A Mát­ra­al­ja büsz­kél­ked­het a leg­több állam­ala­pí­tás­ko­ri műem­lék­kel, melyek közül az aba­sá­ri XI. szá­za­di kirá­lyi és egy­há­zi köz­pont marad­vá­nyai vég­ve­szély­be kerül­tek. A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge meg­te­kin­tet­te a fel­deb­rői és a tar­na­szent­má­ri­ai temp­lo­mo­kat is, melyek szin­tén Szent Ist­ván korá­ból marad­tak fenn. A követ­ke­ző kor­mány­za­ti cik­lus­ban el kíván­juk érni, hogy Abas­áron meg­tör­tén­jen a romok fel­tá­rá­sa és a mél­tó tör­té­nel­mi emlék­hely kiala­kí­tá­sa.

Ápri­lis 22-én vasár­nap láto­ga­tást tett a Pat­ri­ó­ták cso­port­ja a Heves megyei Abas­áron és kör­nyé­kén. A köz­ség bel­te­rü­le­tén, a Bolt-tető­nek neve­zett helyen áll­nak Aba Sámu­el magyar király (1041–1044) ural­ko­dói és egy­há­zi köz­pont­já­nak marad­vá­nyai. A Gyön­gyös mel­let­ti falu neve­ze­tes­sé­ge­it Pető Imré­vel, az aba­sá­ri kórus ala­pí­tó tag­já­val együtt baran­gol­tuk be. Első­ként a jelen­le­gi for­má­já­ban barokk, de állam­ala­pí­tás kori ala­pok­ra épült kato­li­kus plé­bá­nia­temp­lo­mot tekin­tet­tük meg. A torony falá­ba befa­laz­va lát­ha­tó egy római kori ere­de­tű kőszar­ko­fág marad­vá­nya, amely min­den bizonnyal Aba Sámu­el király föl­di marad­vá­nya­i­nak nyug­he­lyé­ül szol­gált, mielőtt a tele­pü­lést a török hadak fel­dúl­ták.

A Szent Péter és Pál templom Abasáron
A Szent Péter és Pál temp­lom Abas­áron

A kato­li­kus temp­lom előtt a helyi idő­sek elme­sél­tek egy régi mon­dát, misze­rint haj­da­nán a „veres bará­tok” elra­bol­ták Szent Ist­ván lányát, és az aba­sá­ri Peter­má­lon egy kolos­tor­ban tar­tot­ták fog­va. Egy kol­dus, akit szin­tén a töm­löc­be vetet­tek, meg­hal­lot­ta a király­lány szen­ve­dé­se­it, és sza­ba­du­lá­sa után nyom­ban az ural­ko­dó­hoz sie­tett. Segít­sé­gé­vel ki tud­ták men­te­ni a lányt az ember­rab­ló szer­ze­te­sek fog­sá­gá­ból. A nép ajkán fenn­ma­radt legen­da nyil­ván nem a tör­té­ne­ti való­sá­got, hanem más korok ese­mé­nye­it örö­kí­ti meg kiszí­nez­ve, fel­cse­rélt sze­rep­lők­kel. A veres bará­tok­nak neve­zett, titok­za­tos múl­tú temp­lo­mo­ko­sok­ról sok­fe­lé hall­ha­tunk érde­kes mon­dá­kat, ám Aba­sár ese­té­ben figye­lem­re mél­tó, hogy más vidé­kek­kel ellen­tét­ben a tör­té­ne­tet Aba Sámu­el korá­hoz kötik. Még ha tud­juk is, hogy Abas­áron nem a temp­lo­mo­sok­nak, hanem a ben­cé­sek­nek volt monos­to­ra, ez a legen­da is arra utal, hogy az Aba nem­zet­ség ősi föld­je még sok tör­té­nel­mi érde­kes­sé­get rejt.

Aba Sámuel feldúlt koporsóját befalazták az új templom tornyába, a bejárat fölé
Aba Sámu­el fel­dúlt kopor­só­ját befa­laz­ták az új temp­lom tor­nyá­ba, a bejá­rat fölé
Méltatlan környezet
Mél­tat­lan kör­nye­zet

A temp­lom­tól néhány száz méter­re emel­ke­dő Bolt-tetőn elha­gya­tott és mél­tat­lan körül­mé­nyek között lel­tünk Aba Sámu­el egy­ko­ri köz­pont­já­nak csak rész­le­ge­sen fel­tárt, jelen­leg rossz álla­po­tú védő­te­tő által fedett rom­ja­i­ra. A régé­sze­ti lelő­he­lyet lepusz­tult, elha­nya­golt köz­épü­le­tek veszik körül, a mál­la­do­zó fal­ma­rad­vá­nyok között pedig sze­me­tet és elhul­lott álla­ti tete­met is talál­tunk. A jelen­le­gi hely­zet tart­ha­tat­lan, hiszen az aba­sá­ri rom az állam­ala­pí­tás korá­nak egyet­len ránk maradt, a későb­bi idők­ben át nem ala­kí­tott kirá­lyi udvar­há­za.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge idén feb­ru­ár­ban kez­de­mé­nyez­te az ille­té­kes Nem­ze­ti Emlék­hely- és Kegye­le­ti Bizott­ság­nál az aba­sá­ri kirá­lyi- és egy­há­zi köz­pont tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tá­sát. Erre azon­ban egy­elő­re nem kerül sor, a Bizott­ság részé­ről Dr. Boross Péter elnök leve­lé­ben arról tájé­koz­tat­ta egye­sü­le­tün­ket, hogy a maj­da­ni régé­sze­ti kuta­tá­si ered­mé­nyek tük­ré­ben fog­nak vég­le­ges dön­tést hoz­ni a kér­dés­ben.

Tarnaszentmária ősi templomában
Tar­na­szent­má­ria ősi temp­lo­má­ban

Egye­sü­le­tünk fel­tett szán­dé­ka, hogy még ebben a cik­lus­ban indul­jon egy átfo­gó, jelen­tős költ­ség­ve­té­sű kor­mány­prog­ram az aba­sá­ri kirá­lyi és egy­há­zi köz­pont fel­tá­rá­sa és az adott­sá­gok­nak meg­fe­le­lő rekonst­ruk­ci­ó­ja érde­ké­ben, meg­te­remt­ve ezzel a nem­zet tör­té­nel­me szem­pont­já­ból jelen­tős hely­szín meg­is­me­ré­sét és bemu­tat­ha­tó­sá­gát. A terü­let ala­pos és tel­jes­kö­rű régé­sze­ti kuta­tá­sa ese­tén elő­ke­rül­het­ne Magyar­or­szág har­ma­dik kirá­lyá­nak máig nem azo­no­sí­tott sír­ja. Ennek érde­ké­ben az új kor­mány meg­ala­ku­lá­sát köve­tő­en bead­vány­ban fogunk az épí­tett örök­sé­gért fele­lős álla­mi veze­tő­höz for­dul­ni.

 

A tarnaszentmáriai templom
A tar­na­szent­má­ri­ai temp­lom
Altemplom Feldebrőn
Altemp­lom Fel­deb­rőn

Aba­sár elha­gyá­sá­val utun­kat a kis­ná­nai vár érin­té­sé­vel a Tar­na völ­gye felé foly­tat­tuk, ahol továb­bi két, állam­ala­pí­tás­ko­ri műem­lé­künk rej­tő­zik, melyek szin­tén az Aba nem­zet­ség örök­sé­gé­hez tar­toz­nak. Tar­na­szent­má­ria kicsiny X-XI. szá­za­di kőtemp­lo­ma szin­te tel­jes egé­szé­ben ere­de­ti for­má­já­ban maradt fenn. Kiemel­ten jelen­tős tör­té­nel­mi műem­lék az ugyan­csak Szent Ist­ván kora­be­li fel­deb­rői altemp­lom, mely­nek évez­re­des fala­in a régi fres­kók töre­dé­ke­it is meg­cso­dál­hat­juk. Fel­deb­rőn szak­sze­rű tör­té­nel­mi és művé­szet­tör­té­ne­ti ide­gen­ve­ze­tés­ben volt részünk Kis Ist­ván gond­nok jóvol­tá­ból, aki lel­ke­sen kala­u­zol­ja az érdek­lő­dő­ket.

A Magyar Pat­ri­ó­ták Közös­sé­ge min­den hon­pol­gár figyel­mé­be ajánl­ja a Mát­ra­al­ja állam­ala­pí­tás korá­ból meg­ma­radt ősi műem­lé­ke­it, melyek külö­nö­sen gaz­dag­gá teszik a táj szép­sé­gé­ről és a jó bora­i­ról is híres vidé­ket.

Magyar Patrióták Közössége © 2018. április 25.