Pusztuló értékeink
Ismeretterjesztő örökségvédelmi cikksorozat

A bicskei csillagvizsgáló
Nagy Károly csillagász bicskei birtoka

„Minden nemzeti előlépés a nemzet szellemétől függ, szelleme értelmi állásától…”

 

A csillagvizsgáló megmaradt tornya (2015 nyarán)
A csillagvizsgáló megmaradt tornya
(2015 nyarán)

E gondolat Nagy Károly csillagász-matematikustól származik. Az 1797-ben Komáromban született sokoldalú tudós, a Magyar Tudós Társaság és az American Philosophical Society tagja, több matematikai és csillagászati könyv, kiadvány írójaként, szerkesztőjeként és az első magyar elnevezésekkel készített földgömb tervezőjeként írta be magát a magyar történelembe. Egyik legfőbb célja a magyar fiatalok tudásának, ismeretének bővítése, szellemi felemelése volt.

Nagy Károly csillagász egykori birtoka a Fejér megyei Bicske külterületén, a Mány felé vezető út jobb oldalán fekszik. A Hegyikastély buszmegálló mellett önkormányzati tulajdonban lévő bozótos területen találjuk a műemléki nyilvántartásban is szereplő épületegyüttest: a mauzóleumot, a csillagvizsgáló tornyot és a Hegyikastély romjait. A mauzóleum minden bizonnyal, a csillagvizsgáló pedig valószínűsíthetően Pollack Mihály tervei alapján készült, ami tovább növeli a területen lévő műemlékek eszmei értékét. A Magyar Patrióták Közössége ebben a rövid ismertetőben szeretné bemutatni az egykor szebb napokat látott birtokot.

Nagy Károly bicskei birtoka (1951-es katonai felmérés). A birtokot a Mányi út felől közelíthetjük meg, busszal a Hegyikastély megállónál szálljunk le.
Nagy Károly bicskei birtoka (1951-es katonai felmérés). A birtokot a Mányi út felől közelíthetjük meg, busszal a Hegyikastély megállónál szálljunk le.

Nagy Károly 1847-ben költözött Bicskére, ahol gróf Batthyány Kázmérnál szolgált mint uradalmi igazgató. A gróftól tizenegy és fél holdas birtokot vásárolt a Bicske határában emelkedő Galagonyás-dombon. A területre csillagvizsgálót építtetett, hogy a kutatómunka mellett szemináriumokat szervezhessen a csillagászok számára. A csillagda megtervezéséhez nagy segítséget nyújtott Nagy Károly testvére, Mihály, aki több nyugat-európai csillagvizsgálót is tanulmányozott, hogy aztán megfigyeléseit a bicskei csillagdánál is hasznosítani tudják. Nagy Mihály nem sokkal hazajövetele után elhunyt. Batthyány Kázmér adományából Nagy Károly ekkor kezdte el építtetni a ma is látható mauzóleumot testvére és önmaga számára, ami azonban csak a századforduló után készült el teljesen. A csillagdát a legkorszerűbb műszerekkel szerelték fel, ám a tervezett megfigyeléseket és a Hegyikastélyban tartandó szemináriumokat a forradalom leverését követően berendezkedő a Bach-korszak meggátolta. A szabadságharc bukása után Nagy Károly emigrált az országból, birtokát eladta az államnak. Többet már nem tért vissza Bicskére, 1868-ban halt meg.

A birtok 1884-es felmérése, illetve egy 1941-es felvétel – ekkor még állt a Hegyikastély.
A birtok 1884-es felmérése, illetve egy 1941-es felvétel – ekkor még állt a Hegyikastély.
A kútház-díszkút feltárása
A kútház-díszkút feltárása
Mára ennyi maradt a fogaskerekes kútból
Mára ennyi maradt a fogaskerekes kútból

Ma a Nagy Károly-birtokon három műemlék található: a Hegyikastély romjai, a mauzóleum, valamint a csillagvizsgálóból egy, az összedőlés határán lévő torony. A területet, ahol több gazdasági épület is állott, eredetileg két méter magas kőfal vette körül.  A birtokon nemrégiben tárták fel az egykori kútházat, amelyet az 1884-es felmérés is jelez.

A kútház mellett további, gazdasági igényeket is kielégítő kutak voltak. Az egyik ilyen kút különleges fogaskerék-áttétellel rendelkezett, ami jelentősen megkönnyítette a víz felemelését.

A megsemmisült Hegyikastély

A Hegyikastély egy 1939-es felvételen
A Hegyikastély egy 1939-es felvételen

A Hegyikastély építésének időpontja ismeretlen, de feltételezhető, hogy Nagy Károly birtokba lépése és a csillagvizsgáló megépítése idején már állt. Mielőtt Nagy Károly tulajdonába került, Batthyány Kázmér vadászlakjaként működhetett, a szabadságharc leverése után pedig többször cserélt gazdát. A második világháborúban Bicskén is áthaladt a front, a harcok nem kímélték a kastélyt: az emelet beomlott és maga alá temette a földszinti falakat, termeket. Ma a Hegyikastélyra csupán néhány földkupac emlékeztet, a romokat benőtte a bozót.

A csillagvizsgáló

A csillagda kora Európájának legfejlettebb obszervatóriuma volt, köszönhetően modern műszereinek, felszereléseinek. Néhány hónapos működését mozgalmas kutatómunka és pezsgő kulturális élet jellemezte. Vendégei híres személyiségek, írók, költők voltak, így például Vörösmarty Mihály is megfordult falai között. A szabadságharc bukásával a szellemi-tudományos élet megszakadt, a csillagvizsgáló műszerei különböző intézmények tulajdonába kerültek.

Ahogy a Hegyikastélyt, úgy a csillagdát se kímélte az idő, mindössze legmagasabb tornya maradt meg. Belső falán még kirajzolódnak az egykori szintek és lépcsők nyomai. A torony előtt manapság látható mélyedés a csillagda egykori pincéje lehetett. A Pollack Mihály (1773-1855) építésznek tulajdonítható csillagvizsgálónak három nyolcszög alaprajzú tornya volt, ezek tetején rézkupola fedte a távcsöveket. A tornyokhoz többszintes épületrész tartozott, amelyben egy könyvtár is helyet kapott. A korabeli csillagdáról mindössze egy 1901-es fénykép maradt fenn, ám sajnos ezen a felvételen csak az épület oldalsó részét láthatjuk. Főhomlokzatának pontos kinézetéről nincsenek megnyugtató bizonyosságú adataink. A csillagda egykori állapotának rekonstruálásához további kutatásra és alapos terepmunkára lenne szükség.

A csillagvizsgáló esetében az első és legfontosabb feladat a torony összeomlásának megakadályozása. Amennyiben legalább alapszintű állagmegóvó beavatkozásra nem kerül sor, a torony akár egy éven belül összedőlhet.

Bicskei Csillagda (1901)
A csillagda romjai napjainkban (2015)

A Mauzóleum

Mauzóleum (1929)
Mauzóleum (1929)

A mauzóleum egy téglalap alaprajzú épület, melynek főhomlokzatánál timpanonnal lezárt dór oszlopos előcsarnok található. A mauzóleumról „stílusjegyei alapján közel teljes bizonyossággal jelenthető ki, hogy azt Pollack Mihály tervezte, az épület Pollack érett klasszicizmusának valamennyi stílusjegyét tükrözi, a hármas tagolású épületen felismerhetők a Nemzeti Múzeum vonásai.” [1]

A ma már romos épületet 1985-86-ban felújították, aminek köszönhetően még egyes aprólékosan kidolgozott építészeti részletei is láthatóak. A mauzóleum egyelőre nem áll a teljes megsemmisülés határán, jelenleg a legjobb állapotú műemlék a birtokon. A felújításnál használt beton, bár nem esztétikus, megóvta a keményebb fagyoktól, ám az építőanyag folyamatos elhordása miatt ez az épület is a romlás útjára került. A mauzóleum tetejéből mára nem maradt semmi. A növényzet az utóbbi időben teljesen birtokba vette az épületet, így fennmaradása erősen kétséges.

A birtok három műemlékét tekintve az elsődleges feladat a csillagvizsgáló torony megmentése, felújítása. Szakszerű helyreállítása esetén annak kilátóként való hasznosítása a műemlék megmaradását is szolgálhatná. Fontos lenne egy alapos terepmunka elvégzése és az elburjánzott növényzet eltávolítása az épületekről. Ezáltal mind a csillagvizsgáló, mind a Hegyikastély alapjai, romjai felkutathatóak lennének. A mauzóleum mielőbbi felújítása is szükséges volna, hogy állapota ne romoljon tovább. Pollack Mihály alkotása és a reformkor bicskei szellemi központja több figyelmet érdemelne!

Habár mind a mauzóleum, mind a csillagvizsgáló tornya kritikus állapotban van, érdemes megtekinteni a romokat. A Mányi út felől érkezők számára az erdőben felbukkanó mauzóleum döbbenetes látványt nyújt.  A műemlékek előtt omlásveszély felirat tájékoztatja az arra járókat. Legyünk figyelmesek!

Képek a mauzóleumról (2015)
Képek a mauzóleumról (2015)

Reméljük, az önkormányzat illetékesei is szívükön viselik e műemléki együttes megmentését. Bicske város főépítészével folyamatban van egyeztetésünk. Úgy véljük, a terület rendezésével egy különleges kirándulóhelyet is ki lehetne alakítani az egykori birtokon. Tájékoztató táblák kihelyezésével megismerhetővé válna az arra járók számára Nagy Károly csillagász életműve és a műemlékek története is. A bicskei csillagvizsgáló fennmaradását elősegítené, ha a bicskei közösségi élet vérkeringésébe rendszeresen bekapcsolódna a terület. Turista útvonalak kijelölése esetén több környékbeli értékes műemlékkel, így például a Csabdiban található Árpád-kori templomrom meglátogatásával lehetne összekötni akár egy délutáni kirándulás során. A Magyar Patrióták célja e környék értékeinek összegyűjtése és bemutatása.

Egyesületünk köszönettel tartozik a cikk megírásához nyújtott segítségéért Suba-Faluvégi Szilárdnak, valamint Horvai Ferencnek, a Nagy Károly Csillagászati Alapítvány elnökének.

Gáspár Kolos
Magyar Patrióták Közössége
© 2016. március 23.

 

Források:

Horvai Ferenc: Csillagvizsgálók Magyarországon. In: Műemlékvédelem c. folyóirat, 2009. évf. 3. szám, 101-110. o.

Magyarország műemlékjegyzéke – Fejér megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2008.

Nagy Károly Csillagászati Alapítvány kiadványai

Vargha Domokosné: Nagy Károly reformkori tudós életművéről

Jegyzetek:

[1] Műemlékvédelem c. folyóirat 2009/3.