A bontásra ítélt németcsernyei templom
A bon­tás­ra ítélt német­cser­nyei temp­lom

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge szak­mai csa­pa­ta 2014. novem­ber 22–23-án a Bán­ság­ban járt, hogy fel­mér­je a nagy­becs­ke­re­ki püs­pök­ség által idén nyá­ron beje­len­tett temp­lom­rom­bo­lás által érin­tett műem­lé­ke­ket, egy­há­zi épü­le­te­ket. Egye­sü­le­tünk hív­ta fel a figyel­met arra, hogy az egy­ház­me­gye sze­ná­tu­sa össze­sen hét temp­lom lebon­tá­sát helyez­te kilá­tás­ba arra hivat­koz­va, hogy a gyü­le­ke­ze­tek meg­fo­gyat­ko­zá­sa miatt fenn­tar­tá­suk nem jöve­del­me­ző. A szó­ban for­gó épü­le­tek Aracs, Pár­dány, Ópá­va, Per­lasz­vá­ros, Módos, Német­cser­nye és Gala­go­nyás tele­pü­lé­se­ken talál­ha­tók. Azóta egyéb nyi­lat­ko­za­tok­ból tud­ni lehet, hogy a veszé­lyez­te­tett egy­há­zi épü­le­tek szá­ma ennél is nagyobb. A mos­ta­ni láto­ga­tás a Bán­ság szer­bi­ai terü­le­té­nek észa­ki részét érin­tet­te. Érték­fel­mé­rő hely­szí­ni mun­kán­kat 2015 ele­jén az egy­ház­me­gye déli vidé­kén foly­tat­juk majd.

Sajtótájékoztató Németcsernyén – Hetzmann Róbert elnök
Saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó Német­cser­nyén – Hetz­mann Róbert elnök

Német­cser­nye (más néven Szerb­cser­nye) az egyet­len bán­sá­gi tele­pü­lés, amely ese­té­ben a kato­li­kus temp­lom lebon­tá­sá­ról már egy­há­zi hatá­ro­zat is szü­le­tett. Az épí­té­sze­ti és tör­té­ne­ti érté­kek doku­men­tá­lá­sa cél­já­ból fel­mér­tük a veszély­be került temp­lo­mot. Szak­em­be­re­ink egy­be­hang­zó véle­mé­nye sze­rint az épü­let nem élet­ve­szé­lyes, így min­den­kép­pen meg­ment­he­tő. Talál­koz­tunk a helyi gyü­le­ke­zet kép­vi­se­lő­i­vel is, akik alá­írás­gyűj­tés­sel is til­ta­koz­nak a püs­pök­ség ért­he­tet­len dön­té­se ellen. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge sze­mé­lye­sen győ­ző­dött meg arról, hogy a német­cser­nyei temp­lom­nak élő és élni aka­ró gyü­le­ke­ze­te van. Az egy­ház­ve­ze­tés ennek elle­né­re kitart az ere­de­ti elkép­ze­lés mel­lett, amely­nek jegyé­ben a misé­zést is meg­szün­tet­ték, a temp­lom több érté­kes kegy­tár­gyát pedig elszál­lít­tat­ták.

Német­cser­nyén a temp­lom és a gyü­le­ke­zet fel­mé­ré­sét köve­tő­en egye­sü­le­tünk a helyi hívek­kel közö­sen saj­tó­tá­jé­koz­ta­tót tar­tott, amely­ről dél­vi­dé­ki és anya­or­szá­gi médi­u­mok tudó­sí­tot­tak. Hetz­mann Róbert, a Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­gé­nek elnö­ke elmond­ta: első­sor­ban a magyar kor­mány­tól vár­juk az anya­gi meg­ol­dást, s mivel erre kéz­zel fog­ha­tó ígé­ret van, a püs­pök­ség nem bont­hat­ja le a temp­lo­mo­kat. A hely­be­li­ek fel­há­bo­rod­va szá­mol­tak be arról az eset­ről, ami­kor a püs­pök az egyik vasár­na­pon vil­lám­lá­to­ga­tást tett a temp­lom­ban, és a híve­ket szi­dal­maz­ta. A jelen­le­gi gyü­le­ke­zet kb. 90%-a magyar nem­ze­ti­sé­gű, a töb­bi­ek – néhány hor­vá­tot kivé­ve – néme­tek.

Párdány templomát is meg lehetne menteni
Pár­dány temp­lo­mát is meg lehet­ne men­te­ni

Hason­ló­kép­pen ment­he­tő­nek lát­tuk a való­ban rend­kí­vül lepusz­tult pár­dá­nyi temp­lom hely­ze­tét is. Saj­nos, az érté­kes bel­ső tár­gyak elvi­te­le a püs­pök­ség részé­ről már ezen a helyen is meg­kez­dő­dött. Ennek elle­né­re szá­mos érté­kes épí­té­sze­ti rész­le­tet és beren­de­zé­si tár­gyat rejt magá­ban az épü­let. A vize­se­dés meg­szün­te­té­se érde­ké­ben ugyan­ak­kor hala­dék­ta­la­nul fel kell lép­ni. A haj­da­ni járás­szék­hely mező­vá­ros kato­li­kus lakos­sá­ga nap­ja­ink­ra való­ban csak­nem elfo­gyott, ám van, aki még ragasz­ko­dik a temp­lom­hoz. A meg­ma­radt magya­rok mel­lett a tele­pü­lés szerb nem­ze­ti­sé­gű lakói is ellen­zik az épü­let ledön­té­sét.

Módos temp­lo­má­nak
rózsa­ab­la­ka – rész­let
Pom­pás temp­lom­bel­ső – saj­nos, egyes
érté­kes beren­de­zé­si tár­gya­it már elszál­lí­tot­ták

A lebon­tás­ra kije­lölt temp­lo­mok közül művé­szet­tör­té­ne­ti szem­pont­ból a módo­si kép­vi­se­li a leg­na­gyobb érté­ket. Ez a hatal­mas, neo­gó­ti­kus stí­lu­sú Nagy­bol­dog­asszony-temp­lom 1911-ben épült, a bán­sá­gi svá­bok integ­rá­ci­ó­já­nak szim­bó­lu­ma. A par­ti­zá­nok 1944-es bevo­nu­lá­sá­ig német-magyar több­sé­gű tele­pü­lés temp­lo­má­nak szí­nes ólom­üve­ge­in magyar szen­tek­kel, magyar fel­ira­tok­kal talál­koz­ha­tunk. Nem marad el az ábrá­zo­lá­so­kon a Szent Koro­na Szent Ist­ván álta­li, Szűz Mária rész­érő tör­té­nő fel­aján­lá­sa sem. A neo­gó­ti­ka a Béccsel szem­be­ni füg­get­le­ne­dés óha­ját, az önál­ló magyar álla­mi­ság pár­to­lá­sát feje­zi ki. Ért­he­tet­len, hogy miköz­ben a gyü­le­ke­zet­nek még az egy­ház­me­gyei ada­tok sze­rint 330 magyar ajkú híve van, a temp­lo­mot kul­túr­tör­té­ne­ti és művé­sze­ti érté­kei elle­né­re lebon­ta­nák, a kato­li­ku­so­kat pedig a szom­szé­dos Káp­ta­lan­fal­va gyü­le­ke­ze­té­hez csa­tol­nák.

 
A temp­lom rend­kí­vü­li
művé­sze­ti és kul­túr­tör­té­ne­ti
érté­ket kép­vi­sel
Szent Ist­ván fel­ajánl­ja a
Szent Koro­nát – Ez is pusz­tul­jon?!
A módo­si temp­lom kül­se­je is
rend­kí­vül gaz­da­gon díszí­tett

Bár a püs­pök­ség ellent­mon­dá­so­san nyi­lat­ko­zott a lerom­bo­lás szán­dé­kát ille­tő­en, Módo­son azok a hívek, akik­kel talál­koz­tunk, meg­erő­sí­tet­ték ere­de­ti érte­sü­lé­se­in­ket. Azt mond­ták, tudo­má­suk sze­rint a temp­lom­rom­bo­lás­ra azért van szük­ség, mert a püs­pök­ség így kíván­ja őket meg­men­te­ni attól, nehogy imád­ság köz­ben a „ros­ka­do­zó” épü­let maga alá temes­se a gyü­le­ke­ze­tet. A való­ság­ban az épü­let­nek nin­cse­nek komoly szer­ke­ze­ti-sta­ti­kai prob­lé­mái, való­ban rossz esz­té­ti­kai álla­po­tát ugyan­ak­kor nagy­részt az elha­nya­golt­ság okoz­za. Az érté­kes díszí­té­sek több mint 80%-át épség­ben talál­tuk, így a neo­gó­ti­kus mel­lék­ol­tá­ro­kat és a kivá­ló álla­po­tú pad­so­ro­kat. Módos temp­lo­má­nak meg­men­té­se kiemelt nem­ze­ti érdek.

Perlaszváros csaknem 250 éves templomáért rajtunk kívül a helyi hívek is küzdenek
Per­lasz­vá­ros csak­nem 250 éves temp­lo­má­ért raj­tunk kívül a helyi hívek is küz­de­nek

A hírek­be eddig nem került be Per­lasz­vá­ros (Per­lez), amely­nek 1770-ben épült barokk kato­li­kus temp­lo­mát szin­tén le kíván­ja bon­ta­ni a nagy­becs­ke­re­ki egy­ház­me­gye, a mel­let­te álló, érett eklek­ti­kus plé­bá­ni­á­val együtt. A nem­ze­ti­sé­gi­leg vegyes (magyar-német-bol­gár) helyi kato­li­kus közös­ség tag­ja­i­val is talál­koz­tunk, akik már szer­vez­ked­nek temp­lo­muk meg­men­té­sé­ért. Hason­ló sors­ra jut­hat Klá­ri falu isten­há­za is, ha a hívek­nek nem sike­rül meg­men­te­ni­ük a helyi isten­há­zát a rom­bo­lás szán­dé­ká­tól. Más fal­va­kat is meg­lá­to­gat­tunk, ame­lyek közül Bocsár és Nagy­bi­kács temp­lo­mát talál­tuk veszély­ben. Ez utób­bi temp­lo­mok sor­sá­ról az egy­ház­me­gye egy­elő­re nem nyi­lat­ko­zott, de a helyi hívek érte­sü­lé­sei aggo­da­lom­ra adnak okot. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge szak­mai csa­pa­ta járt továb­bá az ara­csi váro­si temp­lom­nál is, amely ese­té­be ugyan­ak­kor a lebon­tás jele­it nem tapasz­tal­tuk.

Klá­ri temp­lo­ma
Rend­kí­vül érté­kes relik­vi­á­kat talál­tunk
ezek­ről fel­jegy­zés készült

Az úton nyolc szak­em­ber vehe­tett részt, akik külön-külön vala­mely szak­te­rü­le­tért fele­lő­sek. Így töb­bek között épí­tész, bútor­res­ta­u­rá­tor, örök­ség­vé­del­mi szak­ér­tő, szór­vány­ku­ta­tó, tör­té­ne­lem­ta­nár és fény­ké­pész is köz­re­mű­kö­dött. A hely­szí­ni jegy­ze­tek és a fel­dol­go­zott szak­iro­da­lom alap­ján a tel­jes doku­men­tá­ci­ót egy jelen­tés­ben fog­juk össze­fog­lal­ni, amit a magyar kor­mány és a nagy­becs­ke­re­ki püs­pök­ség is meg fog kap­ni. Ebben javas­la­tot teszünk a szük­sé­ges intéz­ke­dé­sek­re, vala­mint érté­kel­jük az egyes objek­tu­mo­kat abból a szem­pont­ból, hogy mek­ko­ra jelen­tő­ség­gel bír­nak az egye­te­mes magyar kul­tú­ra és a helyi közös­sé­gek szem­pont­já­ból. Ezt a jelen­tést hon­la­pun­kon bár­ki szá­má­ra ingye­ne­sen meg­te­kint­he­tő módon nyil­vá­nos­ság­ra fog­juk hoz­ni.

A mun­ka pil­la­nat­ké­pei

Köszö­net ille­ti Dabas Város Önkor­mány­za­tát az érték­fel­mé­rő láto­ga­tás meg­va­ló­su­lá­sá­hoz nyúj­tott támo­ga­tá­sá­ért!

Kérjük, terjessze ezt a hírt minél szélesebb körben, a nyilvánosság ereje még megmentheti délvidéki templomainkat!

Fényképezte: Pacsuta Péter János
Magyar Patrióták Közössége
© 2014. november 29.