogy minden fejfa egyedi érték és – a mögöttes örökség tartalmából eredően – vallási kegyelet tárgya.

Töltse le a határozatot!

Fejfa Dabason
Fejfa Dabason

A fejfák ügyében egyesületünk folytatja a kutatómunkát, különösen annak tükrében, hogy a Dabason elfogadott határozat nem ad útmutatást konzerválás elveit és módszereit illetően. A módszertani kérdéseket az elnökség egyelőre szándékosan nyitva hagyta, megválaszolásukhoz további munkára és a lehetőségek tanulmányozására van szükség.

A fejfákat régen többnyire a faluban élő ezermesterek, barkácsok készítették tölgyfából vagy akácból. Ma már a legtöbb helyen nem állítanak fejfákat, szerepüket a műkőből készült síremlékek vették át, melyek ugyan maradandóbbak, ám szépségükben meg sem közelítik az átlagosan 80 évet kibíró fát. Tartunk attól, hogy ha most nem sikerül megvédenünk e magas értéket képviselő kulturális örökséget, akkor a jövő nemzedék már csak egykori szakkönyvekből olvashat a magyarság különleges, helyi hagyományokat követő temetkezési szokásairól. A fejfás temetők folyamatosan pusztulnak, elsősorban a hanyagság miatt. Számos faluban tapasztaltuk, hogy a sírjeleket eltüzelik. Hatékony védelem hiányában legfeljebb csak azzal „érvelhetünk”, hogy a néphit szerint a megkárosított halott szelleme eljön éjfélkor, hogy ellopott fejfát visszakövetelje…

Fejfás temetőink védelme érdekében azzal a javaslattal fordulunk az Országgyűléshez, hogy határozat meghozatalával hungaricumként ismerje el a magyar fejfás temetkezési kultúra különleges, védendő mivoltát. Veszélyeztetettségükre, megóvásuk fontosságára fel kell hívnunk a figyelmet egy olyan korban, amikor a nemzeti kultúrák a globalizálódás és a homogenizálódás áldozatává válnak.

A legészakabbi fejfák Sárosban vannak

Földből kifordított fejfa Kecerlipócon (Sáros megye)
Földből kifordított fejfa Kecerlipócon (Sáros megye)

Egyesületünk tavaly tavasszal tartott kutatóútja során bukkant rá az eddig ismert legészakabbi fejfás temetőre Kecerlipócon (Kecerovský Lipovec), a történelmi Sáros vármegyében. Az Ósva völgyében található falu temetőjében már csak néhány, oszlopos-gombos fejfa található, melyek rohamosan pusztulnak. Történeti forrásokból tudjuk, hogy a Kecerlipóctól észak felé nem messze lévő Vörösvágáson (Červenica) is voltak fejfák, melyeknek azonban már nem sikerült nyomára bukkannunk, a helyiek elmondása szerint valamennyit elhordta tüzelőnek a cigány kisebbség. Ezeknek a falvaknak evangélikus lakossága szlovák ajkú, ám kétségtelenül magyar hagyományt őriztek meg, Sáros vármegye déli része ugyanis csak a Rákóczi-szabadságharc után szlovákosodott el.

Hasonlóan nagy eredmény, hogy találtunk fejfákat Kassától északkeletre, Abaúj felső határa szélén. Az 1848-as csatáról híres Budamér mellett, a Tarca völgyében fekszik Tarcavajkóc (Vajkovce), egykori református magyar község. Mára lakosai – a református gyülekezetet is ideértve – elszlovákosodtak, az utolsó magyar két évvel ezelőtt hunyt el. A temetőben számos hagyományos fejfa mellett több régi sírkő is látható, melyek magyar nyelvűek. Ma már sajnos csak a családnevek és az emlékezet őrzi, hogy egy-két emberöltővel ezelőtt Kassa fölött húzódott a nyelvhatár.

Kutatóutunkat megelőzően a legészakabbi fejfás temetőként a Kassa melletti Magyarbőd sírkertje volt számon tartva, amely mintegy 15 km-rel délebbre található Kecerlipóctól. Kutatóutunk révén igazolni tudtuk, hogy a fejfás temetők előfordulási területe – a magyar nyelvterülethez hasonlóan – kiterjedt a történelmi Sáros vármegyére is.

Magyar Patrióták Közössége © 2016. május 20.