A Mátraalja büszkélkedhet a legtöbb államalapításkori műemlékkel, melyek közül az abasári XI. századi királyi és egyházi központ maradványai végveszélybe kerültek. A Magyar Patrióták Közössége megtekintette a feldebrői és a tarnaszentmáriai templomokat is, melyek szintén Szent István korából maradtak fenn. A következő kormányzati ciklusban el kívánjuk érni, hogy Abasáron megtörténjen a romok feltárása és a méltó történelmi emlékhely kialakítása.

Április 22-én vasárnap látogatást tett a Patrióták csoportja a Heves megyei Abasáron és környékén. A község belterületén, a Bolt-tetőnek nevezett helyen állnak Aba Sámuel magyar király (1041-1044) uralkodói és egyházi központjának maradványai. A Gyöngyös melletti falu nevezetességeit Pető Imrével, az abasári kórus alapító tagjával együtt barangoltuk be. Elsőként a jelenlegi formájában barokk, de államalapítás kori alapokra épült katolikus plébániatemplomot tekintettük meg. A torony falába befalazva látható egy római kori eredetű kőszarkofág maradványa, amely minden bizonnyal Aba Sámuel király földi maradványainak nyughelyéül szolgált, mielőtt a települést a török hadak feldúlták.

A Szent Péter és Pál templom Abasáron
A Szent Péter és Pál templom Abasáron

A katolikus templom előtt a helyi idősek elmeséltek egy régi mondát, miszerint hajdanán a „veres barátok” elrabolták Szent István lányát, és az abasári Petermálon egy kolostorban tartották fogva. Egy koldus, akit szintén a tömlöcbe vetettek, meghallotta a királylány szenvedéseit, és szabadulása után nyomban az uralkodóhoz sietett. Segítségével ki tudták menteni a lányt az emberrabló szerzetesek fogságából. A nép ajkán fennmaradt legenda nyilván nem a történeti valóságot, hanem más korok eseményeit örökíti meg kiszínezve, felcserélt szereplőkkel. A veres barátoknak nevezett, titokzatos múltú templomokosokról sokfelé hallhatunk érdekes mondákat, ám Abasár esetében figyelemre méltó, hogy más vidékekkel ellentétben a történetet Aba Sámuel korához kötik. Még ha tudjuk is, hogy Abasáron nem a templomosoknak, hanem a bencéseknek volt monostora, ez a legenda is arra utal, hogy az Aba nemzetség ősi földje még sok történelmi érdekességet rejt.

Aba Sámuel feldúlt koporsóját befalazták az új templom tornyába, a bejárat fölé
Aba Sámuel feldúlt koporsóját befalazták az új templom tornyába, a bejárat fölé
Méltatlan környezet
Méltatlan környezet

A templomtól néhány száz méterre emelkedő Bolt-tetőn elhagyatott és méltatlan körülmények között leltünk Aba Sámuel egykori központjának csak részlegesen feltárt, jelenleg rossz állapotú védőtető által fedett romjaira. A régészeti lelőhelyet lepusztult, elhanyagolt középületek veszik körül, a málladozó falmaradványok között pedig szemetet és elhullott állati tetemet is találtunk. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen az abasári rom az államalapítás korának egyetlen ránk maradt, a későbbi időkben át nem alakított királyi udvarháza.

A Magyar Patrióták Közössége idén februárban kezdeményezte az illetékes Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottságnál az abasári királyi- és egyházi központ történelmi emlékhellyé nyilvánítását. Erre azonban egyelőre nem kerül sor, a Bizottság részéről Dr. Boross Péter elnök levelében arról tájékoztatta egyesületünket, hogy a majdani régészeti kutatási eredmények tükrében fognak végleges döntést hozni a kérdésben.

Tarnaszentmária ősi templomában
Tarnaszentmária ősi templomában

Egyesületünk feltett szándéka, hogy még ebben a ciklusban induljon egy átfogó, jelentős költségvetésű kormányprogram az abasári királyi és egyházi központ feltárása és az adottságoknak megfelelő rekonstrukciója érdekében, megteremtve ezzel a nemzet történelme szempontjából jelentős helyszín megismerését és bemutathatóságát. A terület alapos és teljeskörű régészeti kutatása esetén előkerülhetne Magyarország harmadik királyának máig nem azonosított sírja. Ennek érdekében az új kormány megalakulását követően beadványban fogunk az épített örökségért felelős állami vezetőhöz fordulni.

 

A tarnaszentmáriai templom
A tarnaszentmáriai templom
Altemplom Feldebrőn
Altemplom Feldebrőn

Abasár elhagyásával utunkat a kisnánai vár érintésével a Tarna völgye felé folytattuk, ahol további két, államalapításkori műemlékünk rejtőzik, melyek szintén az Aba nemzetség örökségéhez tartoznak. Tarnaszentmária kicsiny X-XI. századi kőtemploma szinte teljes egészében eredeti formájában maradt fenn. Kiemelten jelentős történelmi műemlék az ugyancsak Szent István korabeli feldebrői altemplom, melynek évezredes falain a régi freskók töredékeit is megcsodálhatjuk. Feldebrőn szakszerű történelmi és művészettörténeti idegenvezetésben volt részünk Kis István gondnok jóvoltából, aki lelkesen kalauzolja az érdeklődőket.

A Magyar Patrióták Közössége minden honpolgár figyelmébe ajánlja a Mátraalja államalapítás korából megmaradt ősi műemlékeit, melyek különösen gazdaggá teszik a táj szépségéről és a jó borairól is híres vidéket.

Magyar Patrióták Közössége © 2018. április 25.