Csángó kapu Kosteleken
Csán­gó kapu Kosteleken

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge meg­ala­ku­lá­sa óta fog­lal­ko­zik a mold­vai és az erdé­lyi csán­gók­kal, a leg­ke­le­tibb magyar nép­cso­port kul­tu­rá­lis hagya­té­ká­val. Egye­sü­le­tünk 2015 nya­ra óta részt vesz a Kereszt­szü­lők a Mold­vai Csán­gó­ma­gya­ro­kért Egye­sü­let (KEMCSE) és A Mold­vai Magyar Okta­tá­sért Ala­pít­vány (AMMOA) által működ­te­tett kereszt­szü­lő-prog­ram­ban. Jel­ké­pes kereszt­gyer­me­künk az Erdély és Mold­va hatá­rán fek­vő Kos­te­le­ken lakik. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge emel­lett fon­tos cél­ki­tű­zé­sé­nek tekin­ti a mold­vai magyar vonat­ko­zá­sú műem­lé­kek kutatását.

Részvétel a keresztszülő-programban

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge 2015-től vesz részt a csán­gó gyer­me­kek magyar nyel­vi okta­tá­sát segí­tő kereszt­szü­lő-prog­ram­ban. (Ezt meg­elő­ző­en, 2014-ben rövid ide­ig volt egy kereszt­lá­nyunk a mold­vai Klé­zsén, aki azon­ban fel­ha­gyott a magyar isko­la láto­ga­tá­sá­val.) A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge kereszt­szü­lő­sé­get vál­lalt egy csán­gó isko­lás gyer­mek, a Kos­te­lek­ben élő Eri­ka fölött, ami azzal jár, hogy okta­tá­sá­nak költ­sé­ge­it mi biz­to­sít­juk. Az egye­sü­let nevé­ben kereszt­lá­nyunk­kal Sze­lecz­ky Tün­de tagunk tart­ja a kapcsolatot.

Eddigi beszámolóink:

Kereszt­szü­lői láto­ga­tás Kosteleken
2016. októ­ber 29.

Szo­ro­sabb együtt­mű­kö­dés a csángószervezetekkel
2015. októ­ber 20.

Első talál­ko­zás csán­gó keresztgyermekünkkel
2015. szep­tem­ber 14.

Pub­li­ká­ció — Domo­kos Pál Péter élete
2015. feb­ru­ár 13.

Láto­ga­tás a mold­vai Klézsén
2014. szep­tem­ber 12.

Van még magyar jövő Moldvában!
2014. feb­ru­ár 15.

Moldvai magyarság

A Kár­pát-meden­cén kívül ősho­nos magyar közös­ség egye­dül Mold­vá­ban, első­sor­ban a Sze­ret folyó vidé­kén él. Ők a mold­vai csán­gók, akik tel­jes lét­szá­ma bár a 200 ezret is meg­ha­lad­ja – „hála” a román állam és a mold­vai egy­ház­ve­ze­tés erő­sza­kos asszi­mi­lá­ci­ós poli­ti­ká­já­nak – közü­lük a 1990 körül már csak 60 ezren ismer­ték a magyar nyel­vet. A magyar iden­ti­tás Mold­vá­ban szin­te tel­je­sen köd­dé lett, pedig vala­ha erő­sen ragasz­kod­tak magyar­sá­gok­hoz. Elzárt­sá­guk miatt a mai napig meg­őriz­ték az archa­i­kus, közép­ko­ri magyar nyel­vet és kul­tú­rát, ezért a gyi­me­si és a mold­vai csán­gó közös­sé­gek fenn­ma­ra­dá­sa nagyon fon­tos nem­zet­po­li­ti­kai célkitűzés.

A kereszt­szü­lő­prog­ram­ban való rész­vé­te­lünk mel­lett kap­cso­lat­ban vagyunk a mold­vai magyar élet meg­ha­tá­ro­zó civil szer­ve­ze­te­i­vel és a csán­gó értel­mi­sé­gi­ek­kel. Kul­tu­rá­lis ren­dez­vé­nye­in­ket rend­sze­rint törek­szünk arra, hogy a csán­gó­ság is helyet kapjon.

Tag­ja­ink a csán­gó­ság­gal ren­dez­vé­nyek, beszél­ge­té­sek alkal­má­val rend­sze­re­sen fog­lal­koz­nak. Szer­ve­ze­tünk igyek­szik azok­kal az egy­ko­ri fel­té­te­les magyar közös­sé­gek­kel is fog­lal­koz­ni, ame­lyek mára csak­nem nyom­ta­la­nul eltűn­tek. Hason­ló­an nagy érdek­lő­dés­sel vagyunk az egé­szen kele­ti, még alig fel­tárt magya­rok iránt, akik a mai Mol­do­vai Köz­tár­sa­ság terü­le­tén éltek. Ezért a kez­de­mé­nye­zé­sért tag­sá­gunk­ban S. Len­gyel Lász­ló a felelős.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is járt Moldvában.

Találkozás a KEMCSE és az AMMOA vezetőivel
Talál­ko­zás a KEMCSE és az AMMOA vezetőivel
Moldvai táj (Klézse. Fotó: Lengyel László)
Mold­vai táj (Klé­zse. Fotó: S. Len­gyel László)