Történelmi Örökségünk a Szórványban Program
A Magyar Patrióták Közössége szórványprogramja

Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” (Reményik Sándor)

A szórvány jelképe: a marosszentimrei református templom (Dél-Erdély)
A szórvány jelképe: a marosszentimrei református templom (Dél-Erdély)

Trianon óta a Kárpát-medence magyarlakta területei sajnos minél inkább zsugorodnak. Különösen az elmúlt két-három évtizedben tolódtak el fájdalmasan az etnikai határok. Egyre nagyobb azoknak a tájaknak a száma, ahol a magyar jelenlétet már csak néhány kitartó család képviseli… Ezekben a helységekben nagy veszélybe kerülnek a magyar építészeti, történelmi emlékek. Fel kellett ismernünk azt, hogy a helyi közösség elválaszthatatlan kultúrájától: nincsen közösség értékek nélkül, de értékek sincsenek közösség nélkül.

A szórványosodás az elfogyás folyamata. Tünetei abban nyilvánulnak meg, hogy a magyar iskolák és a templomok lassan kiürülnek, bezárnak, megszűnnek a magyar kulturális intézmények. A magyar származású lakosok lassan elvesztik öntudatukat, majd nyelvet cserélnek, s a magyarság számára végképp elvesznek.

A magyar kultúra megmaradása azon múlik, hogy ezekben a szórványfalvakban megmarad-e a magyar lakosság s lesz-e magyar jövő. Ma már olyan térségeket kell szórványnak tekintenünk, mint a teljes (!) Dél-Erdély, Máramaros, a Bánság, Szlavónia, a Felvidéken pedig Zoboralja és Kassa környéke.

Csapatunk a dél-erdélyi Marosillyén, a Veres-bástyával (ahol Bethlen Gábor született)
Csapatunk a dél-erdélyi Marosillyén, a Veres-bástyával (ahol Bethlen Gábor született)

Közösségünk 2014-ben határozta el, hogy a jövőben tevékenyen részt kíván venni a magyar szórvány megmentésében. Ennek jegyében igyekszünk eljutni a legtöbb magyar szórványvidékre, hogy feltárhassuk a szórványosodás és az elfogyás valós okait. Ezek birtokában vállalkozni fogunk a magyar szórványstratégia kidolgozására, amelyben a magyar társadalmi szervezetekre, az egyházakra és a magyar államra egyaránt fontos szerep jutna. (Sajnos azt is szem előtt kell tartanunk, hogy egyre több település lép majd várhatóan a szórványosodás útjára egy-két évtizeden belül. Hatalmas nyelvi problémák vannak a határon túli területek jelentős részén, amikről nem beszélünk.)

Az alábbi célokat kell a szórványban megvalósítani:

  • Fel kell térképeznünk a Kárpát-medence szórványmagyar területein rejtőző kulturális (épített és szellemi) örökséget (szórványtérkép)
  • A magyar nyelv kihalása ellen cselekedni kell, például hétvégi iskola-programmal és anyanyelvműveléssel („Nyelvében él a nemzet”)
  • Párhuzamosan helyre kell állítani a leszakadó nyelvterületeken a magyar nemzeti öntudatot, elsősorban lokális identitás formájában (ez a gyakorlatban legfeljebb a magyar identitás „visszacsempészését” jelentheti)
  • Ki kell építeni a helyi magyar intézményrendszer hiányzó pilléreit
  • Be kell vonni a szórványvidékeket is a „magyar-magyar”-kapcsolatokba

A leszakadó magyar nyelvterületek jelentős része még menthető. Éppen ezért kell cselekednünk, amíg nem késő. A szórványba vetett hit által vezérelve minden év elején, a magyar kultúra napja alkalmából jótékonysági estet szervezünk valamelyik szórványközösség javára. 2014-ben a szerémségi Maradékot, 2015-ben a kárpátaljai Huszt magyar iskoláját, 2016-ban pedig az erdélyi kővárvidéki Magyarberkesz közösségét segítettük ilyen módon.

Az erdélyi Magyarigen templomában
Az erdélyi Magyarigen templomában
Részvétel a kárpátaljai Huszton szervezett március 15-i megemlékezésen
Részvétel a kárpátaljai Huszton szervezett
március 15-i megemlékezésen

Szakmai látogatások a szórványban

Látogatás a Száva menti magyaroknál, Nyék (Nikinci) faluban
Látogatás a Száva menti magyaroknál,
Nyék (Nikinci) faluban

2014 nyarán látogatást tettünk a dél-erdélyi szórványban (Magyarigen, Marosillye, Gyulafehérvár, Alvinc, stb) és a Szerémségben. 2015-ben az egyesület kutatóútjai a horvátországi Valkóságot (Kórógy, Valkóvár környéke), a délvidéki Szerémséget, az erdélyi Gyimesekről leválasztott, ma Bákó megyéhez tartozó részeket (a gyimesi lok alsó része), Kárpátalján a Tisza felső völgyét, valamint a felvidéki Léva környékét érintette. 2016-ban Kárpátalján, az erdélyi Beszterce környékén, a Bánságban és a Szerémség nyugati részén jártunk.

Kormány Támogatás

A szórványprogram 2016-ban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által nyújtott
500.000 Ft összegű támogatással valósult meg, amelyért ezúton is köszönetet mondunk!