Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több honfitársunk megismerkedjen nemzeti múltunk jelentős eseményeivel, emlékeivel, megerősítvén ezzel a közösségkovácsoló identitást. 2016-ban a mi javaslatunkra nyilvánította a kormány történelmi emlékhellyé a vizsolyi református templomot, a tatabányai Turul-emlékművet, valamint a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnokot. E munkát tovább folytatjuk, hiszen még számos olyan helyszín található hazánkban, amely érdemes lenne e közjogi státusz elnyerésére. Idén januárban újabb öt helyszín esetében kezdeményeztük a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottságnál, hogy tegyen javaslatot azok történelmi emlékhellyé nyilvánítására a kormány részére. Ezek az abasári királyi és egyházi központ, a geszti Tisza-kastély és kripta, a kenderesi Horthy-kastély és kripta, a pusztamaróti csata emlékhelye a Gerecsében, valamint a szabolcsi Árpád-kori földvár és templom.

Az egykori udvarház (Kép: abasár.hu)

Az Abasári királyi és egyházi központ történelmi emlékhellyé nyilvánítását azért javasoltuk, mivel Aba Sámuel egykori királyi központja, az abasári Bolt-tetőn feltárt kerektemplom és a hozzá kapcsolódó palotaszárny az államalapítás korának egyetlen ránk maradt és teljesen feltárható, bemutatható (falai mai napig 1-2 méter magasan állnak) királyi udvarháza. A Kárpát-medencében egyedülálló, még nagyrészt feltáratlan épített örökség megismerése és megismertetése az egész nemzet számára fontos ügy, hiszen a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű, az ország politikai és kulturális életét befolyásoló intézkedések, események történtek e helyen.

A geszti Tisza-kastély és kripta a hazánknak két miniszterelnököt és több államférfit is adó borosjenői nemes Tisza család legfontosabb történelmi emlékhelye. Az 1760 körül épült kétemeletes úrilakot a második világháború után kifosztották, majd évtizedekig általános iskola működött benne, amely azonban nemrégiben új épületbe költözött. A geszti Tisza-kastély és környezete a dualizmuskori magyar történelem és művelődéstörténet fontos helyszíne, és mint ilyen, a száz évvel ezelőtt mártírhalált halt magyar miniszterelnök, Gróf Tisza István kultuszhelye. A geszti temetőkriptában nyugszanak a Tisza család tagjainak, köztük a két miniszterelnöknek hamvai.

A kenderesi Horthy-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítását is indítványoztuk. Az 1800-as évek első harmadában épült késő barokk kastélyban született Horthy Miklós kormányzó, akinek hamvai a közeli családi kriptában nyugszanak. Miután a Horthy-családot 1944-ben a németek elvitték, a kastélyban lévő értékeket széthordták, az épület állapota jelentősen leromlott. A kormány 2017-ben döntött a felújításáról. Horthy Miklós kormányzónak elévülhetetlen érdemei vannak az ország talpra állításában az első világháború és Trianon veszteségei után, az 1938 és 1941 közötti országgyarapításban, valamint a kétszázezres budapesti zsidóság megmentésében.

A Horthy család kenderesi kriptája (Kép: Dr. Czapáry-Martincsevics András)
A pusztamaróti csata emlékhelye (Kép: Hetzmann Róbert)

A Komárom-Esztergom megyei pusztamaróti csata emlékhelye az egyetlen a most javasolt helyszínek közül, amely nem épített örökséghez kapcsolódik, azonban az esemény jelentősége kiérdemli a megkülönböztetett figyelmet. A mohácsi csatavesztés, majd az azt követő Buda várának török kézre kerülése után, a magyar hadsereg összeomlását kihasználva iszonyatos pusztítást végeztek Szulejmán hadai a lakosság körében. 1526. szeptember 13-án Marót falu térségében mintegy 20-25 ezer jobbágy, illetve a mohácsi csatát túlélt katona szekerekkel sáncolta el magát, hogy végsőkig tartó küzdelemben próbálja meg feltartóztatni a török veszedelmet. A hősies helytállást csak három napos öldöklő harc után tudta megtörni a török, miután Budáról ágyúkat és jelentős erősítést hoztak. A közvélemény előtt jórészt ismeretlen történelmi esemény a polgári lakosság leghősiesebb ellenállási kísérlete a hódító török haderővel szemben, mely a mohácsi csatavesztésnél is több áldozatot követelt. A csata emlékét 2002 óta süttői mészkőből készült szép emlékmű őrzi.

Emlékhely a szabolcsi földvárnál (Kép: Szabolcs község honlapja)

A Nyírség északi részén, közvetlenül a Tisza mellett található szabolcsi földvár a honfoglaláskori magyar történelem legjobb állapotban megmaradt tanúja. A nevével ellentétben nem csupán földből épült, hanem az alapozást kővel, a falakat gerendákból készült farekeszekkel is megerősítették. A háromszög alaprajzú, 33 ezer négyzetméter alapterületű földvár egyike a legnagyobbaknak Európában.  A földvár sáncaitól csupán néhány méterre áll annak XI. századi templomnak az utóda, amelyben 1092-ben I. Szent László király országos zsinatot tartott. A zsinat eredményeként létrejött Szent László király I. törvénykönyve a magyar jogtörténet szempontjából kiemelkedő fontosságú. A helyszín történelmi jelentőségét tovább emeli, hogy az előkerült gazdag honfoglaláskori leletanyag alapján a történészek egybehangzó véleménye szerint a fejedelmi szállás is Szabolcs térségében lehetett.

Reméljük, fenti javaslataink alapján újabb, az egész nemzet számára fontos helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítása fog megtörténni, s ezzel a kezdeményezéssel egyesületünk is hozzá tud járulni a nemzeti emlékezet továbbéléséhez és e történelmileg fontos helyszínek minél szélesebb körű megismertetéséhez. Az egyes helyszínek emlékezetpolitikai szempontú ismertetőinek megírását – amik javaslataink indokolásait képezik – a Magyar Patrióták Közössége tagjai végezték el társadalmi felelősségvállalásuk jegyében, önkéntes munka útján.

Magyar Patrióták Közössége © 2018. február 14.

 


 

Kapcsolódó dokumentumok:

– Beadvány az abasári királyi és egyházi központ történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a geszti Tisza-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a kenderesi Horthy-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a pusztamaróti csata Nyergesújfalu külterületén álló emlékhelyének történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a szabolcsi földvár és templom történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében