Nagyon fon­tos­nak tart­juk, hogy minél több hon­fi­tár­sunk meg­is­mer­ked­jen nem­ze­ti múl­tunk jelen­tős ese­mé­nye­i­vel, emlé­ke­i­vel, meg­erő­sít­vén ezzel a közös­ség­ko­vá­cso­ló iden­ti­tást. 2016-ban a mi javas­la­tunk­ra nyil­vá­ní­tot­ta a kor­mány tör­té­nel­mi emlék­hellyé a vizso­lyi refor­má­tus temp­lo­mot, a tata­bá­nyai Turul-emlék­mű­vet, vala­mint a szép­hal­mi Kazin­czy-emlék­csar­no­kot. E mun­kát tovább foly­tat­juk, hiszen még szá­mos olyan hely­szín talál­ha­tó hazánk­ban, amely érde­mes len­ne e köz­jo­gi stá­tusz elnye­ré­sé­re. Idén janu­ár­ban újabb öt hely­szín ese­té­ben kez­de­mé­nyez­tük a Nem­ze­ti Emlék­hely- és Kegye­le­ti Bizott­ság­nál, hogy tegyen javas­la­tot azok tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sá­ra a kor­mány részé­re. Ezek az aba­sá­ri kirá­lyi és egy­há­zi köz­pont, a gesz­ti Tisza-kas­tély és krip­ta, a ken­de­re­si Hor­thy-kas­tély és krip­ta, a pusz­ta­ma­ró­ti csa­ta emlék­he­lye a Gere­csé­ben, vala­mint a sza­bol­csi Árpád-kori föld­vár és temp­lom.

Az egy­ko­ri udvar­ház (Kép: abasár.hu)

Az Aba­sá­ri kirá­lyi és egy­há­zi köz­pont tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sát azért java­sol­tuk, mivel Aba Sámu­el egy­ko­ri kirá­lyi köz­pont­ja, az aba­sá­ri Bolt-tetőn fel­tárt kerek­temp­lom és a hoz­zá kap­cso­ló­dó palo­ta­szárny az állam­ala­pí­tás korá­nak egyet­len ránk maradt és tel­je­sen fel­tár­ha­tó, bemu­tat­ha­tó (falai mai napig 1–2 méter maga­san áll­nak) kirá­lyi udvar­há­za. A Kár­pát-meden­cé­ben egye­dül­ál­ló, még nagy­részt fel­tá­rat­lan épí­tett örök­ség meg­is­me­ré­se és meg­is­mer­te­té­se az egész nem­zet szá­má­ra fon­tos ügy, hiszen a nem­ze­ti emlé­ke­zet szem­pont­já­ból kiemel­ke­dő jelen­tő­sé­gű, az ország poli­ti­kai és kul­tu­rá­lis éle­tét befo­lyá­so­ló intéz­ke­dé­sek, ese­mé­nyek tör­tén­tek e helyen.

A gesz­ti Tisza-kas­tély és krip­ta a hazánk­nak két minisz­ter­el­nö­köt és több állam­fér­fit is adó boros­je­női nemes Tisza csa­lád leg­fon­to­sabb tör­té­nel­mi emlék­he­lye. Az 1760 körül épült két­eme­le­tes úri­la­kot a máso­dik világ­há­bo­rú után kifosz­tot­ták, majd évti­ze­de­kig álta­lá­nos isko­la műkö­dött ben­ne, amely azon­ban nem­ré­gi­ben új épü­let­be köl­tö­zött. A gesz­ti Tisza-kas­tély és kör­nye­ze­te a dua­liz­mus­ko­ri magyar tör­té­ne­lem és műve­lő­dés­tör­té­net fon­tos hely­szí­ne, és mint ilyen, a száz évvel ezelőtt már­tír­ha­lált halt magyar minisz­ter­el­nök, Gróf Tisza Ist­ván kul­tusz­he­lye. A gesz­ti teme­tő­krip­tá­ban nyug­sza­nak a Tisza csa­lád tag­ja­i­nak, köz­tük a két minisz­ter­el­nök­nek ham­vai.

A ken­de­re­si Hor­thy-kas­tély és krip­ta tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sát is indít­vá­nyoz­tuk. Az 1800-as évek első har­ma­dá­ban épült késő barokk kas­tély­ban szü­le­tett Hor­thy Mik­lós kor­mány­zó, aki­nek ham­vai a köze­li csa­lá­di krip­tá­ban nyug­sza­nak. Miu­tán a Hor­thy-csa­lá­dot 1944-ben a néme­tek elvit­ték, a kas­tély­ban lévő érté­ke­ket szét­hord­ták, az épü­let álla­po­ta jelen­tő­sen lerom­lott. A kor­mány 2017-ben dön­tött a fel­újí­tá­sá­ról. Hor­thy Mik­lós kor­mány­zó­nak elévül­he­tet­len érde­mei van­nak az ország talp­ra állí­tá­sá­ban az első világ­há­bo­rú és Tri­a­non vesz­te­sé­gei után, az 1938 és 1941 közöt­ti ország­gya­ra­pí­tás­ban, vala­mint a két­száz­ez­res buda­pes­ti zsi­dó­ság meg­men­té­sé­ben.

A Hor­thy csa­lád ken­de­re­si krip­tá­ja (Kép: Dr. Cza­páry-Mar­tin­cse­vics And­rás)
A pusz­ta­ma­ró­ti csa­ta emlék­he­lye (Kép: Hetz­mann Róbert)

A Komá­rom-Esz­ter­gom megyei pusz­ta­ma­ró­ti csa­ta emlék­he­lye az egyet­len a most java­solt hely­szí­nek közül, amely nem épí­tett örök­ség­hez kap­cso­ló­dik, azon­ban az ese­mény jelen­tő­sé­ge kiér­dem­li a meg­kü­lön­böz­te­tett figyel­met. A mohá­csi csa­ta­vesz­tés, majd az azt köve­tő Buda várá­nak török kéz­re kerü­lé­se után, a magyar had­se­reg össze­om­lá­sát kihasz­nál­va iszo­nya­tos pusz­tí­tást végez­tek Szu­lej­mán hadai a lakos­ság köré­ben. 1526. szep­tem­ber 13-án Marót falu tér­sé­gé­ben mint­egy 20–25 ezer job­bágy, illet­ve a mohá­csi csa­tát túl­élt kato­na sze­ke­rek­kel sán­col­ta el magát, hogy vég­ső­kig tar­tó küz­de­lem­ben pró­bál­ja meg fel­tar­tóz­tat­ni a török vesze­del­met. A hősi­es helyt­ál­lást csak három napos öldök­lő harc után tud­ta meg­tör­ni a török, miu­tán Budá­ról ágyú­kat és jelen­tős erő­sí­tést hoz­tak. A köz­vé­le­mény előtt jórészt isme­ret­len tör­té­nel­mi ese­mény a pol­gá­ri lakos­ság leg­hő­si­e­sebb ellen­ál­lá­si kísér­le­te a hódí­tó török had­erő­vel szem­ben, mely a mohá­csi csa­ta­vesz­tés­nél is több áldo­za­tot köve­telt. A csa­ta emlé­két 2002 óta süt­tői mész­kő­ből készült szép emlék­mű őrzi.

Emlék­hely a sza­bol­csi föld­vár­nál (Kép: Sza­bolcs köz­ség hon­lap­ja)

A Nyír­ség észa­ki részén, köz­vet­le­nül a Tisza mel­lett talál­ha­tó sza­bol­csi föld­vár a hon­fog­la­lás­ko­ri magyar tör­té­ne­lem leg­jobb álla­pot­ban meg­ma­radt tanú­ja. A nevé­vel ellen­tét­ben nem csu­pán föld­ből épült, hanem az ala­po­zást kővel, a fala­kat geren­dák­ból készült fare­ke­szek­kel is meg­erő­sí­tet­ték. A három­szög alap­raj­zú, 33 ezer négy­zet­mé­ter alap­te­rü­le­tű föld­vár egyi­ke a leg­na­gyob­bak­nak Euró­pá­ban.  A föld­vár sán­ca­i­tól csu­pán néhány méter­re áll annak XI. szá­za­di temp­lomnak az utó­da, amely­ben 1092-ben I. Szent Lász­ló király orszá­gos zsi­na­tot tar­tott. A zsi­nat ered­mé­nye­ként lét­re­jött Szent Lász­ló király I. tör­vény­köny­ve a magyar jog­tör­té­net szem­pont­já­ból kiemel­ke­dő fon­tos­sá­gú. A hely­szín tör­té­nel­mi jelen­tő­sé­gét tovább eme­li, hogy az elő­ke­rült gaz­dag hon­fog­la­lás­ko­ri lelet­anyag alap­ján a tör­té­né­szek egy­be­hang­zó véle­mé­nye sze­rint a feje­del­mi szál­lás is Sza­bolcs tér­sé­gé­ben lehe­tett.

Remél­jük, fen­ti javas­la­ta­ink alap­ján újabb, az egész nem­zet szá­má­ra fon­tos hely­szí­nek tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sa fog meg­tör­tén­ni, s ezzel a kez­de­mé­nye­zés­sel egye­sü­le­tünk is hoz­zá tud járul­ni a nem­ze­ti emlé­ke­zet tovább­élé­sé­hez és e tör­té­nel­mi­leg fon­tos hely­szí­nek minél szé­le­sebb körű meg­is­mer­te­té­sé­hez. Az egyes hely­szí­nek emlé­ke­zet­po­li­ti­kai szem­pon­tú ismer­te­tő­i­nek meg­írá­sát – amik javas­la­ta­ink indo­ko­lá­sa­it képe­zik – a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge tag­jai végez­ték el tár­sa­dal­mi fele­lős­ség­vál­la­lá­suk jegyé­ben, önkén­tes mun­ka útján.

Magyar Patrióták Közössége © 2018. február 14.

 


 

Kapcsolódó dokumentumok:

- Bead­vány az aba­sá­ri kirá­lyi és egy­há­zi köz­pont tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sa ügyé­ben

- Bead­vány a gesz­ti Tisza-kas­tély és krip­ta tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sa ügyé­ben

- Bead­vány a ken­de­re­si Hor­thy-kas­tély és krip­ta tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sa ügyé­ben

- Bead­vány a pusz­ta­ma­ró­ti csa­ta Nyer­ge­súj­fa­lu kül­te­rü­le­tén álló emlék­he­lyé­nek tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sa ügyé­ben

- Bead­vány a sza­bol­csi föld­vár és temp­lom tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sa ügyé­ben