Megtartottuk első Patrióta Esténket

2017. ápri­lis 29-én, szom­ba­ton este 18 órai kez­det­tel – hagyo­mány­te­rem­té­si cél­lal – meg­ren­dez­tük a Pat­ri­ó­ta Esték elő­adás­so­ro­zat első beszél­ge­té­sét, amely­nek hely­szí­né­ül a buda­pes­ti Kükül­lő Szé­kely Kocs­ma szol­gált. A Pat­ri­ó­ta Esté­ket ter­ve­ink sze­rint havi-két­ha­vi rend­sze­res­ség­gel fog­juk meg­ren­dez­ni első­sor­ban tag­ja­ink és a köz­ügyek iránt érdek­lő­dő, nem­ze­ti gon­dol­ko­dá­sú fia­ta­lok szá­má­ra. Az elő­adá­sok műfa­ja kötet­len beszél­ge­tés, ami hoz­zá­já­rul a közös­ség épí­té­sé­hez és szel­le­mi gya­ra­po­dá­sá­hoz.

Az első alka­lom az észak-erdé­lyi, azon belül a Besz­ter­ce váro­sá­ban és kör­nyé­kén szór­vány­sors­ban élő magyar közös­ség hely­ze­té­ről, jövő­ké­pé­ről és a teen­dők­ről szólt. A kemény kér­dé­sek elle­né­re a hely­szín­nek és nem kis rész­ben a Csí­ki sör­nek köszön­he­tő­en mind­vé­gig biz­to­sí­tott volt a jó han­gu­lat, ami hoz­zá­já­rult az épí­tő jel­le­gű gon­do­la­tok kibon­ta­koz­ta­tá­sá­hoz.

Meg­hí­vott elő­adó­ink az észak-erdé­lyi Besz­ter­ce váro­sá­ból érkez­tek hoz­zánk azzal a cél­lal, hogy egy kötet­len beszél­ge­tés kere­té­ben mutas­sák be a szór­vány­ma­gyar­ság éle­tét és az ide­gen kör­nye­zet­ben vívott min­den­na­pos küz­del­me­it. Ven­dé­günk volt Antal Atti­la, a magyar tago­zat­tal is ren­del­ke­ző And­rei Mureşa­nu Főgim­ná­zi­um aligaz­ga­tó­ja, Besz­ter­ce város önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lő­je, Mát­hé Lóránd, a MADISZ alel­nö­ke, vala­mint Par­ti János, a Besz­ter­ce-Naszód megyei RMDSZ val­lá­so­kért és helyi szer­ve­ze­te­kért fele­lős ügy­ve­ze­tő alel­nö­ke. Szá­mos tagunk szá­má­ra egy­ál­ta­lán nem vol­tak isme­ret­le­nek ven­dé­ge­ink, aki­ket őszin­te barát­ság­gal hív­tunk meg, mivel már több alka­lom­mal is fel­ke­res­tük őket erdé­lyi láto­ga­tá­sa­ink, kuta­tó­út­ja­ink során.

Ere­de­ti elgon­do­lá­sunk­nak meg­fe­le­lő­en a ren­dez­vé­nyen kötet­len beszél­ge­tés for­má­já­ban ismer­het­ték meg a részt­ve­vők a besz­ter­cei szór­vány­ma­gyar­ság hely­ze­tét, jövő­re vonat­ko­zó ter­ve­it. Besz­ter­cei ven­dé­ge­ink­hez kér­dé­se­ket is lehe­tett intéz­ni, a beszél­ge­tést Hetz­mann Róbert, a Pat­ri­ó­ták elnö­ke mode­rál­ta.

Az est leg­ele­jén, hogy min­den­ki el tud­ja helyez­ni a haj­da­nán szász több­sé­gű Besz­ter­cét és a kör­nyék­be­li magyar­lak­ta tele­pü­lé­se­ket, Antal Atti­la és Par­ti János rövi­den vázol­ták a népes­ség szá­mát, össze­té­te­lét megye­szin­ten és a fon­to­sabb tele­pü­lé­se­ket ille­tő­en is. Kér­dés­re vála­szol­va meg­tud­hat­tuk, hogy saj­nos komoly mér­ték­ben sújt­ja a kiván­dor­lás prob­lé­má­ja az otta­ni magyar­sá­got is. Sokan, több­nyi­re a fia­ta­lok, elhagy­ják szü­lő­föld­jü­ket, hogy új éle­tet kezd­je­nek jobb eset­ben Magyar­or­szá­gon vagy leg­több­ször egy nyu­ga­ti ország­ban, de sze­ren­csé­re arra is tud­tak pél­dát mon­da­ni, hogy csa­lá­dok csak pénz­szer­zés cél­já­ból, átme­ne­ti­leg dol­goz­nak kül­föl­dön, és már épí­tik a házu­kat oda­ha­za. Képet kap­tunk az asszi­mi­lá­ci­ó­ról is: egy­há­zi sta­tisz­ti­kák sze­rint tíz házas­ság­ból nyolc vegyes, és az egy­há­zi veze­tők ada­tai sze­rint alig keresz­tel­nek magyar házas­ság­ból szár­ma­zó gyer­me­ket.

Mi lehet tehát az össze­tar­tó erő a szór­vány­ban? Ezt a kér­dést Par­ti János vála­szol­ta meg: a temp­lom és az isko­la. Az egy­há­zak működ­nek, de már messze nem azzal az erő­vel, mint a 80-as, 90-es évek­ben. Maradt tehát az isko­la, ahol a magyar gye­re­kek talál­koz­hat­nak egy­más­sal, meg­ta­nul­ják és hasz­nál­ják a magyar nyel­vet.

A jelen­le­gi román közép­is­ko­la a magyar tago­zat­tal is műkö­dő, a román him­nuszt meg­al­ko­tó “nem­zet­éb­resz­tő­ről” elne­ve­zett And­rei Mure­sanu Főgim­ná­zi­um, amely az 1940 és 1944 között Hunya­di János nevét vise­lő Magyar Álla­mi Kirá­lyi Pol­gá­ri Leány­is­ko­la és az ele­mi isko­la utód­ja. Ven­dé­ge­ink meg­is­mer­tet­tek min­ket az isko­la múlt­já­val, jele­né­vel, és nagy ter­vük­kel, az önál­ló magyar közép­is­ko­la lét­re­ho­zá­sá­val. Ez az álom tavaly­előtt már majd­nem meg­va­ló­sul­ha­tott, de admi­niszt­ra­tív okok­ra hivat­koz­va a buka­res­ti állam­gé­pe­zet meg­hi­ú­sí­tot­ta az önál­ló magyar gim­ná­zi­um lét­re­jöt­tét. Az isko­la akko­ri elin­dí­tá­sá­hoz ren­ge­te­get kel­lett dol­goz­ni­uk, ráadá­sul a szór­vány­ban a szü­lő­ket egye­sé­vel meg kel­lett győz­ni, hogy való­ban érde­mes gyer­me­kük szá­má­ra a magyar isko­lát válasz­ta­ni­uk. Saj­nos a maros­vá­sár­he­lyi eset miatt – ahol nem­ré­gi­ben hatal­mi önkénnyel bezár­tak egy jól műkö­dő magyar kato­li­kus közép­is­ko­lát – az embe­rek elbi­zony­ta­la­nod­tak, úrrá lett soka­kon a féle­lem, ezért még nehe­zebb len­ne most újból pró­bál­koz­ni a magyar gim­ná­zi­um ügyé­vel. Az álmok­ról azon­ban tovább­ra sem mond­tak le.

Az And­rei Mureşa­nu – egy­ko­ri besz­ter­cei magyar gim­ná­zi­um – épü­le­te

Most az átme­ne­ti meg­ol­dást egy szór­vány­köz­pont jelent­het­né, ahol már az óvo­dá­tól kezd­ve, egész éle­tü­kön át egy közös­ség­ben lehet­né­nek a magyar gyer­me­kek, és egész nap anya­nyel­vi kör­nye­zet­ben tar­tóz­kod­hat­ná­nak a már csak 5%-ban magyar­lak­ta, 80 ezer lako­sú város­ban. Par­ti János sze­rint körül­be­lül húsz éve van a besz­ter­cei magyar­ság­nak, hogy a szá­szok sor­sá­ra jus­son, ha ez ellen nem teszünk sem­mit.

Az est folya­mán mind­vé­gig lehe­tett kér­dez­ni besz­ter­cei ven­dé­ge­ink­től, és a lehe­tő­ség­gel bát­ran éltek is a részt­ve­vők. A ren­dez­vény hiva­ta­los lezá­rá­sa­ként Fikó Atti­la, az est szer­ve­ző­je meg­kö­szön­te a beszél­ge­tést, és kife­jez­te remé­nyét, hogy a Pat­ri­ó­ta Esték­ből való­ban hagyo­mány szü­le­tik, miál­tal a nem­ze­ti gon­dol­ko­dá­sú fia­ta­lok­nak lehe­tő­sé­gük lesz egy olyan közös­ség­hez tar­toz­ni, ahol sors­kér­dé­se­in­ket és köz­ügye­in­ket meg­vi­tat­hat­juk, aho­va jó tar­toz­ni, mert értel­mes, a hazá­ju­kat sze­re­tő embe­rek között lehet­nek.

Magyar Patrióták Közössége © 2017. április 29.