Megtartottuk első Patrióta Esténket

2017. április 29-én, szombaton este 18 órai kezdettel – hagyományteremtési céllal – megrendeztük a Patrióta Esték előadássorozat első beszélgetését, amelynek helyszínéül a budapesti Küküllő Székely Kocsma szolgált. A Patrióta Estéket terveink szerint havi-kéthavi rendszerességgel fogjuk megrendezni elsősorban tagjaink és a közügyek iránt érdeklődő, nemzeti gondolkodású fiatalok számára. Az előadások műfaja kötetlen beszélgetés, ami hozzájárul a közösség építéséhez és szellemi gyarapodásához.

Az első alkalom az észak-erdélyi, azon belül a Beszterce városában és környékén szórványsorsban élő magyar közösség helyzetéről, jövőképéről és a teendőkről szólt. A kemény kérdések ellenére a helyszínnek és nem kis részben a Csíki sörnek köszönhetően mindvégig biztosított volt a jó hangulat, ami hozzájárult az építő jellegű gondolatok kibontakoztatásához.

Meghívott előadóink az észak-erdélyi Beszterce városából érkeztek hozzánk azzal a céllal, hogy egy kötetlen beszélgetés keretében mutassák be a szórványmagyarság életét és az idegen környezetben vívott mindennapos küzdelmeit. Vendégünk volt Antal Attila, a magyar tagozattal is rendelkező Andrei Mureşanu Főgimnázium aligazgatója, Beszterce város önkormányzati képviselője, Máthé Lóránd, a MADISZ alelnöke, valamint Parti János, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ vallásokért és helyi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Számos tagunk számára egyáltalán nem voltak ismeretlenek vendégeink, akiket őszinte barátsággal hívtunk meg, mivel már több alkalommal is felkerestük őket erdélyi látogatásaink, kutatóútjaink során.

Eredeti elgondolásunknak megfelelően a rendezvényen kötetlen beszélgetés formájában ismerhették meg a résztvevők a besztercei szórványmagyarság helyzetét, jövőre vonatkozó terveit. Besztercei vendégeinkhez kérdéseket is lehetett intézni, a beszélgetést Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke moderálta.

Az est legelején, hogy mindenki el tudja helyezni a hajdanán szász többségű Besztercét és a környékbeli magyarlakta településeket, Antal Attila és Parti János röviden vázolták a népesség számát, összetételét megyeszinten és a fontosabb településeket illetően is. Kérdésre válaszolva megtudhattuk, hogy sajnos komoly mértékben sújtja a kivándorlás problémája az ottani magyarságot is. Sokan, többnyire a fiatalok, elhagyják szülőföldjüket, hogy új életet kezdjenek jobb esetben Magyarországon vagy legtöbbször egy nyugati országban, de szerencsére arra is tudtak példát mondani, hogy családok csak pénzszerzés céljából, átmenetileg dolgoznak külföldön, és már építik a házukat odahaza. Képet kaptunk az asszimilációról is: egyházi statisztikák szerint tíz házasságból nyolc vegyes, és az egyházi vezetők adatai szerint alig keresztelnek magyar házasságból származó gyermeket.

Mi lehet tehát az összetartó erő a szórványban? Ezt a kérdést Parti János válaszolta meg: a templom és az iskola. Az egyházak működnek, de már messze nem azzal az erővel, mint a 80-as, 90-es években. Maradt tehát az iskola, ahol a magyar gyerekek találkozhatnak egymással, megtanulják és használják a magyar nyelvet.

A jelenlegi román középiskola a magyar tagozattal is működő, a román himnuszt megalkotó “nemzetébresztőről” elnevezett Andrei Muresanu Főgimnázium, amely az 1940 és 1944 között Hunyadi János nevét viselő Magyar Állami Királyi Polgári Leányiskola és az elemi iskola utódja. Vendégeink megismertettek minket az iskola múltjával, jelenével, és nagy tervükkel, az önálló magyar középiskola létrehozásával. Ez az álom tavalyelőtt már majdnem megvalósulhatott, de adminisztratív okokra hivatkozva a bukaresti államgépezet meghiúsította az önálló magyar gimnázium létrejöttét. Az iskola akkori elindításához rengeteget kellett dolgozniuk, ráadásul a szórványban a szülőket egyesével meg kellett győzni, hogy valóban érdemes gyermekük számára a magyar iskolát választaniuk. Sajnos a marosvásárhelyi eset miatt – ahol nemrégiben hatalmi önkénnyel bezártak egy jól működő magyar katolikus középiskolát – az emberek elbizonytalanodtak, úrrá lett sokakon a félelem, ezért még nehezebb lenne most újból próbálkozni a magyar gimnázium ügyével. Az álmokról azonban továbbra sem mondtak le.

Az Andrei Mureşanu – egykori besztercei magyar gimnázium – épülete

Most az átmeneti megoldást egy szórványközpont jelenthetné, ahol már az óvodától kezdve, egész életükön át egy közösségben lehetnének a magyar gyermekek, és egész nap anyanyelvi környezetben tartózkodhatnának a már csak 5%-ban magyarlakta, 80 ezer lakosú városban. Parti János szerint körülbelül húsz éve van a besztercei magyarságnak, hogy a szászok sorsára jusson, ha ez ellen nem teszünk semmit.

Az est folyamán mindvégig lehetett kérdezni besztercei vendégeinktől, és a lehetőséggel bátran éltek is a résztvevők. A rendezvény hivatalos lezárásaként Fikó Attila, az est szervezője megköszönte a beszélgetést, és kifejezte reményét, hogy a Patrióta Estékből valóban hagyomány születik, miáltal a nemzeti gondolkodású fiataloknak lehetőségük lesz egy olyan közösséghez tartozni, ahol sorskérdéseinket és közügyeinket megvitathatjuk, ahova jó tartozni, mert értelmes, a hazájukat szerető emberek között lehetnek.

Magyar Patrióták Közössége © 2017. április 29.