• 2018.02.17.

Újabb kiemelkedő helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását kezdeményezzük

Újabb kiemelkedő helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását kezdeményezzük

Újabb kiemelkedő helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását kezdeményezzük 150 150 Patrióták

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több honfitársunk megismerkedjen nemzeti múltunk jelentős eseményeivel, emlékeivel, megerősítvén ezzel a közösségkovácsoló identitást. 2016-ban a mi javaslatunkra nyilvánította a kormány történelmi emlékhellyé a vizsolyi református templomot, a tatabányai Turul-emlékművet, valamint a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnokot. E munkát tovább folytatjuk, hiszen még számos olyan helyszín található hazánkban, amely érdemes lenne e közjogi státusz elnyerésére. Idén januárban újabb öt helyszín esetében kezdeményeztük a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottságnál, hogy tegyen javaslatot azok történelmi emlékhellyé nyilvánítására a kormány részére. Ezek az abasári királyi és egyházi központ, a geszti Tisza-kastély és kripta, a kenderesi Horthy-kastély és kripta, a pusztamaróti csata emlékhelye a Gerecsében, valamint a szabolcsi Árpád-kori földvár és templom.

Az egykori udvarház (Kép: abasár.hu)

Az Abasári királyi és egyházi központ történelmi emlékhellyé nyilvánítását azért javasoltuk, mivel Aba Sámuel egykori királyi központja, az abasári Bolt-tetőn feltárt kerektemplom és a hozzá kapcsolódó palotaszárny az államalapítás korának egyetlen ránk maradt és teljesen feltárható, bemutatható (falai mai napig 1-2 méter magasan állnak) királyi udvarháza. A Kárpát-medencében egyedülálló, még nagyrészt feltáratlan épített örökség megismerése és megismertetése az egész nemzet számára fontos ügy, hiszen a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű, az ország politikai és kulturális életét befolyásoló intézkedések, események történtek e helyen.

A geszti Tisza-kastély és kripta a hazánknak két miniszterelnököt és több államférfit is adó borosjenői nemes Tisza család legfontosabb történelmi emlékhelye. Az 1760 körül épült kétemeletes úrilakot a második világháború után kifosztották, majd évtizedekig általános iskola működött benne, amely azonban nemrégiben új épületbe költözött. A geszti Tisza-kastély és környezete a dualizmuskori magyar történelem és művelődéstörténet fontos helyszíne, és mint ilyen, a száz évvel ezelőtt mártírhalált halt magyar miniszterelnök, Gróf Tisza István kultuszhelye. A geszti temetőkriptában nyugszanak a Tisza család tagjainak, köztük a két miniszterelnöknek hamvai.

A kenderesi Horthy-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítását is indítványoztuk. Az 1800-as évek első harmadában épült késő barokk kastélyban született Horthy Miklós kormányzó, akinek hamvai a közeli családi kriptában nyugszanak. Miután a Horthy-családot 1944-ben a németek elvitték, a kastélyban lévő értékeket széthordták, az épület állapota jelentősen leromlott. A kormány 2017-ben döntött a felújításáról. Horthy Miklós kormányzónak elévülhetetlen érdemei vannak az ország talpra állításában az első világháború és Trianon veszteségei után, az 1938 és 1941 közötti országgyarapításban, valamint a kétszázezres budapesti zsidóság megmentésében.

A Horthy család kenderesi kriptája (Kép: Dr. Czapáry-Martincsevics András)

A pusztamaróti csata emlékhelye (Kép: Hetzmann Róbert)

A Komárom-Esztergom megyei pusztamaróti csata emlékhelye az egyetlen a most javasolt helyszínek közül, amely nem épített örökséghez kapcsolódik, azonban az esemény jelentősége kiérdemli a megkülönböztetett figyelmet. A mohácsi csatavesztés, majd az azt követő Buda várának török kézre kerülése után, a magyar hadsereg összeomlását kihasználva iszonyatos pusztítást végeztek Szulejmán hadai a lakosság körében. 1526. szeptember 13-án Marót falu térségében mintegy 20-25 ezer jobbágy, illetve a mohácsi csatát túlélt katona szekerekkel sáncolta el magát, hogy végsőkig tartó küzdelemben próbálja meg feltartóztatni a török veszedelmet. A hősies helytállást csak három napos öldöklő harc után tudta megtörni a török, miután Budáról ágyúkat és jelentős erősítést hoztak. A közvélemény előtt jórészt ismeretlen történelmi esemény a polgári lakosság leghősiesebb ellenállási kísérlete a hódító török haderővel szemben, mely a mohácsi csatavesztésnél is több áldozatot követelt. A csata emlékét 2002 óta süttői mészkőből készült szép emlékmű őrzi.

Emlékhely a szabolcsi földvárnál (Kép: Szabolcs község honlapja)

A Nyírség északi részén, közvetlenül a Tisza mellett található szabolcsi földvár a honfoglaláskori magyar történelem legjobb állapotban megmaradt tanúja. A nevével ellentétben nem csupán földből épült, hanem az alapozást kővel, a falakat gerendákból készült farekeszekkel is megerősítették. A háromszög alaprajzú, 33 ezer négyzetméter alapterületű földvár egyike a legnagyobbaknak Európában.  A földvár sáncaitól csupán néhány méterre áll annak XI. századi templomnak az utóda, amelyben 1092-ben I. Szent László király országos zsinatot tartott. A zsinat eredményeként létrejött Szent László király I. törvénykönyve a magyar jogtörténet szempontjából kiemelkedő fontosságú. A helyszín történelmi jelentőségét tovább emeli, hogy az előkerült gazdag honfoglaláskori leletanyag alapján a történészek egybehangzó véleménye szerint a fejedelmi szállás is Szabolcs térségében lehetett.

Reméljük, fenti javaslataink alapján újabb, az egész nemzet számára fontos helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítása fog megtörténni, s ezzel a kezdeményezéssel egyesületünk is hozzá tud járulni a nemzeti emlékezet továbbéléséhez és e történelmileg fontos helyszínek minél szélesebb körű megismertetéséhez. Az egyes helyszínek emlékezetpolitikai szempontú ismertetőinek megírását – amik javaslataink indokolásait képezik – a Magyar Patrióták Közössége tagjai végezték el társadalmi felelősségvállalásuk jegyében, önkéntes munka útján.

Magyar Patrióták Közössége © 2018. február 14.

 


 

Kapcsolódó dokumentumok:

– Beadvány az abasári királyi és egyházi központ történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a geszti Tisza-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a kenderesi Horthy-kastély és kripta történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a pusztamaróti csata Nyergesújfalu külterületén álló emlékhelyének történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

– Beadvány a szabolcsi földvár és templom történelmi emlékhellyé nyilvánítása ügyében

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.