Tavaly októberben a vizsolyi református templomot, a tatabányai Turul-emlékművet és a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnokot a Magyar Patrióták Közössége kezdeményezésére történelmi emlékhellyé nyilvánította a kormány. Közülük elsőként a tatabányai Turulnál idén május 13-án avatták fel a történelmi emlékhelyet jelölő sztélét.
A magyar történelem és a nemzeti múlt szempontjából jelentős helyszíneket a magyar állam nemzeti vagy történelmi emlékhelyként ismeri el. Noha ezek általában kiemelt műemlékek, nem építészeti értékük, hanem a történelmi múlt és az emlékezet szempontjából betöltött szerepük miatt nyújt védelmet az örökség számára. A nemzeti emlékhelyek a legfontosabb helyszínek, amelyekről az Országgyűlés törvényben dönt. Az emlékezet további fontos helyszínei a kormány által történelmi emlékhely minősítést nyernek. Az emlékhelyek ügyével az 1999-ben létrehozott Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) foglalkozik, ami a kormány döntési jogkörrel felruházott javaslattevő szerve.
2015 februárjában nyújtottuk be az NEKB részére javaslatainkat tartalmazó levelünket, amelyen eredetileg nyolc helyszín szerepelt. Ezek közül a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom fő nevezetessége, a Kazinczy-emlékcsarnok és a Károli-féle Biblia nyomtatásának helyszíne, Vizsoly teljes támogatottságot kapott. A bizottság szavazattöbbséggel elfogadta a tatabányai (bánhidai) Turul-emlékmű történelmi emlékhellyé nyilvánítását is, így az általunk javasoltak közül ezt a három helyszínt terjesztette a Kormány elé. A 313/2016. (X. 19.) számú, tavaly október 23-án hatályba lépett kormányrendelet ezeket az ELTE bölcsésztudományi karának helyet adó Trefort-kerttel és a ceglédi Huszár-laktanyával együtt történelmi emlékhellyé nyilvánította, amelyek száma így 49-re nőtt.
nyomtatott magyar nyelvű Szentírás miatt fontos
A Magyar Patrióták Közössége örömmel fogadta, hogy kezdeményezései célba értek. Mindhárom általunk javasolt helyszín számára az intézményes védelem az erkölcsi elismerésen túlmenően is sokat jelent. Széphalom és Vizsoly esetében olyan településekről van szó, amelyek az örökségturizmus révén tudnak kitörni hátrányos helyzetükből. Hatalmas előrelépés, hogy a 907-es győztes bánhidai csata tiszteletére 1907-ben állított, magyarság mitologikus madarát ábrázoló Turul-emlékmű a magyar emlékezetpolitika részéről hivatalos elismerést nyert. Ez a közjogi státusz megvédheti az emlékművet és a jelképet azoktól a méltatlan támadásoktól, amelyek az utóbbi évtizedben a nemzeti összetartozás lebontásában érdekelt körökből érték.
A Magyar Patrióták Közössége természetesen a jövőben is figyelemmel fogja kísérni a nemzeti és történelmi emlékhelyek sorsát. Ennek jegyében javaslatot tettünk a tatabányai Turul-emlékmű elhanyagolt környezetének rendbetételére, a műemlék szobor talapzatát lassan teljesen beborító falfirkák mielőbbi eltávolítására. A nemzeti és a történelmi emlékhelyek legyenek tiszták és fényesek, mert egyedül ez méltó a nemzet hőseinek dicső tetteihez!