• 2019.12.17.

Jótékonysági gálaest segítette a felvidéki megmaradást

Jótékonysági gálaest segítette a felvidéki megmaradást

Jótékonysági gálaest segítette a felvidéki megmaradást 1024 692 Patrióták

Felvidéki magyar iskola megmentéséért szervezett jótékonysági gálát a Magyar Patrióták Közössége a budapesti Duna Palotában. A felvidéki Kecső iskoláját átmeneti létszámhiány miatt a megszűnés fenyegeti, ugyanis a tanulók száma után járó fejkvóta nem fedezi a fenntartási költségeket. Az elmúlt években azonban példásan megugrott a születések száma, így a Patrióták úgy döntöttek, hogy ebben a nehéz időszakban anyagi támogatással segítik ki az intézményt. Az esten Pál István „Szalonna” és Bandája koncertezett.

Bankszámlánkon továbbra is várjuk az adományokat a kecsői iskola megmentéséhez

Sokan jöttek el a Duna Palota színháztermébe, hogy részt vegyenek a Magyar Patrióták Közössége december 12-ei jótékonysági gálaestjén. Az egyesület nemzeti összetartozás programja keretében már számos határon túli intézménynek segített, idén a 350 lelket számláló Kecső iskolájának megmentéséért indult gyűjtés.

Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége elnöke beszédében felidézte: a Patrióták azért indították útjára a nemzeti összetartozás programot 2015-ben, hogy saját erőből támogassanak olyan határon túli magyar kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a helyi közösségek gyarapodását, a szülőföldön való boldogulást és a várt demográfiai fordulatot.

Kiemelte, hogy kezdetektől fogva fontosnak tartották a Kárpát-medencei magyar tudat elmélyítését, és mint fogalmazott: „ennek szellemében nemzeti összetartozás programunk a délvidéki Maradék, a Kárpátaljai Huszt, az Észak Erdélyi Magyarberkesz, majd a Kárpátaljai Korláthelmec és Salánk után megérkezett a Felvidékre, és ezzel azt is mondhatjuk, hogy a kör bezárult. Amikor jótékonysági gála sorozatunk kezdetét vette, még fel kellett hívni a figyelmet a határon túli magyar közösségek nehézségeire és az anyaország kötelezettségeire.”

Örvendetesnek nevezte, hogy azóta számos állami kezdeményezés született az elszakított nemzetrészek megerősítésére, de mint mondta, az is kiderült: az intézményi segítségnyújtás nem pótolhatja a személyes gondoskodás erejét.

Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége elnöke

„Kecsőn egy olyan kisközösségre leltünk, amelyet élni akaró, szülőföldjükhöz hűséges felvidéki magyarok alkotnak. Erkölcsi kötelezettségünknek éreztük segíteni azokon, akiket kilencvenkilenc évvel ezelőtt a világhatalmi érdekek diktátuma gyalázatos módon elszakított közös országunktól, másodrendű polgárokká lettek egy idegen állam uralma alatt” – mondta Hetzmann, és kiemelte, hogy a Patrióták feladata a megmaradásért küzdeni.

„Az asszimiláció, az önfeladás nem a mi utunk. Azért hirdettünk összefogást, hogy a felvidéki magyarok vállalják magukat, és ne váljanak büszke szlovákokká, ahogyan azt nemrégiben egyes magyarságellenes erők javasolták nekik” – mondta az elnök. Beszédét Dsida Jenő, a fiatalon elhunyt erdélyi magyar költő gondolatainak felidézésével zárta: „Hirdesse a mai jótékonysági est azt, hogy mi nem ejtjük el önmagunkat, nem hullunk le, és nem maradunk alul. Áldott karácsonyt kívánok önöknek!”

Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke elmondta, hogy a Patrióták jótékonysági estjét már hagyománynak lehet nevezni. Felidézte, hogy öt évvel ezelőtt egy fiatalokból álló társaság érkezett a Bizottság elé, hogy fölhívja a figyelmet délvidéki településekre, ahol bár magyarok már nem élnek, mégis megmaradtak felújításra szoruló, régi magyar templomok. Pánczél Károly elárulta, hogy akkor még olyan püspöki vélemények voltak, hogy ezeket a templomokat le kellene bontani.

Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke

„Ekkor jöttek ezek a fiatalok, akik feltérképezték a Délvidéket és így eljutott oda a segítség, ahova kellett. Az állagmegóvás megtörtént, és az épületek még ma is állnak. Aztán újra jöttek a Magyar Patrióták, hogy szintén a Délvidéken, a Szerémségben – ami a legmagyarabb megye volt még a török idők előtt – van még egy maréknyi magyar Maradék nevű településen. Azzal az ötlettel álltak elő, hogy újra kellene ott indítani a magyar oktatást, mert épület is van hozzá.”

Az elnök szerencsésnek nevezte, hogy azóta a szerb állam az iskolában elindította a magyar nyelvű oktatást, hangsúlyozta azonban, hogy a Magyar Patriótáknak köszönhetően Maradékon már épül egy óvoda a kisgyermekeknek, amit a jövő évben adnak át.

„Köszönjük szépen Róbertéknek, hogy erre felhívták a figyelmet. Mint ahogy Magyarberkeszre is, ahol a magyar kormány segítségével egy közösségi-kulturális tér épül az ott élő magyaroknak. Köszönöm szépen a Magyar Patriótáknak a segítséget, a figyelemfelhívást, és azt is, hogy most a kecsői iskola ügyét felkarolták” – mondta Pánczél Károly.

Az elnök Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mondását idézte: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Kifejtette, hogy „ebben az esetben lehetséges az, hogy megmentsünk egy iskolát, úgyhogy ezt tegyük is meg. És ha föltesszük azt a kérdést, hogy az elmúlt években a nemzetpolitika megtett-e mindent, amit lehet, akkor azt kell mondanom, hogy igen. Nem tudjuk mindig megtenni azt, amit kellene, de ami lehetséges, azt megtesszük.”

 „Jövőre száz éve lesz, hogy aláírták a trianoni diktátumot, ezért az országgyűlés a nemzeti összetartozás évévé hirdette meg a 2020-as évet. Szándékosan nem Trianon emlékév lesz. Az alapgondolat az, hogy legyen egy nap megemlékezés és teljen 365 nap a nemzeti összetartozás jegyében. Bár a gyászra, a megemlékezésre szükség van, de nem gyászévet akartunk hirdetni. Szánjunk rá egy napot június 4-én, egyébként pedig húzzuk ki magunkat és nézzünk előre, mert ezt a száz évet nem csak egyszerűen túléltük, hanem jó erőben itt vagyunk a Kárpát-medencében.”

Az elnök szerint nem csak egyszerűen megmaradtunk, hanem ebben a száz évben csodálatos dolgokat tudtunk felmutatni, amikre büszkék lehetünk. Hangsúlyozta, hogy amíg van másfél millió magyar Erdélyben, amíg van tömbmagyarság a Csallóközben, amíg vannak magyar családok és magyar fiatalok Kecsőn, addig nem veszítettük el ezeket a területeket.

Pánczél Károly szerint a feladat, megmenteni egy felvidéki iskolát, hogy legyen perspektíva az ott élő fiatal családoknak, legyen óvoda, iskola és munkahely, hogy megmaradjon Kecső is magyarnak.

Lőrincz Gyula, Kecső polgármestere köszöntötte a megjelenteket és elmondta: „Nagyon meg vagyok hatódva, hogy közel 350 lelket számláló kis közösségünket képviselhetem itt. Tősgyökeres magyarok vagyunk, még a mai napig 90 százalék körül mozog a magyarság aránya Kecsőn.”

Lőrincz Gyula, Kecső polgármestere

Örvendetesnek nevezte, hogy a Magyar Patrióták Közösségének éppen Kecsőre esett a választása a segítségnyújtásban.

„Óriási nagy tisztelettel, hálával és köszönettel tartozunk nekik. Nem panaszkodni jöttünk, csupán el szeretném mondani azt, hogy milyen helyzetben vagyunk. A legnagyobb örömöm polgármesterként, szülőként és nagyapaként, hogy Kecsőn az óvoda és az iskola a mai napig működik.”

Mint elmondta, ez óriási harcok eredménye, foggal-körömmel kellett küzdeni, hogy ezek a kis intézmények megmaradjanak.

„Kicsiny településünk megtartotta iskoláját, amelybe most négy gyermek jár, és megtartotta az óvodát nyolc gyermekkel. Ez azt jelenti, hogy tizenkét gyermek magyar iskolában tanul, vagy fog tanulni. A megyei hivatalból szoktak felhívni, hogy be kellene zárni az iskolát, de mindig elmondom, hogy szó sem lehet erről addig, amíg az önkormányzat kezében van a döntés. Tizenkét gyermek sorsáról van szó, akiknek szüleik és nagyszüleik vannak, ami azt jelenti, hogy ezzel több, mint ötven ember mindennapi problémáját oldjuk meg, ugyanis mi foggal-körömmel küzdünk a magyarságunkért.”

A kecsői iskolások műsora

A polgármester elmondta, hogy a kecsői magyar iskola több mint 200 éve működik, és kifejtette: „mindig meg tudtuk tartani, bármilyen történelmi időszakban. Másfél évvel ezelőtt azonban nagyon megcsappant az iskoláskorúak száma. Azóta viszont szép számmal születtek gyermekek, akik pár év múlva használnák ezeket az intézményeket. Köszönjük a Magyar Patriótáknak a segítséget” – zárta beszédét Lőrincz Gyula.

Pál István „Szalonna” és Bandája adott remek koncertet
A Kárpát-medence különböző tájainak népzenéje csendült fel

A kecsői gyermekek megható műsorral készültek az alkalomra, magyar verseket és népdalokat adtak elő. A jótékonysági gálaest zárásaként a kárpátaljai Pál István „Szalonna” és Bandája adott koncertet, majd a megjelentekkel közösen elénekelték az „A csitári hegyek alatt” címűfelvidéki népdalunkat és nemzeti imádságunkat, a Himnuszt.

A Magyar Patrióták Közössége a 63200171-11070966 számú bankszámlájára továbbra is várja azok adományait, akik szeretnének hozzájárulni a kecsői magyar iskola megmentéséhez. A gyűjtés januárban zárul, a támogatást ezt követően fogjuk eljuttatni a Felvidékre. Az utaláshoz a megjegyzés rovatba írja be: Kecső. Nemzetközi számlaszámunk (IBAN): HU12 6320 0171 1107 0966 0000 0000 (SWIFT-kód: TAKBHUHB). Köszönet az adakozóknak!

Támogatók

Ezúton is köszönetet mondunk a HUNINEU Alapítványnak a jótékonysági est megvalósításában nyújtott anyagi támogatásáért, valamint a Duna Palota Nonprofit Zrt.-nek, hogy nagymértékű kedvezményt biztosítottak a díszterem bérleti díjából. Köszöneti illeti továbbá Pál István „Szalonna” Bandáját, amiért honoráriumuk jelentős részét felajánlották az est céljára.

Nagy Mátyás © Magyar Patrióták Közössége, 2019. december 14. Fényképezte: Somogyi György

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.