Pusztuló értékeink
Ismeretterjesztő örökségvédelmi cikksorozat

A bicskei csillagvizsgáló
Nagy Károly csillagász bicskei birtoka

Minden nemzeti előlépés a nemzet szellemétől függ, szelleme értelmi állásától…”

 

A csillagvizsgáló megmaradt tornya (2015 nyarán)
A csil­lag­vizs­gá­ló meg­ma­radt tor­nya
(2015 nya­rán)

E gon­do­lat Nagy Károly csil­la­gász-mate­ma­ti­kus­tól szár­ma­zik. Az 1797-ben Komá­rom­ban szü­le­tett sok­ol­da­lú tudós, a Magyar Tudós Tár­sa­ság és az Ame­ri­can Phi­lo­sophi­cal Soci­ety tag­ja, több mate­ma­ti­kai és csil­la­gá­sza­ti könyv, kiad­vány író­ja­ként, szer­kesz­tő­je­ként és az első magyar elne­ve­zé­sek­kel készí­tett föld­gömb ter­ve­ző­je­ként írta be magát a magyar tör­té­ne­lem­be. Egyik leg­főbb cél­ja a magyar fia­ta­lok tudá­sá­nak, isme­re­té­nek bőví­té­se, szel­le­mi fel­eme­lé­se volt.

Nagy Károly csil­la­gász egy­ko­ri bir­to­ka a Fej­ér megyei Bics­ke kül­te­rü­le­tén, a Mány felé veze­tő út jobb olda­lán fek­szik. A Hegyi­kastély busz­meg­ál­ló mel­lett önkor­mány­za­ti tulaj­don­ban lévő bozó­tos terü­le­ten talál­juk a műem­lé­ki nyil­ván­tar­tás­ban is sze­rep­lő épü­let­együt­test: a mau­zó­le­u­mot, a csil­lag­vizs­gá­ló tor­nyot és a Hegyi­kastély rom­ja­it. A mau­zó­le­um min­den bizonnyal, a csil­lag­vizs­gá­ló pedig való­szí­nű­sít­he­tő­en Pol­lack Mihály ter­vei alap­ján készült, ami tovább növe­li a terü­le­ten lévő műem­lé­kek esz­mei érté­két. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge ebben a rövid ismer­te­tő­ben sze­ret­né bemu­tat­ni az egy­kor szebb napo­kat látott bir­to­kot.

Nagy Károly bicskei birtoka (1951-es katonai felmérés). A birtokot a Mányi út felől közelíthetjük meg, busszal a Hegyikastély megállónál szálljunk le.
Nagy Károly bics­kei bir­to­ka (1951-es kato­nai fel­mé­rés). A bir­to­kot a Mányi út felől köze­lít­het­jük meg, busszal a Hegyi­kastély meg­ál­ló­nál száll­junk le.

Nagy Károly 1847-ben köl­tö­zött Bics­ké­re, ahol gróf Bat­thyá­ny Káz­mér­nál szol­gált mint ura­dal­mi igaz­ga­tó. A gróf­tól tizen­egy és fél hol­das bir­to­kot vásá­rolt a Bics­ke hatá­rá­ban emel­ke­dő Gala­go­nyás-dom­bon. A terü­let­re csil­lag­vizs­gá­lót épít­te­tett, hogy a kuta­tó­mun­ka mel­lett sze­mi­ná­ri­u­mo­kat szer­vez­hes­sen a csil­la­gá­szok szá­má­ra. A csil­lag­da meg­ter­ve­zé­sé­hez nagy segít­sé­get nyúj­tott Nagy Károly test­vé­re, Mihály, aki több nyu­gat-euró­pai csil­lag­vizs­gá­lót is tanul­má­nyo­zott, hogy aztán meg­fi­gye­lé­se­it a bics­kei csil­lag­dá­nál is hasz­no­sí­ta­ni tud­ják. Nagy Mihály nem sok­kal haza­jö­ve­te­le után elhunyt. Bat­thyá­ny Káz­mér ado­má­nyá­ból Nagy Károly ekkor kezd­te el épít­tet­ni a ma is lát­ha­tó mau­zó­le­u­mot test­vé­re és önma­ga szá­má­ra, ami azon­ban csak a szá­zad­for­du­ló után készült el tel­je­sen. A csil­lag­dát a leg­kor­sze­rűbb műsze­rek­kel sze­rel­ték fel, ám a ter­ve­zett meg­fi­gye­lé­se­ket és a Hegyi­kastély­ban tar­tan­dó sze­mi­ná­ri­u­mo­kat a for­ra­da­lom leve­ré­sét köve­tő­en beren­dez­ke­dő a Bach-kor­szak meg­gá­tol­ta. A sza­bad­ság­harc buká­sa után Nagy Károly emig­rált az ország­ból, bir­to­kát elad­ta az állam­nak. Töb­bet már nem tért vissza Bics­ké­re, 1868-ban halt meg.

A birtok 1884-es felmérése, illetve egy 1941-es felvétel – ekkor még állt a Hegyikastély.
A bir­tok 1884-es fel­mé­ré­se, illet­ve egy 1941-es fel­vé­tel – ekkor még állt a Hegyi­kastély.
A kútház-díszkút feltárása
A kút­ház-dísz­kút fel­tá­rá­sa
Mára ennyi maradt a fogaskerekes kútból
Mára ennyi maradt a fogas­ke­re­kes kút­ból

Ma a Nagy Károly-bir­to­kon három műem­lék talál­ha­tó: a Hegyi­kastély rom­jai, a mau­zó­le­um, vala­mint a csil­lag­vizs­gá­ló­ból egy, az össze­dő­lés hatá­rán lévő torony. A terü­le­tet, ahol több gaz­da­sá­gi épü­let is állott, ere­de­ti­leg két méter magas kőfal vet­te körül.  A bir­to­kon nem­ré­gi­ben tár­ták fel az egy­ko­ri kút­há­zat, ame­lyet az 1884-es fel­mé­rés is jelez.

A kút­ház mel­lett továb­bi, gaz­da­sá­gi igé­nye­ket is kielé­gí­tő kutak vol­tak. Az egyik ilyen kút külön­le­ges fogas­ke­rék-átté­tel­lel ren­del­ke­zett, ami jelen­tő­sen meg­könnyí­tet­te a víz fel­eme­lé­sét.

A megsemmisült Hegyikastély

A Hegyikastély egy 1939-es felvételen
A Hegyi­kastély egy 1939-es fel­vé­te­len

A Hegyi­kastély épí­té­sé­nek idő­pont­ja isme­ret­len, de fel­té­te­lez­he­tő, hogy Nagy Károly bir­tok­ba lépé­se és a csil­lag­vizs­gá­ló meg­épí­té­se ide­jén már állt. Mielőtt Nagy Károly tulaj­do­ná­ba került, Bat­thyá­ny Káz­mér vadász­lak­ja­ként működ­he­tett, a sza­bad­ság­harc leve­ré­se után pedig több­ször cse­rélt gaz­dát. A máso­dik világ­há­bo­rú­ban Bics­kén is átha­ladt a front, a har­cok nem kímél­ték a kas­télyt: az eme­let beom­lott és maga alá temet­te a föld­szin­ti fala­kat, ter­me­ket. Ma a Hegyi­kastély­ra csu­pán néhány föld­ku­pac emlé­kez­tet, a romo­kat benőt­te a bozót.

A csillagvizsgáló

A csil­lag­da kora Euró­pá­já­nak leg­fej­let­tebb obszer­va­tó­ri­u­ma volt, köszön­he­tő­en modern műsze­re­i­nek, fel­sze­re­lé­se­i­nek. Néhány hóna­pos műkö­dé­sét moz­gal­mas kuta­tó­mun­ka és pezs­gő kul­tu­rá­lis élet jel­le­mez­te. Ven­dé­gei híres sze­mé­lyi­sé­gek, írók, köl­tők vol­tak, így pél­dá­ul Vörös­mar­ty Mihály is meg­for­dult falai között. A sza­bad­ság­harc buká­sá­val a szel­le­mi-tudo­má­nyos élet meg­sza­kadt, a csil­lag­vizs­gá­ló műsze­rei külön­bö­ző intéz­mé­nyek tulaj­do­ná­ba kerül­tek.

Ahogy a Hegyi­kastélyt, úgy a csil­lag­dát se kímél­te az idő, mind­össze leg­ma­ga­sabb tor­nya maradt meg. Bel­ső falán még kiraj­zo­lód­nak az egy­ko­ri szin­tek és lép­csők nyo­mai. A torony előtt manap­ság lát­ha­tó mélye­dés a csil­lag­da egy­ko­ri pin­cé­je lehe­tett. A Pol­lack Mihály (1773–1855) épí­tész­nek tulaj­do­nít­ha­tó csil­lag­vizs­gá­ló­nak három nyolc­szög alap­raj­zú tor­nya volt, ezek tete­jén réz­ku­po­la fed­te a táv­csö­ve­ket. A tor­nyok­hoz több­szin­tes épü­let­rész tar­to­zott, amely­ben egy könyv­tár is helyet kapott. A kora­be­li csil­lag­dá­ról mind­össze egy 1901-es fény­kép maradt fenn, ám saj­nos ezen a fel­vé­te­len csak az épü­let oldal­só részét lát­hat­juk. Főhom­lok­za­tá­nak pon­tos kiné­ze­té­ről nin­cse­nek meg­nyug­ta­tó bizo­nyos­sá­gú ada­ta­ink. A csil­lag­da egy­ko­ri álla­po­tá­nak rekonst­ru­á­lá­sá­hoz továb­bi kuta­tás­ra és ala­pos terep­mun­ká­ra len­ne szük­ség.

A csil­lag­vizs­gá­ló ese­té­ben az első és leg­fon­to­sabb fel­adat a torony össze­om­lá­sá­nak meg­aka­dá­lyo­zá­sa. Amennyi­ben leg­alább alap­szin­tű állag­meg­óvó beavat­ko­zás­ra nem kerül sor, a torony akár egy éven belül össze­dől­het.

Bics­kei Csil­lag­da (1901)
A csil­lag­da rom­jai nap­ja­ink­ban (2015)

A Mauzóleum

Mauzóleum (1929)
Mau­zó­le­um (1929)

A mau­zó­le­um egy tég­la­lap alap­raj­zú épü­let, mely­nek főhom­lok­za­tá­nál tim­pa­non­nal lezárt dór osz­lo­pos elő­csar­nok talál­ha­tó. A mau­zó­le­um­ról „stí­lus­je­gyei alap­ján közel tel­jes bizo­nyos­ság­gal jelent­he­tő ki, hogy azt Pol­lack Mihály ter­vez­te, az épü­let Pol­lack érett klasszi­ciz­mu­sá­nak vala­mennyi stí­lus­je­gyét tük­rö­zi, a hár­mas tago­lá­sú épü­le­ten fel­is­mer­he­tők a Nem­ze­ti Múze­um voná­sai.” [1]

A ma már romos épü­le­tet 1985–86-ban fel­újí­tot­ták, ami­nek köszön­he­tő­en még egyes apró­lé­ko­san kidol­go­zott épí­té­sze­ti rész­le­tei is lát­ha­tó­ak. A mau­zó­le­um egy­elő­re nem áll a tel­jes meg­sem­mi­sü­lés hatá­rán, jelen­leg a leg­jobb álla­po­tú műem­lék a bir­to­kon. A fel­újí­tás­nál hasz­nált beton, bár nem esz­té­ti­kus, meg­óv­ta a kemé­nyebb fagyok­tól, ám az épí­tő­anyag folya­ma­tos elhor­dá­sa miatt ez az épü­let is a rom­lás útjá­ra került. A mau­zó­le­um tete­jé­ből mára nem maradt sem­mi. A növény­zet az utób­bi idő­ben tel­je­sen bir­tok­ba vet­te az épü­le­tet, így fenn­ma­ra­dá­sa erő­sen két­sé­ges.

A bir­tok három műem­lé­két tekint­ve az elsőd­le­ges fel­adat a csil­lag­vizs­gá­ló torony meg­men­té­se, fel­újí­tá­sa. Szak­sze­rű hely­re­ál­lí­tá­sa ese­tén annak kilá­tó­ként való hasz­no­sí­tá­sa a műem­lék meg­ma­ra­dá­sát is szol­gál­hat­ná. Fon­tos len­ne egy ala­pos terep­mun­ka elvég­zé­se és az elbur­ján­zott növény­zet eltá­vo­lí­tá­sa az épü­le­tek­ről. Ezál­tal mind a csil­lag­vizs­gá­ló, mind a Hegyi­kastély alap­jai, rom­jai fel­ku­tat­ha­tó­ak len­né­nek. A mau­zó­le­um mielőb­bi fel­újí­tá­sa is szük­sé­ges vol­na, hogy álla­po­ta ne romol­jon tovább. Pol­lack Mihály alko­tá­sa és a reform­kor bics­kei szel­le­mi köz­pont­ja több figyel­met érde­mel­ne!

Habár mind a mau­zó­le­um, mind a csil­lag­vizs­gá­ló tor­nya kri­ti­kus álla­pot­ban van, érde­mes meg­te­kin­te­ni a romo­kat. A Mányi út felől érke­zők szá­má­ra az erdő­ben fel­buk­ka­nó mau­zó­le­um döb­be­ne­tes lát­ványt nyújt.  A műem­lé­kek előtt omlás­ve­szély fel­irat tájé­koz­tat­ja az arra járó­kat. Legyünk figyel­me­sek!

Képek a mauzóleumról (2015)
Képek a mau­zó­le­um­ról (2015)

Remél­jük, az önkor­mány­zat ille­té­ke­sei is szí­vü­kön vise­lik e műem­lé­ki együt­tes meg­men­té­sét. Bics­ke város főépí­té­szé­vel folya­mat­ban van egyez­te­té­sünk. Úgy vél­jük, a terü­let ren­de­zé­sé­vel egy külön­le­ges kirán­du­ló­he­lyet is ki lehet­ne ala­kí­ta­ni az egy­ko­ri bir­to­kon. Tájé­koz­ta­tó táb­lák kihe­lye­zé­sé­vel meg­is­mer­he­tő­vé vál­na az arra járók szá­má­ra Nagy Károly csil­la­gász élet­mű­ve és a műem­lé­kek tör­té­ne­te is. A bics­kei csil­lag­vizs­gá­ló fenn­ma­ra­dá­sát elő­se­gí­te­né, ha a bics­kei közös­sé­gi élet vér­ke­rin­gé­sé­be rend­sze­re­sen bekap­cso­lód­na a terü­let. Turis­ta útvo­na­lak kije­lö­lé­se ese­tén több kör­nyék­be­li érté­kes műem­lék­kel, így pél­dá­ul a Csab­di­ban talál­ha­tó Árpád-kori temp­lom­rom meg­lá­to­ga­tá­sá­val lehet­ne össze­köt­ni akár egy dél­utá­ni kirán­du­lás során. A Magyar Pat­ri­ó­ták cél­ja e kör­nyék érté­ke­i­nek össze­gyűj­té­se és bemu­ta­tá­sa.

Egye­sü­le­tünk köszö­net­tel tar­to­zik a cikk meg­írá­sá­hoz nyúj­tott segít­sé­gé­ért Suba-Falu­vé­gi Szi­lárd­nak, vala­mint Hor­vai Ferenc­nek, a Nagy Károly Csil­la­gá­sza­ti Ala­pít­vány elnö­ké­nek.

Gáspár Kolos
Magyar Patrióták Közössége
© 2016. március 23.

 

Források:

Hor­vai Ferenc: Csil­lag­vizs­gá­lók Magyar­or­szá­gon. In: Műem­lék­vé­de­lem c. folyó­irat, 2009. évf. 3. szám, 101–110. o.

Magyar­or­szág műem­lék­jegy­zé­ke – Fej­ér megye. Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hiva­tal, Buda­pest, 2008.

Nagy Károly Csil­la­gá­sza­ti Ala­pít­vány kiad­vá­nyai

Var­gha Domo­kos­né: Nagy Károly reform­ko­ri tudós élet­mű­vé­ről

Jegyzetek:

[1] Műem­lék­vé­de­lem c. folyó­irat 2009/3.