A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge részt vesz a Kereszt­szü­lők a Mold­vai Csán­gó­ma­gya­ro­kért Egye­sü­let (KEMCSE) által meg­hir­de­tett „Legyen Ön is Kereszt­apa, Kereszt­anya!” prog­ram­ban. A leen­dő kereszt­szü­lő a folya­ma­tos kap­cso­lat­tar­tást, az éven­kén­ti, magyar okta­tás­ra szánt támo­ga­tást és a lehe­tő­ség sze­rin­ti sze­mé­lyes talál­ko­zást is igyek­szik elvál­lal­ni.

Júli­u­si uta­zá­sunk előtt egyez­tet­tünk a KEM­CSE-vel, és kivá­lasz­tot­tak nekünk egy kos­te­le­ki kis­lányt, a 9 éves Virág Eri­kát, akit a továb­bi­ak­ban támo­gat­ni tudunk. Egye­sü­le­tünk a kap­cso­lat­tar­tás­ra kije­lölt a tagok közül egy-két sze­mélyt, de az anya­gi támo­ga­tást a tag­ság­gal együtt vál­lal­ja.

Kos­te­le­ki utunk alatt lehe­tő­sé­günk adó­dott meg­is­mer­ked­ni a kis­lánnyal és csa­lád­já­val. Vas­zi Leven­te helyi tanár­nál száll­tunk meg. A kereszt­gye­re­kün­ket más­nap dél­után láto­gat­tuk meg, aho­vá a kos­te­le­ki magyar fog­lal­ko­zá­so­kat tar­tó tanár­nő, Bar­dócz Noé­mi kísért el min­ket. A csa­lád elő­ször félén­ken, a kis­lány kicsit szé­gyen­lő­sen, de öröm­mel foga­dott ben­nün­ket. Egy kis idő eltel­té­vel a közös beszél­ge­tés hatá­sá­ra már ők is fel­ol­dód­tak, és egy­re nyi­tot­tab­bá vál­tak. A szü­lők állat­tar­tás­sal, illet­ve hava­si kert- és mező­mű­ve­lés­sel fog­lal­koz­nak, a kis­lány, Eri­ka álta­lá­nos isko­lás, most szep­tem­ber­től lesz 3. osz­tá­lyos. A báty­ja most bal­la­gott el a helyi álta­lá­nos isko­lá­ból, idén ősz­től közép­is­ko­lá­ban foly­tat­ja tanul­má­nya­it.

A csa­lád gyö­nyö­rű hegyek és magas dom­bok által körül­ölelt helyen lakik, és – ahogy Kos­te­le­ken a töb­bi lakó­nak is – nagy kert­jük, kaszá­ló­juk van. A zöld­sé­gek közül leg­fő­kép­pen bur­go­nyát (helyi nevén pityó­kát), pap­ri­kát, para­di­cso­mot, sár­ga- és fehér­ré­pát, cék­lát és hagy­mát ter­mesz­te­nek. Éven­te két­szer kaszál­nak, hogy biz­to­sít­sák álla­ta­ik­nak a szé­nát. A kert­ben ter­mett gyógy­nö­vé­nye­ket is fel­hasz­nál­ják. Kör­te-, alma-, cse­resz­nye- és vad­meggy­fá­juk van. Az álla­tok közül lovat, tehe­ne­ket, tyú­ko­kat, kecs­két tar­ta­nak. A csa­lád ven­dé­gül látott min­ket; házi készí­té­sű sajt­tal, kenyér­rel, sza­lon­ná­val, üdí­tő­vel kínál­tak meg. Egye­sü­le­tünk mese­köny­ve­ket, kifes­tő­ket és isme­ret­ter­jesz­tő füze­te­ket, kisebb aján­dé­ko­kat, édes­sé­ge­ket és élel­mi­szert aján­dé­ko­zott a kis­lány­nak és csa­lád­já­nak, ami­nek nagyon örül­tek. Eri­ka, elő­ször csen­des volt és csak mosoly­gott, de végül ő is nyi­tot­tab­bá vált, szép ver­set mon­dott, amit a magyar fog­lal­ko­zá­so­kon tanul­tak.

Más­nap dél­után újra meg­lá­to­gat­tuk őket, de csak én marad­tam ott hosszabb ide­ig, mert a kül­dött­sé­günk töb­bi tag­ja bejár­ta a kör­nye­ző tele­pü­lé­se­ket az adat­gyűj­tés és a terep­mun­ka foly­ta­tá­sa érde­ké­ben. Sokat beszél­get­tem a csa­lád­dal, majd Eri­ka kör­be­ve­ze­tett a nagy kert­ben és egész terü­le­tü­ket bemu­tat­ta. Még egy kis patak is folyik hosszan a kerí­té­sük mel­lett. Édes­ap­ja fel­ül­te­tett ket­tőn­ket a lovuk­ra, így még lova­gol­tunk is. Ezután Eri­ká­val raj­zol­tunk, majd a bicik­li­jé­vel elvitt sétál­ni a falu­ba. Nagyon sze­ret bicik­liz­ni és a sza­bad­ban ját­sza­ni, több­ször futot­tunk le közö­sen a kert végé­ben emel­ke­dő magas domb­ról. Este­fe­lé meg­mu­tat­ták csa­lá­di fény­ké­pe­i­ket is, és mikor vissza­jöt­tek a töb­bi­ek, újra meg­kí­nál­tak min­ket házi készí­té­sű éte­le­ik­kel.

Közö­sen elkö­szön­tünk tőlük, leve­le­zé­si címet cse­rél­tünk, és szép élmé­nyek­kel gaz­da­god­va indul­tunk vissza­fe­lé. Örü­lünk, hogy egy nagyon ked­ves, barát­sá­gos, ven­dég­sze­re­tő gyi­me­si csán­gó-magyar csa­lá­dot ismer­het­tünk meg, akik­kel a továb­bi­ak­ban is tar­ta­ni fog­juk a kap­cso­la­tot, és meg­lá­to­gat­juk őket, amint leg­kö­ze­lebb Kos­te­lek köze­lé­ben járunk.

Szeleczky Tünde
Kapcsolattartó, Magyar Patrióták Közössége

Képek: Izing Máté
Magyar Patrióták Közössége
© 2015. szeptember 14.